Az országgyűlési biztosok közös hivatalának beszámolója

 

Az országgyűlési biztosok személye és tevékenysége az 1995-ben történt megválasztásukat követően – az elmúlt évek közvélemény-kutatási adatai szerint – országosan ismertté vált. Kezdettől fogva arra törekedtek, hogy az állampolgárok széles köre ismerje meg az új jogvédő intézményt, annak tevékenységét, s bátran forduljanak hozzájuk, ha sérelem éri őket. Ennek eredményeként az elmúlt öt és fél évben több mint negyvenkétezer panasz érkezett az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez (a részletes adatokat az 1. fejezet 1/15. számú táblázata tartalmazza). A három biztoshoz benyújtott összes panasz száma meghaladta a negyvennyolcezret. 1999-ben átmenetileg csökkent a panaszok száma. Ennek egyik oka az is lehetett, hogy 2 év után, 1999-ben megszüntették az eseteiket feldolgozó, viszonylag állandó rendszerességgel jelentkező televíziós műsort. Ettől kezdve az országgyűlési biztosok egyik leghatékonyabb eszközét, a nyilvánosságot új eszközökkel kellett biztosítani. A jelentősebb vagy átfogó vizsgálatok után megtartott sajtótájékoztatókra nagyobb hangsúly került. Rendszeresebben adtak ki sajtóközleményt a sokakat érintő, vagy súlyos visszásságot felderítő vizsgálataik eredményeiről.

Az intézmény létrejöttét követő években a hivatal minél szélesebb körben való megismertetése volt az egyik célja az országgyűlési biztosok megyelátogatásának. Kezdetben mindhárom biztos és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese külön tematika szerint, de egy időben végzett vizsgálatot, illetve egyéb tevékenységet ugyanabban a megyében. Így került sor 1996-ban a Hajdú-Bihar és a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal segítségével megvalósult 3-3 napos munkalátogatásra. A később az eltérő jellegű feladatok miatt más munkamódszereket alkalmaztak a biztosok, s nem tartottak közös megyei inspekciókat. A kisebbségi biztos az 1996–1998 között 6 megyében megtartott munkalátogatást követően más módon teljesítette a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatait. Például munkatársaival együtt részt vett a kisebbségi társadalmi szervezetek rendezvényein, vizsgálta egyes megyékben, településeken a nemzetiségi oktatás helyzetét, találkozót szervezett a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel, elnökeivel. (A részletes adatok a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. évi beszámolójában olvashatók.) Az adatvédelmi biztos és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – egymástól függetlenül – folytatta a Hivatal szervezésében és közreműködésével a korábbi típusú megyelátogatásokat. Az elmúlt öt évben mindkét országgyűlési biztos 11 megyében és a fővárosban tartott munkalátogatást. Alapvető szempont volt, hogy olyan megyékben tegyenek munkatársaikkal többnapos munkalátogatást, ahonnan az országos átlagot jelentősen meghaladó számú vagy sok azonos tárgyú panasz érkezett.

Az adatvédelmi biztos és munkatársai 2000. szeptember 28. és október 9. között a fővárosban összesen 17 hatóságnál, illetve közszolgáltatást végző szervnél végeztek adatvédelmi vizsgálatot (például: a VIII. ker. Rendőrkapitányságon, az I. ker. Okmányirodában, a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulásnál, a UPC Magyarország Kft.-ben). December 4–6. között a Fejér megyében tett munkalátogatás során vizsgáltak hasonló szervezeteket, mint például a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget, az APEH Bűnügyi Igazgatóság Fejér Megyei Nyomozó Hivatalát vagy az Alfa Internet Kft.-t.

 

(Lásd az 1. számú táblázatot.)

