Jogalkotást érintő ajánlások eredményessége
Az Obtv. 25. §-a alapján a biztosok javasolhatják a jogalkotásra, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadására jogosult szervnél a jogszabály módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását. Ennek feltétele, hogy vizsgálatuk eredményeként úgy ítéljék meg, hogy az általuk feltárt alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság valamely jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze fölösleges, nem egyértelmű rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára (hiányosságára) vezethető vissza.
2.1. A beszámolási időszakban teljesült ajánlások
2.1.1. Törvénymódosításra vonatkozó ajánlások
1. Javaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. § (8) bekezdésének olyan módosítására, hogy a hatóság számára intézkedés meghozatalára biztosított egyéves jogvesztő határidőbe a tulajdonostársi nyilatkozat pótlására irányuló bírósági, illetőleg a környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenységek esetében a környezetvédelmi hatósági engedély beszerzéséig az eljárás felfüggesztésének időtartama ne számítson be. A javaslat teljesült a 2006. évi CXX. törvényben, amely 2007. január 1-jétől hatályos.
2. Javaslat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény „vagyonnal” kapcsolatos rendelkezéseinek a módosítására. A javaslat teljesült a törvényt módosító 2005. évi CLXX törvény megalkotásával, amely 2006. január 1-jétől hatályos.
3. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítására irányuló azon ombudsmani kezdeményezés, miszerint a törvény egyenlő feltételekkel biztosítsa a hivatásos állomány tagjai részére a fegyelmi, a kártérítési és a szolgálat ellátásával összefüggő büntetőeljárásokban a jogi védelem költségeit, teljesült a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 339. §. (3) bekezdésének, a 2006. évi LI. törvényben való módosításával. A módosító rendelkezés 2006. július 1-től hatályos.
2.1.2. Önkormányzati rendelet módosítására tett javaslatok
1. Baja Város polgármesterének, az Önkormányzat távfűtéssel kapcsolatos 26/1992. (X. 22.) Ktr. számú rendelete 14. § 3. pontja felülvizsgálatára és a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók távfűtési díjának mérséklése érdekében a hatályos jogszabályokkal való összhang megteremtésére tett javaslat teljesült a 23/2006. (VII. 10.) Ktr. megalkotásával.
2. Jánoshalma Város Képviselő-testületének a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 19/2004. (VI. 24.) számú rendeletének módosítására tett javaslat teljesült a 12/2006. (IV. 27.) számú rendelet megalkotásával, amely 2006. június 1-jén lépett hatályba.
3. Jakabszállás Község Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tevékenységről, a szervezett hulladékgazdálkodási kötelező szolgáltatás igénybevételéről szóló 13/2003. (XI. 11.) rendelete helyébe új rendelet lépett. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás igénybevételéről és az ingatlanok és közterületek tisztántartásáról szóló 1/2006. (II. 14.) rendelet 2006. február 14-én lépett hatályba. Ezzel a javaslat teljesült.
4. Törökbálint Nagyközség Képviselő-testülete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 4/2003. (II. 25.) rendeletét módosította az ombudsmani javaslat szerint. A 31/2005. (XII. 12.) módosító rendelet 2006. január 1. napján lépett hatályba.
5. Bátya község Képviselő-testülete – az ombudsmani javaslatnak megfelelően – a települési szilárd hulladékok elszállításáról, elhelyezéséről és kezeléséről szóló 5/2003. (IV. 02.) rendeletét módosította a 9/2005. (VII. 27.) rendeletével, amely 2005. július 27-től hatályos.
6. Kécske Község Képviselő-testülete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás megszervezéséről szóló 8/2003. (XI. 13.) rendeletét módosította a 12/2006. (XI. 14.) rendeletével. Ezzel a javaslat teljesült.
7. Verőce Község Képviselő-testülete a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő szervezett hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező igénybevételéről és a környezet védelméről szóló 4/2004. (I. 13.) rendeletét részben módosította a 9/2005. (IX. 1.) rendeletében, mely 2005. október 1-jén lépett hatályba és a 16/2005. (XII. 14.) rendeletében, amely 2006. január 1-jén lépett hatályba. A javaslat tehát csak részben teljesült.
8. Szolnok Megyei Jogú Város Képviselő-testülete a köztisztasággal, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásokról, a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről, valamint a közterületek tisztántartásáról szóló 29/2002. (XII. 23.) rendeletét hatályon kívül helyezte és új rendeletet alkotott. A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról, valamint a közterületek tisztántartásáról szóló 49/2005. (X. 28.) rendelet 2006. január 1. napján lépett hatályba.
9. Budaörs Város Képviselő-testülete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 52/2004. (IX. 15.) rendeletét módosította, a 2005. október 1-jén hatályba lépett 51/2005. (IX. 22.) rendeletével.
2.1.3. Állami irányítás egyéb eszköze módosítására tett javaslatok
1. A Magyar Nemzeti Bank elnökének, a pénz– és elszámolás-forgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés azonnali beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó előírásainak kiegészítésére tett javaslat teljesült a 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet megalkotásával, amely 2007. március 1-jén napján lép hatályba.
2.2. A korábbi években tett, eddig nem teljesült, fenntartott javaslatok
2.2.1. Törvényalkotásra és -módosításra vonatkozó javaslatok
1. Továbbra is fenntartjuk a postáról szóló 2003. évi CI. törvény és a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet olyan módosítására tett javaslatot, hogy az egyetemes postai szolgáltató a hatszáznál kevesebb népességszámú településeken az egyetemes postai szolgáltatást biztosíthassa főszabályként állandó postai szolgáltatóhely üzemeltetésével, vagy kivételesen – ha a település önkormányzatával erről szerződésben megállapodtak – mobilposta működtetésével.
