Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A guberálás szankcionálásáról

Az alapvető jogok biztosa átvette az Alkotmánybíróság határozatát, amely Szabó Máté indítványának helyt adva azonnali hatállyal megsemmisítette guberálást szabálysértésnek nyilvánító kaposvári önkormányzati rendeletet. A biztos abban reménykedik, hogy a hasonló ügyekben érintett más szervek nem várják meg az újabb alkotmánybírósági elmarasztalást.

Az ombudsman 2010-ben hívta fel a kaposvári önkormányzat figyelmét, hogy a guberálás szabálysértéssé nyilvánításával és szankcionálásával valós alkotmányos indok nélkül, aránytalanul korlátozta a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek jogait. Az ilyen és hasonló önkormányzati „rendszabályok" és szankciók alkalmazhatatlanok, nincs visszatartó erejük, csak az eleve kiszolgáltatott emberek további megalázására, elüldözésére alkalmasak. A biztos hiába kérte a rendelet mielőbbi visszavonását, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult felülvizsgálatért. A testület egyetértett az ombudsman indítványában kifejtett alkotmányjogi, alapjogi érvekkel, 2011. december végén hozott határozatában a guberálás szabálysértéssé minősítését alkotmányellenesnek ítélte, és a rendelkezést azonnali hatállyal megsemmisítette.

A döntés indokolásában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szemetelés körén kívül eső egyes cselekmények, így a guberálás szabálysértéssé nyilvánításával az önkormányzat túllépett jogalkotó hatáskörének keretein. A határozat kiemeli, hogy a guberálás mások jogait és a közrendet nem sértő cselekvés, amelynek a társadalomra való veszélyessége nem állapítható meg. Az alkotmánybírósági határozat azt is hangsúlyozta, hogy a guberálás szabálysértéssé nyilvánításával az önkormányzat a hajléktalan vagy az egzisztenciálisan más módon kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket stigmatizálta, ami sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

Az alapvető jogok biztosa szerint az Alkotmánybíróság határozata egyértelműsíti, hogy egy demokratikus jogállamban jogszabály, önkormányzati rendelet sem tilthat tetszőlegesen, megfelelő indok nélkül bármely közterületi magatartást. A döntés konkrét ügyön is túlmutató, szimbolikus üzenete az, hogy véget kell vetni bűnbakkereső kriminalizálásnak – mutat rá a határozat kapcsán a biztos. A kiszolgáltatott, hajléktalan vagy a hajléktalanságtól fenyegetett emberek megbélyegzése és célzott büntetése alkotmányosan elfogadhatatlan. Az országgyűlési biztos szerint ezek a tételek, a jogbiztonság követelménye és az önkényes jogalkotás tilalma, a szankciók kellő jogi indokoltsága, az egyenlő méltósághoz való jog az új Alaptörvény hatályba lépését követően továbbra is irányadó a jogalkotás és a jogalkalmazás számára egyaránt. Az ombudsman szerint a hajléktalanság problémáinak megoldására rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat elsősorban a megelőzésre, a segítségre, de ugyanakkor a társadalomra veszélyes magatartások üldözésére is kell fordítani.

Az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, az abban foglaltak bármiféle megkerülése, felülírása szembe megy a jogállam alapvető normáival és így elfogadhatatlan – figyelmeztet Szabó Máté. A biztos az alkotmánybírósági állásfoglalást és iránymutatást követően azt várja, hogy a hasonló szabályozást vagy jogi megoldásokat alkalmazó önkormányzatok mielőbb felülvizsgálják eddigi álláspontjukat. Az ombudsman egyben emlékeztet arra, hogy 2011 végén a guberálást ugyancsak szankcionáló budapesti józsefvárosi rendelet, valamint a nem rendeltetésszerű közterület-használatot akár elzárással is büntetni rendelő jogszabálycsomag kapcsán is kezdeményezte az Alkotmánybíróság vizsgálatát, ezeket az indítványokat pedig továbbra is fenntartja.