 

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az elmúlt évben – korábbi gyakorlatától eltérően – csak egy megyében tartott kihelyezett ügyfélfogadással egybekötött háromnapos munkalátogatást októberben Heves megyében. Az immár hagyományossá vált jegyzői értekezleten az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tájékoztatta a megye jegyzőit azokról az állampolgári panaszokról, amelyek az elmúlt öt évben Heves megyét érintették. A megye és a vizsgált szervek vezetőivel értékelték a tapasztalatokat. Az országgyűlési biztos hangsúlyozta, hogy az ellenőrzése célja a hibák, hiányosságok, illetve jogszabálysértő gyakorlat feltárásán túl az is volt, hogy a helyes eljárások kialakításához megfelelő iránymutatást, gyakorlati segítséget nyújtson. A megyei inspekció kiemelt témája volt a gyermekvédelem. Több helyszínen tartottak konzultációt a megye gyermekvédelemmel foglalkozó szakembereivel. A konzultáció célja a gyermekek veszélyeztetésének, illetve annak megelőzésével kapcsolatos állami feladatok ellátásának gyakorlati érvényesülése volt.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és munkatársai helyszíni vizsgálatot tartottak a Heves Megyei Önkormányzat Egri Gyermekotthonában és megállapították, hogy a gyermekvédelmi törvény előírásainak megfelelően a nagy létszámú gyermekotthonban gyermekvédelmi gondoskodásban élő kiskorúak családias környezetbe való kihelyezését megkezdték.

Vizsgálták munkatársaink az Országos Mentőszolgálat Egri Központja Heves Megyei Mentőszervezeténél a mentés és a sürgősségi ellátás megvalósulását, a Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézetében a beérkező betegek sürgősségi ellátása során a betegjogok érvényesülését. (Erre a megyei egészségügyi intézmények megfelelő személyi és tárgyi ellátottságának hiányával összefüggésbe hozható haláleset irányította az állampolgári jogok országgyűlési biztosának figyelmét. Lásd a 4568/2000. és 4627/2000. sz. jelentésben foglaltakat).

A hajléktalanok elhelyezési körülményeit és ellátásukat személyesen vizsgálta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az egri Hajléktalan Szállóban.

Előre be nem jelentett vizsgálatot folytattak az egri Városi Rendőrkapitányság Ügyeletén, ahol az ügyfelek fogadásának körülményeit és a panaszfelvétellel kapcsolatos tevékenységet, valamint az előállító helyiséget és az előállított személyekkel való bánásmódot, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos panaszjog érvényesülését ellenőrizték. Ugyancsak előre be nem jelentett vizsgálatot tartottak Egerben, a Városi Rendőrkapitányság fogdájában, ahol megtekintették a fogda állapotát, ellenőrizték a fogvatartottak befogadásának, elhelyezésének és felügyeletének módját, és vizsgálták a kérelmek és panaszok kezelését.

Munkatársaink ügyfélként jelentek meg Egerben és Hatvanban a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján és tájékozódtak az ügyfélfogadás körülményeiről, módjáról.

A korábban folytatott átfogó honvédségi vizsgálat utóellenőrzése során az egri Dobó István Laktanyában megtekintették a sorállományú katonák elhelyezési körülményeit és a bekövetkezett változásokról tájékozódtak a munkatársak.

A helyszínen ellenőrizték egy mészoltó telep sérelmezett működésének telepengedélyezési eljárását.

Az Életfa Környezetvédő Szövetség egy füzesabonyi vállalkozás nehézgépjármű forgalmának környezetszennyező működését sérelmezte. Egy munkatársunk a helyszínen győződött meg a nehézgépjármű-forgalom miatt járhatatlanná vált utcák menti repedező házfalakról.

Szakmai tanácskozást folytattak munkatársaink az adósságkonszolidációról alkotott helyi rendeletek megvalósulásáról, valamint az önkényes lakásfoglalókkal szemben tett intézkedések helyi gyakorlatáról.

A Közigazgatási Hivatal szakembereivel közösen áttekintették az alternatív katonai szolgálat engedélyezési gyakorlatát, illetve a mozgáskorlátozottak parkolási lehetőségeit és a középületek megközelíthetőségét.