2. Változatlanul fenntartjuk a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítására irányuló azon kezdeményezéseinket, hogy a törvényalkotó szüntesse meg a szolgálati érdek tág értelmezését, és a törvény tartalmazzon egységes szabályokat a túlóradíj kifizetésére (ellentételezésére), az osztályvezetők és az annál magasabb vezető beosztásúak azonnali hatályú felmentését kösse indokoláshoz, a büntetőeljárás alá vont rendőr szolgálati viszonya felfüggesztésének, a fel nem függesztett, de büntetőeljárás alá vont rendőr kedvezményekből való kimaradásának lehetőségét pedig kösse határidőhöz. Ezen kívül szüntesse meg a tűzoltók szolgálati rendjének és a törvény hatálya alá tartozó más hivatásos állományú személyek szolgálati rendjének ma létező eltéréseit.
3. Fenntartjuk a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény olyan módosítására tett javaslatot, hogy a végrehajtói fegyelmi bíróság hatáskörébe tartozzon az önálló bírósági végrehajtók ellen kezdeményezett valamennyi panaszügy kivizsgálása, valamint a törvény biztosítsa, hogy a végrehajtás alól valóban mentesek legyenek a törvény 74. § a)–n) pontjaiban meghatározott ellátások, díjak és járadékok, valamint a nem adós számlatulajdonos tulajdonhoz való jogát, és pontosítsa az adósok bankszámlája ellen adóhatóságok által benyújtott azonnali beszedési megbízásokkal kapcsolatos szabályokat.
Ezen kívül az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és az 1993. évi LIII. törvény módosuljon, illetve egészüljön ki úgy, hogy a pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás során is legyen lehetőség az érdemi jogorvoslatra.
4. Fenntartjuk a Médiatörvény módosítására tett azon javaslatot, hogy a törvény tartalmazza az ORTT Panaszbizottság „egyéb” panaszokra vonatkozó eljárásának főbb szabályait, és a Panaszbizottság döntése elleni jogorvoslás általános szabályait, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény tartalmazzon az ORTT határozatának bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rövid jogorvoslati és bírósági eljárási határidőket.
5. Változatlanul javasoljuk, hogy az új bv. törvény tartalmazza, hogy a büntetés-félbeszakítási kérelmek miniszteri elutasítása esetén jogorvoslatnak van helye, valamint a vallási előírásoknak megfelelő étkezés és a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajtásának egyértelmű szabályait.
2.2.2. Kormányrendelet módosítására irányuló javaslat
1. Fenntartjuk a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 81. §-a (3) bekezdése első mondata szövegéből a „felek közös” szövegrész törlésére és a törölt szövegrész helyébe a „károsult” szövegrész beiktatására tett javaslatot.
2. Fenntartjuk a kisajátításról szóló 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 32. §-a (2) bekezdésében foglalt szabály hatályon kívül helyezésére, valamint egyes rendelkezései módosítására tett kezdeményezést.
3. Továbbra is javasoljuk az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet olyan módosítását, hogy az adjon felhatalmazást az egészségügyi miniszternek az égéstermék kivezetés nélküli berendezések elhelyezésével összefüggő egészségvédelmi követelmények rendeletben való meghatározására, valamint a Korm. rendelet és az 1993. évi III. törvény fogalomhasználatát hangolja össze.
4. Fenntartjuk az „egyéb fa és bokor növényzet” ingatlanhatártól meghatározott ültetési (telepítési) távolságra vonatkozó jogszabály megalkotására tett javaslatot.
5. Változatlanul javasoljuk a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, hogy kezdeményezze annak szabályozását, hogy a Natura 2000 listával kapcsolatos kifogásokról ki, milyen eljárási rendben jogosult dönteni, tekintettel arra is, hogy az Alkotmánybíróság megállapította a 33/2006. (VII. 13.) AB határozatában a tárggyal kapcsolatban a jogalkotói mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, és kötelezte a jogalkotót a mulasztás 2007. március 31-ig való megszüntetésére.
2.2.3. Miniszteri rendelet alkotására és módosítására vonatkozó javaslatok
1. Változatlanul sürgetjük az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-a (Kártalanítási szabályok) végrehajtási rendelkezéseinek megalkotását.
2. Fenntartjuk az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet módosítására vonatkozó kezdeményezést.
3. Változatlanul fenntartjuk a közlekedési és gazdasági miniszternek, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosítására tett azon javaslatot, hogy a megkülönböztető jelzésüket nem használó, halott-szállítást végző szervezetek zavartalan működése érdekében a norma biztosítsa a halott-szállító gépjárművek autóbusz forgalmi sávban való haladását, valamint tartalmazzon olyan rendelkezést, mely a volumenében és gyakoriságában is növekvő, szervezetten vagy spontán módon lezajló járművekkel való összejövetelek formáját – összhangban az európai szabályozással – megteremti és megállapítja ennek szabályait (menetoszlopban motoron hányan, milyen feltételekkel közlekedhetnek együtt, milyen tényezők – meghatározott létszám, mért zajterhelés – fennállása esetén lehet az összejövetelt hatósági eszközzel szétoszlatni stb.).
4. Változatlanul fenntartjuk az IMEI egészségügyi (pszichiátriai) szakfelügyeletének szabályai kidolgozására, valamint a 36/2003. (X. 3.) IM rendeletnek a büntetés-végrehajtási intézetekben érvényes kényszerítő eszközök használatára vonatkozó szabályok és az Eütv.-ben foglalt pszichiátriai fekvőbeteg intézetekben bevezetett, a személyes szabadságot korlátozó eljárások használatára vonatkozó szabályok összehangolására, végül a szóban forgó rendelet 34. §-a hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot.
