null A humánus büntetés-végrehajtásról

Humánus büntetés-végrehajtás az állam és a magántőke együttműködésével

AJB-7317/2009.

 

Más bv. intézetekhez képest kiáltó különbségeket tapasztalt az ombudsman a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben. Szabó Máté a helyszíni vizsgálat-sorozatában most először találta úgy, hogy a börtönben átgondoltabbak, emberibbek az elítéltek és az ott dolgozók körülményei.

A mintegy másfél éve átadott intézetet egy konzorcium működteti, amiért az állam 15 éven keresztül bérleti díjat fizet. Magánkézben van a fenntartás, az üzemeltetés, az élelmezés, a mosás és a fogvatartottak foglalkoztatása. Állami felügyelet alatt áll az őrzés, a szállítás, az előállítás, a nevelés, az egészségügyi ellátás és a nyilvántartás. Az intézet vezetése és a konzorcium együttműködése jó, de lassú az esetleges problémák tisztázása, megoldása, mivel nem ők, hanem az országos parancsnokság és négy üzemeltető áll egymással szerződéses jogviszonyban,. Ezt a külső jogviszonyt, az esetleges kártérítési felelősséget jogszabály nem rendezi, ami sérti a jogállamiság elvét és a jogbiztonság követelményét.

Szabó Máté úgy ítélte meg, hogy a zárkák mérete, felszereltsége, a zárható WC és zuhanyozó, az egy zárkára jutó fogvatartottak száma messzemenően biztosítja az egészséges környezethez, az emberi méltósághoz való jog érvényesülését. Megnyugtató, hogy az elítéltek egy része szombaton is fogadhat látogatót, ami hozzájárulhat a magán- és családi viszonyaik megőrzéséhez, az emberi méltóságon túl a házasság és a család védelméhez is. Az elítélt a gyermekével is találkozhat, asztal mellett, ülve beszélgethetnek. Rugalmasan kezelik, miként rendelkezhet a fogvatartott a letéti pénze felhasználásáról és elfogadható mértékben tudják foglalkoztatni az elítélteket.

Az intézetnek az elítéltek létszámához viszonyítva megfelelő számú csomagvizsgáló és kapukeretes fémkereső berendezése van. Az őrzés biztonságát ezen kívül több belső jelzőberendezés és videokamera is szolgálja.  Az egy nevelőre jutó elítélti létszámot az ombudsman ugyancsak elfogadhatónak találta. Kiemelte azt is, hogy a parancsnok több évtizedes bv-s gyakorlattal rendelkezik, a tapasztalata segíti a leghatékonyabb vezetési módszerek megválasztásában. A személyi állomány munkakörülményei is megfelelőek.

A biztos kifejezetten előnynek tartotta, hogy az intézet Szombathely külterületén, és nem a városközpontban épült meg. Ugyanakkor viszont a börtön tömegközlekedési eszközzel nem közelíthető meg. Annak, aki oda tart, egy kilométert kell gyalogolnia a forgalmas út szélén, ami veszélyeztetheti a testi épségét, akár az életét is. Az ombudsman kifogásolta azt is, hogy a fogvatartottak ruháikat a zárkában kénytelenek szárítani.

Tapasztalatai nyomán az állampolgári jogok országgyűlési biztosa javasolta az igazságügyi és rendészeti miniszternek, hogy a büntetés-végrehajtási rendszer működésére vonatkozó új jogszabályok megalkotásakor vegyék figyelembe a megállapításait, amelyek a magántőke bevonásával épült intézetek működésével kapcsolatos joghézagra utalnak. A Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokát arra kérte, vizsgálja meg a szárítóhelyiség kialakításának lehetőségét. Szombathely polgármesterénél kezdeményezte, hogy ha nincs akadálya, hosszabbítsák meg a buszjárat útvonalát és alakítsanak ki megállót a börtönnél is.