Ez a megyelátogatás is megerősítette a munkalátogatások hasznosságát. A helyi sajtónak köszönhető „hírverés” felhívta az állampolgárok figyelmét az ombudsmani intézményre. Ezzel is összefügg, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosához Heves megyéből 1999. évhez viszonyítva a tárgyévben több mint másfélszer annyi panasz érkezett.

A Heves megyei kihelyezett ügyfélfogadással egybekötött munkalátogatást megelőzően a Pest megyei Közigazgatási Hivatal adott otthont a 2000. június 14-én megtartott szakmai napnak, amelyen Pest megye településeinek jegyzői, az Államigazgatási Kollégium tagjai és munkatársaink voltak jelen. A konzultációra azért került sor, mert a Pest megyei lakosok az országos átlagot meghaladó arányban fordultak panasszal az ombudsmanhoz. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint ennek nem az az oka, hogy a megyében működő hivatalok rosszabbul dolgoznak, mint a többi megyében, hanem az, hogy az itt élők az átlagnál igényesebbek az önkormányzatokkal szemben. Itt igen sok az építési, a környezetvédelmi, a gyermekjogi és a szociális ügy. Külön szólt a helyi önkormányzatok hatósági munkájával kapcsolatos tapasztalatairól. Felhívta a figyelmet a Fővárosi Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatának a talált csecsemők örökbefogadási ügyeiben folytatott kifogásolható gyakorlatára, amelynek során az átgondolatlan, több hónapos késéssel hozott határozatok következtében sérültek a gyermekek jogbiztonsághoz, a tisztességes eljáráshoz, a tulajdonhoz és az emberi méltósághoz való jogai. Az ombudsman kezdeményezte, hogy a józsefvárosi jegyző fegyelmi eljárásban vizsgálja meg a gyámhivatal vezetőjének felelősségét, s felkérte a gyermekvédelmi szakszolgálat igazgatóját a gyermekeknek okozott kár megtérítésére. Kiemelte a tanácskozáson a hatóságokra vonatkozó tisztességes eljárás követelményeinek fontosságát. (Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese munkalátogatásainak részletes adatait a

 

2. számú táblázat

 

 tartalmazza.)

Az országgyűlési biztosok nemcsak az állampolgárokkal, az általuk vizsgált szervekkel, hanem az őket megválasztó országgyűlési képviselőkkel is élő kapcsolatot tartanak. Az Obtv. 27. §-a kötelezővé teszi számukra, hogy tevékenységük tapasztalatairól, s ennek keretében az alkotmányos jogok hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogvédelme helyzetéről, az általuk tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről évente beszámoljanak az Országgyűlésnek. Ezen kötelezettségüknek minden évben eleget is tettek. A 3. számú táblázat adatai mutatják, hogy beszámolóikat a plenáris ülésen az országgyűlési képviselők igen nagy arányban fogadták el.

 

3. számú táblázat:

Az országgyűlési biztosok beszámolóját elfogadó szavazatok aránya %-ban*

	1995–96	1997	1998	1999
	évekről történt beszámoló
Állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese	99,6	99,3	95,6	96,7
Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa	99,6	98,6	95,2	89,7
Adatvédelmi biztos	95,3	88,8	82,7	87,3

* Az „igen” szavazatok számát a plenáris ülésen szavazó, vagy a szavazástól tartózkodó országgyűlési képviselők számához viszonyítottuk

 

 

Az országgyűlési biztosok beszámolóját a plenáris ülés előtt eddig minden esetben megtárgyalták a képviselők a különböző országgyűlési bizottságok ülésein. 2000-ben mindhárom biztos beszámolóját megvitatta az Alkotmány- és igazságügyi bizottság, az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság, valamint az Önkormányzati és rendészeti bizottság. A kisebbségi biztosét és az állampolgári jogok országgyűlési biztosáét ezeken kívül a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság is, míg az utóbbiét és az adatvédelmi biztosét a Gazdasági bizottság, az Egészségügyi és szociális bizottság, továbbá a Környezetvédelmi bizottság. Az Ifjúsági és sportbizottság tagjai csak az állampolgári jogok országgyűlési biztosának beszámolóját tárgyalták meg a plenáris ülés előtt. Valamennyi bizottság magas szavazati arányban fogadta el a beszámolókat.