2.2.4. Állami irányítás egyéb eszköze kiadására tett javaslatok
1. Változatlanul sürgetjük „a rendőri hivatás magatartási szabályai” (etikai kódex) kiadását.
2.2.5. Önkormányzati rendeletalkotásra, -módosításra tett javaslat
1. Sürgetjük a Fővárosi Közgyűlés elnökének tett azon javaslat teljesítését, hogy a lakossági érdekek, valamint a műemlékvédelem figyelembevételével területek bevonásával közgyűlési rendeletben határozzák meg azokat a fővárosi közterületeket, amelyeken rendezvények tarthatók, továbbá tartalmazza a rendezvények megtartásának részletes technikai feltételeit is.
2. Továbbra is javasoljuk Pilis Nagyközség Képviselő-testületének a köztisztaságról és szervezett köztisztasági szolgáltatásokról szóló rendelete módosítását.
2.3. A korábbi években tett, nem teljesült javaslatok
2.3.1. Törvényalkotásra és -módosításra vonatkozó javaslatok
1. Tudomásul vettük, hogy a jogalkotó – bár módosította a jogszabályhelyet – nem kívánta módosítani a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 27. § (3) bekezdését a javaslatunknak megfelelően, ezért azt – esetleges újabb panasz alapján történő ombudsmani vizsgálatot követő javaslattételt nem kizárva – nem tartjuk fenn.
2.3.2. Miniszteri rendelet módosítására irányuló javaslatok
1. Nem tartjuk fenn a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet olyan módosítására tett javaslatot, hogy a tűzoltók a Magyar Köztársaság bármely településére legfeljebb 20 perc alatt kivonuljanak, és a helyszínre érjenek, tekintettel arra, hogy a témakörben új ombudsmani vizsgálati jelentés készül.
2. Tudomásul vettük az OTÉK olyan kiegészítésére irányuló javaslat elutasítására vonatkozó Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszteri választ, hogy az OTÉK tartalmazza az építmények egymás közötti védőtávolságának-, valamint a „kézműipari épület” és a „gazdasági építmény” fogalmának meghatározását, és egységesítsék az így érintett jogszabályok fogalom-meghatározásait. A válasz tudomásulvételének oka, hogy a tárgykörben – tekintettel a véleményeltérésre – Kormány előterjesztés készül.
2.3.3. Állami irányítás egyéb eszköze kiadására tett javaslatok
1. Visszavonjuk a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben a 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosítására tett javaslatot.
2. Tudomásul vettük, hogy a volt oktatási miniszternek és az egészségügyi miniszternek tett azon javaslattal, hogy közös rendeletben szabályozzák az egyes fertőző betegségekkel kapcsolatos kötelező ismeretterjesztést és oktatást, az érintettek nem kívántak foglalkozni.
3. Az egészségügyi, továbbá a volt foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, valamint oktatási miniszternek, az oktatási intézményekben, valamint a munkahelyeken a HIV/AIDS-fertőzés megelőzése érdekében kötelezően alkalmazandó óvóintézkedésekre vonatkozó előírások, egységes eljárási szabályok kidolgozására tett javaslatot nem tartjuk fenn, tudomásul vettük, hogy az érintett miniszterek nem kívánnak foglalkozni a témával.
2.3.4. Önkormányzati rendelet módosítására tett javaslat
1. Tudomásul vettük, ezért nem tartjuk fenn, hogy Mogyoród Község képviselő-testülete a Forma–1 Magyar Nagydíj és a Hungaroringen rendezendő egyéb versenyek idején jelentkező idegenforgalmi, vendéglátási feladatok ellátásáról szóló 15/2000. (VII. 13.) rendeletét nem kívánta módosítani a javaslatunk szerint.
2.3.5. Az Országgyűlésnek vizsgálat tartására tett javaslatok
1. Nem tartjuk fenn az Országgyűlésnek, a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 30. § (2) bekezdése olyan módosítása megvizsgálására tett javaslatot, hogy a „földrészlet” kifejezés helyébe a „termőföld” kerüljön, mivel a Kormány a törvény – 2007. második felére tervezett – átfogó vizsgálata során azt napirenden tartja.
2. Nem tartjuk fenn az Országgyűlésnek, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény zaklatásra vonatkozó szabályokkal való mielőbbi kiegészítése lehetősége vizsgálatára irányuló javaslatunkat, mert a Kormány a kidolgozandó új szabálysértési törvénybe tervezi beiktatni a zaklatás szabálysértési tényállását.
3. A gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvény felülvizsgálatára tett javaslatot nem tartjuk fenn, mivel a törvény módosításának előkészítése a Kormány napirendjén van.
4. Nem tartjuk fenn az Országgyűlésnek, az állam által kötött egyes nemzetközi szerződésekből származó tulajdoni sérelmek részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat előkészítése felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot, tekintette arra, hogy a Kormány 2007. I. félévi munkatervéhez kapcsolódó függelékben – az egyéb időszerű feladatok között – szerepel a törvényjavaslat előterjesztésének megtárgyalása.
5. A hajléktalanná válás megelőzése és a hajléktalanság hátrányos jogkövetkezményeinek felszámolása érdekében a szociális tárca 2007. június 30-ig elkészíti a szükséges szakmai és jogszabályi lépéseket tartalmazó megvalósítási ütemtervet, ezért az Országgyűlésnek szóló ezzel kapcsolatos javaslatot nem tartjuk fenn.
2.4. A tárgyévben tett javaslatok
2.4.1. Törvényalkotásra és -módosításra vonatkozó javaslatok
1. OBH 3652/2005. javaslat az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszternek a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény olyan módosítására, amely a kézbesítési vélelem megdöntésének lehetőségét szabályozza. A miniszterek a törvény módosítása szükségességével egyetértettek, de a módosítás tervezetéről még nincs tudomásunk.
