Tartalom megjelenítő

null 2016. évi beszámoló tárgyalása az Országgyűlésben

2016. évi beszámoló tárgyalása az Országgyűlésben

Az Országgyűlés 2017. október 4-i plenáris ülésén meghallgatta Székely László ombudsmant és megtárgyalta az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolót.

Az Országgyűlés 2017. október 4-i plenáris ülésén meghallgatta Székely László ombudsmant és megtárgyalta az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolót.

Székely László előterjesztői nyitóbeszédében elmondta, hogy a hivatalhoz 2016-ban 8.396 beadvány érkezett, amelyek közül 2.426 ügy vizsgálatát rendelte el. Az alapvető jogok biztosának vizsgálati jelentései összesen 540 ajánlást tartalmaztak, ezekből azonban mindössze 41-et nem fogadtak el a megszólított hatóságok vagy intézmények, de az elutasító válaszok többségét is költségvetési körülményekkel indokolták. Az ombudsman jelezte, hogy a kínzás és más embertelen, megalázó tevékenységek ellen létrejött, a biztos hivatalában működő Nemzeti Megelőző Mechanizmus keretében folytatott vizsgálatok is jelentős feladatokat rónak a hivatalra. Egyes ügyek elhúzódásával kapcsolatban Székely László elmondta, hogy ennek oka legtöbb esetben az, hogy a panaszüggyel érintett, megszólított intézmények a számukra kijelölt határidőig nem válaszolnak a kérdésekre.

Az ombudsman összességében eredményesnek minősítette hivatala munkáját, jelezte azonban, hogy elsősorban az alapjogok társadalmon belüli megfelelő eloszlásának biztosítását tekinti az intézménye feladatának, hangsúlyozva, hogy a megfelelő alapjogi rendszer kialakítása a jogalkotó feladata.

Az alapvető jogok biztosának felszólalását követően az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának részéről Demeter Zoltán ismertette a bizottság támogató véleményét és az ombudsman, valamint helyetteseinek munkáját elismerve és megköszönve a beszámoló elfogadását javasolta a képviselőknek.

Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága által az ombusdman és helyettesei 2016. évi tevékenységéről kialakított véleményt Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló ismertette. A beszámoló és az elmúlt év gyakorlata alapján a nemzetiségi bizottság tartalmasnak és eredményesnek értékelte a biztoshelyettes és a bizottság együttműködését. A nemzetiségi jogok védelmét ellátó biztoshelyettes a beszámolási időszakban is kiemelt feladatának tekintette a magyarországi nemzetiségek érdekeit szolgáló jogszabályok hatályosulásának figyelemmel kísérését, értékelését és ellenőrzését. A bizottság üdvözölte, hogy 2016-ban 50 százalékkal megnövekedett nemzetiségi ügyszám mellett a biztoshelyettes és munkatársai több átfogó vizsgálatot végeztek, folytatták a megyelátogatásokat, és a hivatalban jelentős nemzetiségi kulturális rendezvényeket szerveztek. A bizottság elismeréssel nyugtázta, hogy Szalayné Sándor Erzsébet biztoshelyettes asszonyt az Európa Tanács a Kisebbségvédelmi Keretegyezményhez kapcsolódó nemzetközi Tanácsadó Bizottsága állandó független szakértő tagjává választotta. A fentiek alapján az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatta az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2016. évi tevékenységéről szóló beszámoló plenáris ülésen történő elfogadását.

A frakciók részéről Teleki László (MSZP) és Staudt Gábor (Jobbik) szólaltak fel az ombudsmani beszámolót értékelve. Amellett, hogy mindkét képviselő elismerően nyilatkozott az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek munkájáról, a biztost tevékenységének kiszélesítésére ösztönözték, például a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos ajánlások megfogalmazása és az alkotmányjogi panasz benyújtásával kapcsolatos ombudsmani aktivitás fokozása terén.

 

Ajánló

Tartalom megjelenítő

Az alapvető jogok biztosának közleménye az emberi jogok napja alkalmából
December 10-én a nemzetközi közösség az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadására emlékezik, arra a történelmi pillanatra, amikor a második világháború tragikus tapasztalataiból kiindulva a nemzetközi közösség országai egységesen elismerték, hogy minden ember veleszületett, elidegeníthetetlen és egyenlő méltósággal rendelkezik. A Nyilatkozatban lefektetett elvek, azóta számos nemzetközi egyezményben, regionális jogi normában és nemzeti alkotmányban nyertek kötelező erőt, megerősítve, hogy az emberi jogok védelme nem választás kérdése, hanem jogállami kötelezettség.
Az alapvető jogok biztosának üzenete a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából
A fogyatékossággal élők képességeinek kibontakoztatásához, az emberi jogi alapelvek érvényesítése érdekében kidolgozott jogi keretek mellett, a társadalom egészének befogadó szemlélete is szükséges.