Az országgyűlési biztosok az éves beszámolókon kívül is rendszeres kapcsolatot tartanak egyes országgyűlési állandó bizottságokkal, különösen az Alkotmány- és igazságügyi, valamint az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, valamint az Egészségügyi és szociális bizottsággal. E három bizottság rendszeresen felkérte a biztosokat véleménynyilvánításra a jogszabályalkotás, illetve -módosítás során, megtárgyalta a jelentősebb átfogó ombudsmani vizsgálatok tapasztalatait. Ezekre más bizottságok, például az Egészségügyi és szociális, a Foglalkoztatási és munkaügyi, vagy az Önkormányzati és rendészeti bizottságok ülésein is sor került. A biztosok és munkatársaik rendszeresen részt vettek a bizottságok ülésein olyan esetekben is, amikor alkotmányos alapjogokkal kapcsolatos törvények tervezeteit vitatták meg, és felkérésre hozzászólásaikkal segítették a szakmai munkát. Volt arra is példa, hogy részt vettek a törvény módosítására létrehozott ad hoc bizottság munkájában. IIyen volt az 1998-ban a kisebbségi törvény átfogó módosítására az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság keretén belül létrehozott bizottság, amely az elmúlt év júniusában fejezte be tevékenységét a kisebbségi biztos és munkatársai aktív közreműködése mellett. A kisebbségi biztos munkatársaival önálló törvényjavaslat-tervezetet is készített a diszkrimináció tilalmáról.

Az országgyűlési biztosok és az országgyűlési képviselők közötti párbeszéd más módon is megvalósult. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese 1999. évi tevékenységéről szóló beszámolójának a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előtti, majd a plenáris ülés vitája során is felmerült annak az igénye, hogy az országgyűlési biztos a munkajog területén, különösen a multinacionális vállalatok által foglalkoztatottak körében is vizsgálja az állampolgárokat érő alkotmányos sérelmeket és tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ezt a jelenleg hatályos Obtv. rendelkezései nem teszik lehetővé, mert a biztosok hatásköre csak a hatóságok és közszolgáltatók hatósági tevékenységére terjed ki, a magánszférára, ahova a munkajog is tartozik, nem. Annak érdekében, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a képviselők igényének a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között is eleget tudjon tenni, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és az Országgyűlési Biztosok Hivatala a munkavállalók jogainak védelmében együttműködési megállapodást kötött, amelynek alapján a Hivatal minden olyan beadványt továbbít az illetékes felügyelőségnek, amelyben a panasz tárgya a munkabiztonsággal és az általuk vizsgálható egyéb munkaügyi kérdésekkel összefügg.

Az országgyűlési képviselőkkel még közvetlenebb a kapcsolat akkor, amikor a képviselő maga fordul az ombudsmanhoz oly módon, hogy a választókörzetében élő állampolgár panaszát küldi el az országgyűlési biztoshoz, vagy éppen saját maga írja meg a lakosság szélesebb körét érintő sérelmet. Az elmúlt öt évben 58 beadvány érkezett országgyűlési képviselőtől a biztosokhoz, ebből 18 az elmúlt évben. A beadványok harmada saját kezdeményezésű volt, kétharmadukban a képviselő az állampolgári panaszt továbbította. Az ily módon érkezett beadványok alapján lefolytatott vizsgálat után több esetben tett az ombudsman jogszabály módosítására ajánlást. (Például az OBH 2511/2000. számú ügyben Tóth Gábor országgyűlési képviselő beadványára az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kezdeményezte a közlekedési és vízügyi miniszternél az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosítását, amit a miniszter elfogadott és tudomásunk szerint a módosítás előkészületben van.) Amint azt már korábban jeleztük, a biztosok szívesen fogadják a hasonló képviselői kezdeményezéseket.