2. OBH 3969/2006. javaslat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, hogy törvényben kerüljön szabályozásra az Országos Meteorológiai Szolgálat működése. A válaszadás határideje a Beszámoló lezárásáig még nem telt el.
3. OBH 4203/2006. javaslat a gazdasági és közlekedési miniszternek, valamint a szociális és munkaügyi miniszternek, hogy kezdeményezzék a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény, az 50/2003.(VIII. 14.) GKM rendelet és a 138/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet olyan módosítását, mely szerint a kedvezményes gázellátás igénybevételére azok a háztartási fogyasztók is jogosultak, akik a lakásuk fenntartásához palackos propán-bután gázt használnak. A javaslat részben már teljesült azzal, hogy a 2003. évi XLII. törvény 2007. január 1-jétől kiegészült olyan rendelkezéssel, amely felhatalmazást ad a szociális és családpolitikáért felelős miniszternek, hogy a szociálisan rászoruló személyek egyéb fűtési támogatásának szabályait miniszteri rendeletben meghatározza. Ez utóbbi rendelet tervezete még nem készült el.
4. OBH 4289/2006. javaslat a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény olyan módosítására, illetve kiegészítésére, mely az eddiginél egységesebb szabályozását adja a közszolgáltatás szüneteltetésének. A válaszadási határidő a beszámolási időszak végig nem telt le.
2.4.2. Kormányrendelet alkotására és módosítására irányuló javaslatok
1. OBH 3943/2006. javaslat az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek, az árvíz- és belvízkárok enyhítéséről szóló 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet olyan módosítása kezdeményezésére, hogy a norma feleljen meg a tulajdonjogot érintő korlátozás alkotmányos követelményeinek. A miniszter a javaslatot nem fogadta el, ezért az országgyűlési biztos a Kormányhoz fordul.
2. OBH 3675/2006. javaslat a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, hogy mozdítsa elő a hulladékkereskedelemre vonatkozó jogszabály (kormányrendelet) mielőbbi megalkotását, valamint hogy a kereskedelmi törvény alapján készülő működési engedélyezési eljárást rendező új kormányrendeletben a környezetvédelmi hatóság a hulladékkereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges működési engedélyezési eljárásban – ismét – szakhatóság legyen. A válaszadási határidő a beszámolási időszak végig nem telt le.
3. OBH 1882/2006. javaslat a gazdasági és közlekedési miniszternek, hogy a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 111. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján rendeletben szabályozza a villanyszerelő nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételeket, eljárási rendet és a nyilvántartást vezető szervezetet. A válaszadási határidő még nem telt el.
4. OBH 1176/2006. javaslat a pénzügyminiszternek a nyugdíjasok távhő-szolgáltatási támogatásáról szóló 212/2005. (X. 5.) Korm. rendelet olyan módosítása kezdeményezésére, mely lehetővé teszi, hogy a nyugdíjas díjfizetők hozzájussanak a távhő-szolgáltatási támogatáshoz. A miniszter a javaslatot elfogadta, és az teljesült is a 98/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet megalkotásával.
2.4.3. Miniszteri rendelet alkotására tett javaslatok
1. OBH 3969/2006. javaslat az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek, hogy a Kat. 52. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján adja ki az Országos Katasztrófavédelmi Szabályzat részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletet. A válaszadás határideje a Beszámoló lezárásáig még nem telt el.
2.4.4. Önkormányzati rendelet módosítására tett javaslatok
1. OBH 4800/2005. javaslat a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Kőrösladány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének, a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 4/2002. (III. 14.) sz. rendelete és a lakossági kommunális hulladék szállítási díjáról szóló 22/2005. (XII. 08.) sz. rendelete módosítására. A javaslat teljesült, mindkét rendeletet a testület hatályon kívül helyezte és megalkotta a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 11/2006. (VIII. 31.) rendeletét.
2. OBH 2676/2006. javaslat a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 41/2004. (XII. 20.) sz. rendeletének a szemétszállítási díj mértékére vonatkozó előírásai módosítására. A hivatalvezető nem tartotta szükségesnek a módosítást. A választ az ombudsman tudomásul vette.
2.5. Javaslatok az Országgyűlésnek
Az Obtv. 26. § (1) bekezdése alapján az országgyűlési biztos és általános helyettese éves parlamenti beszámolójukban az Országgyűlés elé terjesztik azokat a kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érintő alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságokat, amelyeket vizsgálataik során feltártak, de azok megszüntetésére tett intézkedéseik nem vezettek eredményre. A 2006. évi tevékenységükről szóló beszámolóban ilyen javaslattal nem élnek, de kérik az Országgyűlést, hogy lehetőségeik szerint a jövőben is támogassák az ombudsmani intézkedések megvalósítását.
