Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek közös üzenete az emberi jogok napján

Mások méltóságának, minden ember egyenlőségének a feltétlen tisztelete együtt kell, hogy járjon a kiszolgáltatottak felé fordulással, az aktív szolidaritással és a jövő nemzedékek iránti felelősséggel, csak közös erőfeszítéssel és párbeszéddel lehet a járványokkal, az emberiséget érő más, környezeti kihívásokkal eredményesen szembenézni – osztotta meg gondolatait dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes az emberi jogok világnapja alkalmából.

Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, e napot pedig 1950 óta az emberi jogok napjaként ünnepeljük világszerte. A Nyilatkozat korszakhatár az emberi jogvédelem fejlődésében, számos tekintetben úttörő jelentőségű. A benne foglalt jogok és elvek, a megelőző történelmi események tanulságaira is tekintettel a kibontakozóban lévő emberi jogi gondolkodás vívmányai. A kedvezőbb, de a nehezebb időkben is olyan közös eszményt, viszonyítási pontot testesítenek meg, amelyhez minden társadalomnak igazodnia kell. A Nyilatkozat szövege számos emberi jogot deklarál, ugyanakkor azt is megfogalmazza, hogy a személy szabad és teljes kibontakozásához való jog együtt jár a közösséggel szembeni kötelezettségek tiszteletben tartásával.

A több mint másfél éve tartó járványhelyzet, az annak nyomán bekövetkező egyéni tragédiák és súlyos társadalmi-gazdasági problémák szerte a világon felerősítették a meglévő egyenlőtlenségeket, felszínre hozták a hosszú távú gondolkodás hiányát, a kommunikáció nehézségeit, a bizalom általános megrendülését. Mindezek a kisebb-nagyobb közösségeket szükségszerűen elgondolkodtatják: mivel is lehetne előmozdítani az egymás iránti odafigyelést, közös ügyeinkben a hiteles kommunikációt, a fenntarthatóságot, az egyenlőtlenségek hatékonyabb felszámolását.

Szerte a világon az ombudsmanok alapjogvédelmi feladatot látnak el, a hozzájuk fordulók számára információt, eljárásaikkal az alapjogok sérelmére a rendelkezésükre álló eszközökkel orvoslást igyekeznek nyújtani. Ezért mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon, akadálymentesen és ingyenesen panaszt tehessen az ombudsmannál. A magyar ombudsmani intézmény, az alapvető jogok biztosa és helyettesei minden hatáskörükbe tartozó ügyben segítik a panaszosokat, ezzel pedig az egyes sérülékeny csoportok, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, a betegek, az idősek, a szociálisan rászoruló emberek, a nemzetiségek jogainak, és a jövő nemzedékek érdekeinek őrei, szószólói, a mindenkori közhatalom alkotmányos ellenőrei. Különösen igaz ez olyan ügyekben, ahol nemcsak egy-egy jogi visszásság kiált rendezésért, megoldásért, hanem szemléletváltásra, más, emberi jogi alapú perspektívára van szükség az előrelépéshez.

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes felhívják a figyelmet arra, hogy a benne foglalt jogok védelmére való felhíváson túl a Nyilatkozat azt is üzeni nekünk, hogy mindenkor, de kiváltképpen a kiélezett, feszült helyzetekben az emberi jogi és alkotmányos keretek mentén, az emberi méltóság tisztelete alapján közösen lehet és kell a felmerült kihívásokra valódi megoldásokat keresni. A jelenünk a jövőnk is, most kell vigyáznunk egymásra, hogy megóvhassuk a jövőnket – emlékeztetnek a biztosok.