Polt Pétert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesét 2000. május 16. napjával legfőbb ügyésszé választotta az Országgyűlés. Utódját azonban nem választotta meg. Emiatt az állampolgári jogok országgyűlési biztosára fokozott munkateher hárult. Egyedül irányította az elmúlt évben lefolytatott nagyszámú vizsgálatot. Ez a tény a napi ügymenetet nem akasztotta meg, de a tervezett másik megyelátogatás elmaradt, s csak néhány hazai és nemzetközi szervezet felkérésének, meghívásának tudott eleget tenni.

Az országgyűlési biztosok eddigi tevékenységét több nemzetközi szervezet is elismerte 2000-ben. Majtényi László adatvédelmi biztos és munkatársai sikeres munkájának eredményeként is ez év szeptemberében az Európai Bizottság adekvát adatvédelmi országnak minősítette Magyarországot. Ezzel a minősítéssel az Európai Unióhoz nem tartozó országok közül Svájcon kívül csak Magyarország rendelkezik. Gönczöl Katalint az október 30. és november 4. között a Nemzetközi Ombudsman Intézet négy évenként esedékes világtalálkozóján a dél-afrikai Durban városában, amely rendezvény az ombudsmanok legmagasabb szintű szakmai tanácskozó fóruma, a Nemzetközi Ombudsman Intézet Európai Területi Igazgatójává választották. Négy nemzeti ombudsman képviseli e tisztségben Európát: a belga, a francia, a magyar és a svéd. December 14-én az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága alelnökké választotta Kaltenbach Jenőt.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az országgyűlési biztosok 2000-ben is több alkalommal vettek részt hivatalos külföldi utakon, illetve fogadtak külföldi vendégeket. Az országgyűlési biztosok – és képviseletükben munkatársaik – számos konferencia résztvevői és előadói voltak. Ezeket a biztosok külön beszámolói részletesen tartalmazzák.

A 2000. év folyamán a román, az albán és az orosz ombudsman tett látogatást munkatársaival Hivatalunkban. A találkozók alkalmat adtak a tapasztalatcserére, az ombudsmani intézmény más országbeli helyzetének megismerésére. Ezeket a látogatásokat az tette lehetővé, hogy az Európa Tanács – elismerve a magyar ombudsmanok tevékenységének magas színvonalát – jelentős anyagi segítséget nyújtott a Stability Pact Project on Independent National Human Rights Protection Institution including Ombudsman Institutions program keretében. Mindhárom delegáció azzal a kinyilvánított véleménnyel távozott, hogy nagyon sok hasznosítandó tapasztalatot szerzett magyarországi látogatása során.

Mindhárom országgyűlési biztos részt vett a Nemzetközi Ombudsman Intézet korábban említett négyévenként esedékes világtalálkozóján, amely Az ombudsman szerepvállalása a kormányzati hatalom felelősségre vonhatósága tekintetében című témára épült fel. A munka- és kerekasztal-megbeszéléseken az ombudsman tevékenységének társadalmi és politikai hatását, hatékonyságát vitatták meg.

Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa március 2–5. között részt vett Dublinban az Európa Tanács által The Protection of Human Rights in the 21st Century címmel rendezett konferencián, majd március 15–17. napján az Európa Tanács szervezésében Strasbourgban megrendezett First Round Table with National Human Rights Institutions tanácskozáson. Előadást tartott Londonban a szeptember 27–30. között tartott University of London International Centre for Prison Studies szemináriumon, s részt vett a Nemzetközi Szervezetek meghívására a november 29-től december 3-ig Genfben tartott tanácskozásokon.