2.6. Jogszabály-véleményezési tevékenység
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese – az adatvédelmi biztostól eltérően – nem rendelkeznek törvényben biztosított feladatkörrel a jogszabálytervezetek véleményezésére, illetve észrevételezésére. Egyes jogszabályok tervezeteit, az előkészítést végzők azonban törvényi kötelezettség nélkül is megküldték részükre. Előfordult, hogy az országgyűlési biztos, illetve általános helyettese vizsgálatuk eredményeként, ajánlásukban valamely jogszabály megalkotását, módosítását vagy kiegészítését kezdeményezték. A jogszabályok tervezeteit az érintett szervek többnyire annak bizonyítékaként küldték meg az Országgyűlési Biztos Hivatalának, hogy az ajánlásnak eleget tettek. Ezeket a tervezeteket az országgyűlési biztos, illetve általános helyettese általában abból a szempontból vizsgálták, hogy az ajánlás eredményeként született normaszöveg alkalmas lehet-e a vizsgálatok során feltárt alkotmányos visszásságok orvoslására és jövőbeni megelőzésére. Volt példa arra is, hogy azon jogszabályok tervezeteit, amelyek egyes alkotmányos jogok gyakorlati megvalósulását szabályozzák, ezért a jogalanyok széles körét érintik, a jogszabály-előkészítésért felelős szervek a közigazgatási körözés során az Országgyűlési Biztos Hivatalának is megküldték. A jogszabály-tervezetek véleményezésekor az országgyűlési biztos és általános helyettese – a vizsgálataik során szerzett jogalkalmazási tapasztalataikra támaszkodva – a normaszövegben rejlő esetleges alkotmányos visszásságok veszélyére hívták fel a kodifikációt végzők figyelmét. Azon jogszabály-tervezetek esetében, amelyekről vizsgálati tapasztalatokkal nem rendelkeztek, nem tettek észrevételeket. Az országgyűlési biztos, illetve általános helyettesének egyetértése nem feltétele a jogszabálytervezetek elfogadásának, illetve hatálybalépésének. Ezért fenntartották a jogot arra, hogy az általuk véleményezett jogszabály hatálybalépését követően feltárt esetleges alkotmányos visszásságok megszüntetésére – ajánlásaikban – javaslatot tegyenek azok módosítására. Az országgyűlési biztosok az általuk véleményezett jogszabálytervezetek további sorsát illetően azt tapasztalták, hogy észrevételeiket az érintett szervek megfontolták, és a normaszövegek átdolgozása során többnyire hasznosították.
Gy. 9/2006.
A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) kormányrendelet és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet módosításának tervezete
A tervezetet regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Az országgyűlési biztos örömmel nyugtázta, hogy a tervezethez tartozó vezetői összefoglaló szerint, annak előkészítésekor az előterjesztő az OBH 3693/2004. számú jelentésben megfogalmazott javaslatait figyelembe vette. Az országgyűlési biztos kifogásolta, hogy a tervezet továbbra sem biztosítja a jogorvoslati lehetőséget azokra az esetekre, amikor a pénzintézet és a kérelmező eltérően ítéli meg, hogy „a támogatott személy a személyi és egyéb feltételeknek megfelel”, vagy sem. Az országgyűlési biztos sajnálatosnak találta, hogy a tervezet a méltányolható lakásigény mértékének megállapításában szerepet játszó telekár meghatározásakor, a közművesített, illetve a közművel nem rendelkező építési telkek között nem tesz különbséget. Az országgyűlési biztos hiányolta, hogy a tulajdonjog fenntartásával történő ingatlanértékesítések esetén továbbra sem kerülhet sor a támogatás kifizetésének – a kettős tulajdon megszűnésének kétségtelen igazolásáig történő – felfüggesztésére. A módosítások között az országgyűlési biztos örömmel üdvözölte a különböző támogatási formák esetében tapasztalható, eltérő életkori feltételek meghatározásában történő egységesítése való törekvést, és ennek tulajdonította, hogy a 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet módosítása alapján már a 30 évesnél idősebb, de 35 év alatti szülők is igényelhetnek az első lakásuk vásárláshoz állami kezességvállalásos hitelt, valamint a hitel mértéke jobban igazodik az ingatlanárak változásához, végül örömmel észlelte, hogy a jövőben a Panel Programba a lakásszövetkezetek is bekapcsolódhatnak. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról készült tervezetet 22/2006. (II. 3.) Korm. rendelet kihirdette, az előterjesztő az országgyűlési biztos észrevételeit nem vette figyelembe.
Gy. 91/2006.
A vidékpolitikai, illetve vidékfejlesztési célok megvalósítását szolgáló források felhasználásának összehangolásáról szóló kormányrendelet tervezete
A tervezetet a Miniszterelnöki Hivatal Területpolitikai Kormányzati Hivatala küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, aki azt a beszámolási időszakban két alkalommal véleményezte. Az országgyűlési biztos üdvözölte a pillanatnyilag túl sok kézben lévő támogatási formák összerendezését, melynek következtében remélhetőleg a költségvetési források optimálisabb felhasználása várható. Az országgyűlési biztos az OBH 5934/2004. számú vizsgálata során, amikor egy polgármester azt sérelmezte, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kibocsátott – „A falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése támogatására” című – felhívásra benyújtott pályázatokat az MVH Fővárosi és Pest Megyei Kirendeltsége forráshiányra hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül elutasította, már észlelte a pályázati kiírásból adódó bizonytalanságokat. Az országgyűlési biztos azt is észlelte, hogy a jogorvoslati eszközként rendelkezésre álló kifogást elbíráló döntés formailag megismételte a korábbi elutasítás indokait, és ténylegesen nem adott jogorvoslati lehetőséget, mivel nem állapította meg az indokát annak, hogy a pályázat elbírálása a keretösszeg kimerülésén túl miért nem történt meg. Az MVH mulasztása jogbizonytalanságot okozott, eljárása, a jogszabály felülírása, a jogszabály rendelkezésével ellentétes ténykedése nem garantálta az eljárás diszkrimináció mentességét. Az országgyűlési biztos bizakodásának adott hangot, hogy az összehangolt pályáztatás során többé nem fordul elő olyan eset, amikor a kitűzött támogatási céloknak megfelelő pályázatokat, az érdemi vizsgálatot mellőzve utasítják el. Az országgyűlési biztos bizakodásának adott hangot, hogy a tervezete hatálybalépését követően – a kitűzött céllal összhangban – a kistelepülések lakosságmegtartó képessége erősödik, a foglalkoztatási lehetőségek bővülésével javul a falvakban élők megélhetési biztonsága. Az országgyűlési biztos jelezte, hogy vizsgálataival a tervezetben megfogalmazott célok megvalósítását a jövőben is szorgalmazza, és továbbra is szót emel a kis lélekszámú települések közműfejlesztési nehézségei, a tanyavillamosítás évek óta húzódó felmerülő szükségessége ügyében, továbbá a postahálózat átalakítása illetve a mobilpostai szolgáltatás, valamint az oktatási intézmények és a gyógyszertárak megszüntetése ellen. A terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 46/2006. (III. 7.) Korm. rendelet 2006. március 7-én hatályba lépett, az előterjesztő az országgyűlési biztos észrevételeit a tervezetbe beépítette.
