Tartalom megjelenítő

null Civil Konzultációs Testület OPCAT - Pályázati felhívás

Civil Konzultációs Testület OPCAT - Pályázati felhívás

Pályázati felhívás

 

 

Az alapvető jogok biztosa a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: OPCAT) 3. cikke szerinti nemzeti megelőző mechanizmusként, a Magyarországon nyilvántartásba vett és működő szervezetek szabadságuktól megfosztott személyekkel való bánásmód területén szerzett kiemelkedő gyakorlati és/vagy magas szintű elméleti ismereteinek hasznosítása céljából Civil Konzultációs Testületet (a továbbiakban: CKT) hoz létre. A CKT javaslataival és észrevételeivel segíti a nemzeti megelőző mechanizmus munkáját. A CKT meghívott és pályázat útján kiválasztott tagokból áll.

Az alapvető jogok biztosa

 

felhívással

 

fordul azokhoz a hazai civil szervezetekhez, amelyek a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak ellátását a CKT pályázat útján kiválasztott tagjaként segíteni kívánják.

 

A CKT működése

 

A CKT üléseit, szükség szerint, de legalább évente két alkalommal, a helyszín, az időpont és a napirend megjelölésével az alapvető jogok biztosa hívja össze. A CKT nem jogi személy, működésének személyi és tárgyi feltételeiről az alapvető jogok biztosa gondoskodik. A tagokat e tevékenységükért sem díjazás, sem költségtérítés nem illeti meg.

 

A Civil Konzultációs Testület tagjai:

 

  • javaslatot tehetnek a nemzeti megelőző mechanizmus éves látogatási tervének tartalmára, valamint a vizsgálati prioritásokra;
  • indítványozhatják egyes fogva tartási helyek meglátogatását;
  • a fogva tartási helyek sajátosságaira tekintettel, speciális ismeretekkel rendelkező szakértő felkérését javasolhatják, aki az általuk képviselet szervezet munkatársa is lehet;
  • véleményezik a nemzeti megelőző mechanizmus munkamódszereit, jelentéseit, tájékoztató kiadványait, valamint egyéb publikációit;
  • megvitatják a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak ellátására felhatalmazott munkatársak képességeinek fejlesztéséhez szükséges képzési tervet;
  • lehetőségeik szerint részt vesznek a nemzeti megelőző mechanizmus által szervezett konferenciákon, műhelybeszélgetéseken, kiállításokon és más rendezvényeken.

 

A tagság időtartama: 3 év

 

A jelentkezés feltételei:

A Civil Konzultációs Testület pályázat útján kiválasztott tagja lehet bármely, Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezet, amelynek tevékenysége a pályázat kiírását megelőző öt évben, a szabadságuktól megfosztott személyek jogainak, és érdekeinek védelmére irányult, illetve Magyarországon az OPCAT 4. cikke szerinti fogva tartási helyeken tartózkodó személyekkel való bánásmódot vizsgálta.

A pályázathoz mellékelni kell:

  • A pályázó szervezet nyilvántartásba vételét igazoló jogerős bírói végzés másolatát.
  • A pályázó szervezetnek a hazai fogva tartási helyeken tartózkodó személyek jogainak és érdekeinek védelmére irányuló tevékenységéről szóló beszámolót, amelynek tartalmaznia kell a pályázat kiírását megelőző öt évben meglátogatott fogva tartási helyek felsorolását. 

A pályázatokat írásban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához /1051 Budapest, Nádor utca 22. Fax: 06 1 269-1615/ kell benyújtani.

A pályázat benyújtásának határideje: 2017. november 20.  

A pályázatok elbírálásának határideje: 2017. december 20.

Hiánypótlás: a pályázat benyújtásának határidejét követően hiánypótlásnak helye nincs.

A nyertes pályázókat az alapvető jogok biztosa a Civil Konzultációs Testület munkájában történő részvételre - a pályázat elbírálását követő 15 napon belül - írásban kéri fel. A kiválasztott szervezetek tagsága a felkérés elfogadásával jön létre, azonban annak időtartamát a Civil Konzultációs Testület első ülésének időpontjától kell számítani.

 

Budapest, 2017. október 19.

 

Székely László

Ajánló

Tartalom megjelenítő

Az alapvető jogok biztosának közleménye az emberi jogok napja alkalmából
December 10-én a nemzetközi közösség az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadására emlékezik, arra a történelmi pillanatra, amikor a második világháború tragikus tapasztalataiból kiindulva a nemzetközi közösség országai egységesen elismerték, hogy minden ember veleszületett, elidegeníthetetlen és egyenlő méltósággal rendelkezik. A Nyilatkozatban lefektetett elvek, azóta számos nemzetközi egyezményben, regionális jogi normában és nemzeti alkotmányban nyertek kötelező erőt, megerősítve, hogy az emberi jogok védelme nem választás kérdése, hanem jogállami kötelezettség.
Az alapvető jogok biztosának üzenete a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából
A fogyatékossággal élők képességeinek kibontakoztatásához, az emberi jogi alapelvek érvényesítése érdekében kidolgozott jogi keretek mellett, a társadalom egészének befogadó szemlélete is szükséges.