Polt Péter mint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese március 15-től 17-ig az Ombudsmanok Nemzetközi Konferenciáján képviselte a magyar ombudsmanokat Gentben.

Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos januárban a Magyar Köztársaság kormánydelegációjának tagjaként részt vett a svéd kezdeményezésre Stockholmban megrendezett Holokauszt Konferencián. A konferencián a részt vevő országok államfői, miniszterelnökei, valamint külügyminiszterei szólaltak fel, többen közülük megkövetve az áldozatokat és a zsidó népet.

Februárban az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának, Mary Robinson asszonynak a meghívására és felkérésére részt vett és felszólalt az ENSZ Rasszizmus Elleni Világkonferenciájának előkészítéseként Genfben, az ENSZ épületében megrendezett konferencián, ahol a részt vevő országok delegációi körvonalazták az oktatás területén, valamint a fiatalokkal kapcsolatos tevékenységekben jelen lévő diszkrimináció és előítéletesség különböző megjelenési formáit.

Az Európai Unió Bizottságának szervezésében áprilisban részt vett azon a szemináriumon, amelynek témája – a Rasszizmus Elleni Világkonferenciára készülve – a Rasszizmus, idegengyűlölet és antiszemitizmus ellen folytatott harc. A szemináriumon az EU tagországain kívül a társult országok szakértői delegációi vettek részt. Bécsben hivatalosan és ünnepélyes keretek között áprilisban megnyitották az Európai Unió és az Európa Tanács együttműködésének keretei között működő a Rasszizmust és Idegengyűlöletet Ellenőrző Európai Központot. A megnyitón Kaltenbach Jenő az irányító testület tagjaként vett részt.

Dr. Paul Mitroi román ombudsman meghívására a kisebbségi biztos, valamint munkatársai és a Hivatal vezetője kétnapos munkalátogatáson Nagyváradon járt. A delegációt fogadta Nagyvárad prefektora, valamint a helyi kisebbségi szervezetek képviselői. A tárgyaló felek megismerkedtek egymás hivatali munkájának főbb jellemzőivel, majd közös sajtótájékoztatót tartottak.

Kaltenbach Jenő mint az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának tagja, co-raportőrként részt vett a Dániáról szóló országjelentés összeállításában. Koppenhágai látogatása során az ECRI delegációjának többi tagjával együtt a dán hatóságok képviselőivel folytatott megbeszéléseket az összeállítandó jelentés majdani tartalmáról.

Júniusban a kisebbségi biztos meghívást kapott az Egyesült Államok Ombudsmanjainak Konferenciájára San Franciscóba, ahol előadást tartott a kelet-közép-európai országokban lezajlott rendszer- és szemléletváltásról és az újonnan létrejött ombudsman intézmények működésének tapasztalatairól, társadalmi elismertségükről. Az osztrák külügyminiszter meghívására júniusban Kaltenbach Jenő nyitó előadást tartott az osztrák „European-Forum Wachau” szervezésében megrendezett „Európa Jövője” címet viselő konferencián St. Pöltenben.

A Bundestag külföldiekkel foglalkozó munkacsoportjának meghívására szeptemberben Berlinben megbeszéléseket folytatott kisebbségi kérdésekkel és migrációval foglalkozó német szakemberekkel.

Strasbourgban rendezték meg október 10–13. között a Rasszizmus Elleni Világkonferencia európai regionális értekezletét, melyre az Európa Tanács minden tagországa meghívást kapott. Kaltenbach Jenő mint Magyarország képviselője az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságában, a regionális konferencia oktatással és az ifjúság ügyével foglalkozó munka-csoportjának raportőre volt.

A Public Administartion International meghívására és a Brit Nagykövetség Know How Fund-jának anyagi segítségével májusban a Kisebbségi Biztos Irodájának főosztályvezető-helyettese háromhetes tanfolyamon vett részt Londonban, ahol az ombudsmani hivatalok, illetve az ombudsman típusú intézmények munkatársai cseréltek tapasztalatot munkájukról.