Gy. 101/2006.
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) módosításának tervezete
A tervezetet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Az országgyűlési biztos egyetértett a módosítások által megfogalmazott célokkal, továbbá kezdeményezte a kórházon kívül, a nyilvános helyen, valamint az otthonukban elhunyt személyeket szállító járműnek buszsávban történő közlekedésének lehetővé tételét. A Miniszterelnöki Hivatal és Budapest főpolgármestere azonban a halottszállító járműveknek a buszsávban történő közlekedését azért nem tartotta indokoltnak, mert ott elsősorban a tömegközlekedési járművek haladását kell biztosítani. A Miniszterelnöki Hivatal és Budapest főpolgármesterének véleménye szerint az elmúlt években fokozatosan bővült az autóbusz forgalmi sáv használatára jogosult járművek köre, ami további fuvarozással foglalkozó szervezeteket is arra ösztönözne, hogy az autóbuszsávban való közlekedés engedélyezését kezdeményezzék. Az országgyűlési biztos fenntartja az OBH 4913/ 2004. számú vizsgálata során megfogalmazott álláspontját, miszerint a mindenki számára nyitva álló kereskedelmi, szolgáltató és egyéb középületben, valamint az otthonukban elhunyt személyek mielőbbi elszállítása és a közegészség védelme érdekében egy haladéktalanul megkezdett és legfeljebb egy órán belül történő elszállítási kötelezettséget elősegítő szabályozás szükséges, amelynek hiánya az emberi méltósághoz, és az ehhez kapcsolódó kegyeleti joggal összefüggésben visszásságot eredményez. Az életveszély, valamint a fokozott balesetveszély miatt az országgyűlési biztos nem támogatta a KRESZ azon módosítását, mely szerint a kerékpárosokat a közutak széleinek rossz műszaki állapota miatt fel kell menteni a szorosan az út szélén történő közlekedés kötelezettsége alól. A tervezet még nem került kiadásra.
Gy. 201/2006.
Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet tervezete
A tervezetet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Az országgyűlési biztos egyetértett azzal, hogy a tárgyban olyan szabályozás szülessen, amely az üzletekre, valamint üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárást gyorsítja, ügyfélbaráttá, valamint a kereskedelmi tevékenységet folytatók ellenőrzését hatékonyabbá teszi, továbbá a termékeket megvásárló, szolgáltatásokat igénybe vevő személyek érdekeinek védelmét szolgálja, a tervezettel kapcsolatosan több észrevételt tett. Amint azt az országgyűlési biztos a kereskedelmi törvény tervezetének véleményezésekor már jelezte, szükségesnek tartja, hogy a jogszabály a „nagy alapterületű üzlet” fogalmát pontosan meghatározza, ugyanis a jogalkalmazók számára nem közömbös, hogy ezen olyan létesítményt kell érteni, amelynek alapterülete meghaladja a 2500 m2-t (pl. egy áruházat), vagy sok üzletet együtt is (pl. egy üzletközpontot). Az említett kérdés tisztázása azért is elengedhetetlen, mert a létesítmény engedélyeztetése során a jogi garanciákra azok hivatkozhatnak, akiket az eljáró hatóság ügyfélnek tekint. Az országgyűlési biztos a tervezet véleményezésekor hangsúlyozta, hogy az ellenérdekű, illetve a kérelmezőn kívüli ügyfelek körének korlátozása a „saját” telekkel és a közvetlen határos telekkel rendelkezni jogosultakra, ellentétesek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. § (2) bekezdésében megfogalmazottakkal. A hipermarket, szupermarket, szálloda étteremmel, üzemanyagtöltő állomás, nagykereskedelmi zöldségraktár stb. nem kezelhető a környezetben élők szempontjából azonosan egy trafikkal vagy egyszemélyes virágbolttal, sarki zöldségessel. Az országgyűlési biztos már az OBH 4113/2004. számú jelentésében is elvi éllel rögzítette, hogy alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot okoz, ha rámutatott, hogy a hatóságok nem tekintik ügyfélnek azokat a személyeket, akiknek a panaszolt üzlethelyiséggel szemben lévő ingatlanon van tulajdonosi, birtokosi jogosultsága, mivel ezekben az esetekben a két ingatlan közé egy közterület – általában utca – is beékelődik. Egy adott üzlethelyiség esetlegesen zavaró tevékenysége ugyanis éppen úgy érintheti a vele szemben elhelyezkedő ingatlanok használóit, mint a közvetlen telekszomszédokét. Az országgyűlési biztos javasolta továbbá a tervezet megfelelő szakaszának kiegészítését azzal, hogy pontosításra kerüljön, a vendéglátó üzletekben milyen feltételekkel nyújtható zeneszolgáltatás, illetve rendezhető műsoros előadás, tánc. (A 4/1997. [I. 22.] Korm. rendelet például a formális bejelentési kötelezettséget írja elő.) Ezen kívül szükségesnek tartotta, hogy a jogszabály biztosítson hatáskört a jegyzőnek a fenti szolgáltatások megtiltására a lakosság nyugalmának zavarása esetén. Így a működési engedély visszavonásának esete lehet, ha az üzlet működésével összefüggő zajhatások miatt a lakosság nyugalmának sérelme a jegyzői intézkedés ellenére fennáll. Az országgyűlési biztos a fogyasztók védelme érdekében javasolta az automatából történő árusítás esetére szóló előírás – „a kereskedő köteles az automatán nevét és székhelyét feltüntetni” – kiegészítését azzal, hogy az árusító automatákon amennyiben a vásárló a megvásárolt termék – esetleg szolgáltatás – minőségével, mennyiségével elégedetlen, vagy az automata működésével kapcsolatosan egyéb panasza van, hová fordulhat. Az automatából történő vásárlás esetén ugyanis a fogyasztó el van zárva attól, hogy a vásárlással kapcsolatos panaszait közvetlenül – pl. a „vásárlók könyvébe” tett bejegyzéssel – megtegye. Fogyasztói jogainak védelme érdekében azonban a biztos fontosnak tartja, hogy e tekintetben is megfelelő tájékoztatást kapjon. Az országgyűlési biztos nem értett egyet azzal, hogy a rendeletben magjelölt egyes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják vagy a szemlét követő harminc napon belül, írásban közölhetik, mivel ez a rendelkezés ellentmond a Ket. 45. § (3) bekezdésében foglaltaknak. A tervezet nem lépett hatályba.
Gy. 256/2006.
Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet és a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet módosításáról szóló egészségügyi miniszteri rendelet tervezete
A tervezetet az egészségügyi miniszter küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Az országgyűlési biztos álláspontja szerint a reprodukciós eljárásban életkoruk, valamint egészségi állapotuk okán részt vevő egyedülálló nő esetében indokolt lenne az életkori felső határ bevezetése, továbbá javasolta, hogy a jelölteket a beavatkozás engedélyezése előtt ne csupán szülész-nőgyógyász, illetve andrológus szakorvos, hanem pszichológus vagy pszichiáter szakorvos is vizsgálja. A tervezet nem lépett hatályba.
Gy. 277/2006.
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos egyes engedélyezési eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 32/2005. (VIII. 11.) EüM rendelet, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeiről szóló 44/2005. (X. 19.) EüM rendelet, továbbá az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról szóló 35/2005. (VIII. 26.) EüM rendelet módosításáról szóló egészségügyi miniszteri rendelet tervezete
A tervezetet az egészségügyi miniszter küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Az országgyűlési biztos korábban az OBH 1466/2006. számú ügyben az egyes gyógyszerek jóváhagyott indikáción túl való rendelésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket már vizsgálta. A vizsgálat megállapításaival összefüggésben az egészségügyi miniszter a téma hátterét és következményeit is elemző válaszban, az alkalmazás körülményeit esetleg könnyítő klinikai vizsgálatok díjtételeinek változására vonatkozó ajánlásokra kedvezően reagált. Az országgyűlési biztos üdvözölte, hogy az egyes emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett és engedélyezett klinikai vizsgálat, és az annak díjtételeit rendező jogszabályok módosításai lehetőséget biztosítanak arra, hogy a közfinanszírozású kutatóintézetek, kutatóhelyek, egészségügyi intézetek, sőt orvos-csoportok által a gyógyszeripar bevonása nélkül végzett klinikai vizsgálatok zökkenőmentessé tegyék az egyes rossz prognózisú onkológiai betegségek tekintetében is – esetleg szükségessé váló – indikációs kör bővítését. Az egyes emberi felhasználásra és alkalmazásra kerülő gyógyszerekkel és vizsgálati készítményekkel összefüggő egészségügyi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 31/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet 2006. augusztus 28-án lépett hatályba.
Gy. 319/2006.
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény tervezete
A tervezetet az Egészségügyi Minisztérium államtitkára küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, aki tiltakozott a kötelező kamarai tagság megszüntetése ellen. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvényt a Magyar Közlöny 2006. november 29-i száma hirdette ki, a hatálybalépés napja 2007. április 1. Az Országgyűlés az országgyűlési biztos észrevételeit figyelmen kívül hagyta.
Gy. 344/2006.
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) kormányrendelet módosításáról készült kormány-előterjesztés tervezete
A tervezetet az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, aki az OBH 5270/2005. számú ügyben a magas talajvízszint okozta, kegyeleti jogot is érintő temetkezési kérdéseket vizsgálta. Miután a tervezet az országgyűlési biztos jelentésében megfogalmazott javaslatok alapulvételével készült, a biztosnak alapjogokat érintő észrevétele nem tett volt. Az országgyűlési biztos javasolta, hogy az előterjesztő fontolja meg egy olyan időbeli korlát bevezetését, amelyben meghatározza, hogy az eredetileg 160 centiméterre helyezett koporsóra történő rátemetés esetén az első és második betemetés között mennyi időnek kell eltelnie. A tervezet nem lépett hatályba.
Gy. 360/2006.
A közszerződésekről szóló törvény tervezete
A tervezetet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közjogi helyettes államtitkára küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Az országgyűlési biztos álláspontja szerint a tervezetnek az állampolgárokra gyakorolt hatását a kerettörvényt kiegészítő részletszabályok, illetve a részletszabályozást tartalmazó ágazati jogszabályok fogják alapvetően meghatározni. Az új szabályozásnak megfelelő gyakorlat felszínre hozhat majd olyan konkrét állampolgári panaszokat, melyek alapján az országgyűlési biztosok az egyedi ügyeken keresztül tudja megtenni mind az elméleti szabályozásra, mind a gyakorlatra vonatkozó ajánlásait. Az országgyűlési biztos jelezte, hogy a tervezet szerint az ellátásért felelős szerv mint szerződő fél kezében túl sok többletjogosítvány látszik összpontosulni. Egyszerre szerződő fél, jogviszonyon belül marasztalásra jogosult hatóság, és a saját marasztalását végrehajtó szerv. Mindezt úgy, hogy a tervezet ezen a helyen nem fűz halasztó hatályt az utasítással szemben benyújtott keresethez. Az országgyűlési biztos álláspontja szerint a tervezetet említett rendelkezéseit érdemes lenne újragondolni, mivel hosszú távon az állampolgárok közszerződéseken keresztül megvalósítandó, zavartalan ellátását kizárólag a valamennyi résztvevő jogbiztonságát garantáló szabályozás biztosítja.