Majtényi László a különböző konferenciákon való részvételével és előadásaival a közép-kelet-európai országok adatvédelmi gyakorlatát, annak fejlődési irányait vázolta fel.

Áprilisban az Európai Adatvédelmi Biztosok Stockholmban megrendezett konferenciáján a sajtószabadság és az adatvédelem összevetése volt a fő téma, a krétai International Working Group on Data Protection in Telecommunication konferencián májusban az Internetről mint az adatvédelem előtti új kihívásról tárgyaltak.

Augusztusban Chisinauban az Európai jog és gyakorlat az adatvédelem területén és ennek megvalósulása a moldáv törvényhozásban című kerekasztal-megbeszélésein cseréltek eszmét a moldáviai jogalkotás feladatairól. Szeptemberben Velencében az Adatvédelmi Biztosok 22. konferenciáján az adatvédelmi biztos összehasonlító előadásában Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia adatvédelmi gyakorlatát elemezte, előadását a konferenciát összegző kiadványban közzétették. Zágrábban az adatvédelem horvátországi helyzete és az európai gyakorlattal történő összevetése képezte a decemberi konferencia tárgyát.

Az adatvédelmi biztos munkatársai Oxfordban az Információszabadság, cenzúra, sajtó című szakmai tanácskozáson, Prágában Az ombudsman szerepe és intézménye című konferencián, valamint Hágában az európai adatvédelmi biztosokhoz érkezett panaszok kivizsgálásának módszertani kérdéseiről rendezett konferencián vett részt.

A külföldi utak többségében a Hivatal általában a napidíjat, esetleg a szállás- vagy útiköltséget fizette, az egyéb kiadásokat a meghívó, az Európa Tanács vagy annak valamelyik intézménye utóbb megtérítette. Néhány jelentős nemzetközi konferencia kiadásait kellett csak teljes egészében a Hivatalnak viselnie.

A Hivatal elhelyezése a korábbi beszámolási időszakhoz képest nem változott. A Kormány a 3071/1998. számú határozatában felhívta a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy utasítsa a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, hogy az Országgyűlési Biztosok elhelyezésére biztosítsa soron kívül a Budapest, V. ker., Nádor u. 22. szám alatti épület I. és II. emeletét és gondoskodjon a központi irodaépülettel történő értelemszerű egybenyitásáról. A határozat végrehajtásának határideje „azonnal”-i volt. E kormányhatározat végrehajtására nem került sor. A határozatban szereplő ingatlan helyett két másik, a célnak nem megfelelő épületet ajánlottak fel. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság – az országgyűlési biztosok többszöri szóbeli és írásbeli sürgetésére – 2000 tavaszán ismét visszatért a Nádor utcai épülethez azzal, hogy a Hivatal megkapja a földszintet is, ezzel szemben vissza kell adni a MAZSÖK tulajdonában lévő jelenlegi székházat. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság igényeinket felmérte, az átalakítási terveket elkészíttette, az épület átalakítási és felújítási munkálatainak generál-kivitelezésére tudomásunk szerint a szerződést azonban csak 2001-ben kötötték meg, de még a beszámoló készítésének idején sem látjuk, hogy az épületben munkát végeznének. Elfogadhatatlan számunkra, hogy a több mint két éve meghozott kormányhatározatot még mindig nem hajtották végre, s munkatársaink megfelelő elhelyezése kezdettől megoldatlan. Tovább romlottak a munkavégzés technikai feltételei is. A Hivatal teljes számítógépparkja a megalakulását követő két évben épült ki. A rendszer az idő múlása és a nagy igénybevétel miatt fizikailag és erkölcsileg teljesen elavult, s a mindennapos meghibásodások akadályozzák a hatékony munkavégzést. A Hivatalnak az Országgyűlés által elfogadott költségvetése sem a beszámolás évében, sem a következő két évben nem nyújt fedezetet a számítógép-rendszer korszerűsítésére, de még a szinten tartására sem. Önerőből nem tudjuk megvalósítani a Kormány által célul tűzött „információs társadalom”, „szolgáltató állam” követelményét, mert eszközeink nem alkalmasak arra, hogy az ügyfeleket vagy az állami szerveket a modern hírközlési és informatikai módszerekkel szolgáljuk ki, illetve ilyen módon tartsuk velük a kapcsolatot.

1999 végére sikerült a viszonylag stabil, a költségvetési előirányzatoknak megfelelő munkatársi létszám kialakítása. Az engedélyezett létszám elégtelenségét mutatja azonban, hogy az egyes speciális feladatok ellátásán túl a különböző okok – így például a tartós betegség vagy a gyermekgondozás – miatt távol lévők munkájának elvégzésére rendszeresen kell megbízási szerződéssel munkatársakat átmenetileg alkalmazni. Az utóbbi három évben ily módon alkalmazottak száma 10–16 fő között mozgott. (A részletes adatokat a 4. számú tábla tartalmazza.)

 

4. számú táblázat:

Az országgyűlési biztosok és a Hivatal munkatársai létszámának alakulása 1995. december 31. és 2000. december 31. között*

	1995	1996	1997	1998	1999	2000
Érdemi	21	61	76	83	86	84
Ügyviteli	17	29	35	41	41	39
Összesen	38	90	111	124**	127**	123**
Engedélyezett	40	127	127	127	127	123

* Országgyűlési biztosok és hivatalvezető nélkül

** 10–16 személyt alkalmaztunk megbízási szerződéssel

 

A beszámolási időszak végéig sem választotta meg az Országgyűlés az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesét. A munkatársak esetenként emberfeletti erőfeszítése és a korábbi évekhez képest több megbízási szerződéssel alkalmazott szakember foglalkoztatása tette lehetővé, hogy a munkavégzés színvonala ne romoljon, s az előző években felhalmozódott hátralék további része is feldolgozásra kerüljön. Az elmúlt évben befejezett ügyek száma jelentősen meghaladta az összes korábbi évben befejezetteket. 2000. év végére elértük, hogy a Hivatalban nincs 1999-nél régebben érkezett ügy, és ez utóbbiak száma sem számottevő. (Lásd az 1. fejezet 1/14. számú táblázatát.) Az előző évi beszámolóban is leírt zsúfoltság és egészségtelen munkafeltételek között végzett intenzív munka már nemcsak veszélyezteti a kollégák alapvető emberi jogait, hanem kimutathatóan több esetben egészségkárosodást – például látásromlást – is okozott. Ha rövid időn belül nem következik be kedvező változás a munkatársak elhelyezésében és a munkavégzés egyéb dologi feltételeiben, az beláthatatlan következményekhez vezethet. Már eddig is előfordult, hogy a jelentkező azért nem fogadta el a felkínált állást, mert elfogadhatatlannak ítélte a munkakörülményeket. (A létszámadatokat az 5. számú táblázat tartalmazza.)

 

5. számú táblázat:

Az országgyűlési biztosok és a Hivatal munkatársi létszámának alakulása 2000. december 31-én*

	Állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese	Adatvédelmi biztos	Kisebbségi biztos	Hivatal	Összesen
Érdemi	26	22	12	24	84
Ügyviteli	6	5	3	25	39
Összesen	32	27	15	49	123

 

* Országgyűlési biztosok és hivatalvezető nélkül

 

Megbízási szerződéssel alkalmaztunk 11 érdemi és 5 ügyviteli dolgozót.

 

Budapest, 2000. március

 

Kaltenbach Jenő a nemzeti, etnikai és kisebbségi jogok országgyűlés biztosa

Gönczöl Katalin az állampolgári jogok országgyűlési biztosa

Majtényi László adatvédelmi biztos