Gy. 381/2006.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló kormány-előterjesztések tervezete
A tervezeteket az Igazságügyi és Rendészeti minisztérium közjogi szakállamtitkára küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, akik azokat közösen véleményezték. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló kormány-előterjesztés (Htv.) 41. § (2) bekezdése értelmében, amennyiben „a visszairányítás negyvennyolc órán belül nem hajtható végre, a harmadik országbeli állampolgár beléptetését követően kiutasítása érdekében intézkedni kell”. A tervezet nem kívánta fenntartani a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (Itv.) 34. (2) bekezdésének azon, kizárólag a légi úton érkezett külföldiekre alkalmazandó rendelkezését, amely szerint az említett körbe tartozó személyek legfeljebb nyolc napig kötelesek a „repülőtér meghatározott helyén tartózkodni”. Az országgyűlési biztosok felhívták az előterjesztő figyelmét, hogy a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény (a továbbiakban: ICAO), illetve függelékei számos olyan, nemzetközi szinten általánosan alkalmazott szabályt is tartalmaznak, amelyek a repülőtereken tartózkodó utasok jogait is érintik. Így például az ICAO 9. mellékletének 3.39.4. pontja kimondja, hogy a „szerződő állam felségterületéről bármely személy elszállítására vonatkozó üzemeltetői felelősség abban a pillanatban azonnal megszűnik, amikor az illető személyt az adott országba egyértelműen bebocsátották”. Az ICAO idézett rendelkezése azt jelenti, hogy az országba beléptetett személyt a légitársaság többé nem köteles ingyen elszállítani. Az esetek többségében a visszairányítás negyvennyolc órán belül végrehajtható. A nagy távolságra lévő, különösen a más földrészen található állomáshelyek esetében azonban előfordul, hogy a légitársaság csak heti egyetlen járatot üzemeltet. Így például, ha a légitársaság csak keddenként repül Pekingbe, akkor a szerdai napon érkezett és visszairányított külföldit is csak a következő hét keddi napján tudja elszállítani. Az országgyűlési biztosok felhívták a figyelmet, hogy amennyiben a visszairányított külföldit az idegenrendészeti hatóság beléptetné az országba, a visszaszállításának költségeit már nem az érintett légitársaság, hanem a költségvetés lenne köteles fedezni. Az említett helyzet más országokban sem ismeretlen, vagyis a jelenleg is hatályos nyolcnapos tartózkodási időtartam az Európai Unió gyakorlatának megfelel, azt még az Emberi Jogok Európai Bírósága sem kritizálta. Az országgyűlési biztosok emlékeztették az előterjesztőt az OBH 4172/2005. számú jelentésben megfogalmazott jogalkotási kezdeményezésre. Az országgyűlési biztos általános helyettesének említett javaslata arra vonatkozott, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezze a „repülőtér nemzetközi zónájában visszairányított és elszállításra váró külföldiek magatartási szabályait, valamint az elhelyezésüket és ellátásukat szabályozó kormányrendelet megalkotását”. A kezdeményezést az igazságügyi és rendészeti miniszter elfogadta. Az országgyűlési biztosok észlelték, hogy a Htv. az említett jogszabály megalkotásához szükséges jogalkotási felhatalmazást nem tartalmazza, és jelezték, hogy a tervezet előkészítése során a hiányzó jogalkotási felhatalmazás pótolható. A Htv. 46. § (1) bekezdése szerint a „kiutasítást elsősorban a visszafogadási egyezmény rendelkezései alapján kell végrehajtani”. Az országgyűlési biztosok jelezték, hogy idézett rendelkezésben az „elsősorban” kifejezés használta kodifikációs hibát eredményez, ugyanis a másod, illetve a továbbiakban alkalmazandó szabályokról a tervezet nem tesz említést. A tervezetek nem léptek hatályba.
Gy. 406/2006.
Az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az önkormányzati és területfejlesztési miniszter előterjesztésében
A törvénymódosítás az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben megfogalmazott ügyféli jogállás módosítását tervezte, oly módon, hogy vizsgálni kell az építtető, az ingatlannal és a szomszédos telekkel rendelkezni jogosult, valamint meghatározott esetekben a tervező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr és a kivitelező ügyféli jogállását.
Az országgyűlési biztos kifejtette, hogy a három elsőként nevesített személy mindig ügyfélnek tekintendő, ügyféli jogállásuk nem lehet kérdéses, az ügyféli jogállás vizsgálata csak a továbbiakban nevesítettekre vonatkozhat. A tervezett módosítás következménye láthatóan visszásságot okoz majd az állampolgárok alkotmányos jogaival összefüggésben, ezért kérte a tervezet saját hatáskörben történő felülvizsgálatát és megkereste az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottsága elnökét és alelnökeit is.
Az országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta a 2006. évi CXX törvénnyel, hatályba lépett 2007. január 1-jén, a biztos javaslatát a jogalkotó nem vette figyelembe.
Gy. 408/2006.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok körének, illetékességi területének, feladat- és hatáskörének, a feladatellátás feltételeinek megállapításáról, valamint a hatósági feladatot ellátó köztisztviselők képesítési követelményeiről szóló kormányrendelet tervezete
A tervezetet az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Az országgyűlési biztos egyetértett az építésügyi hatóságok függetlenségét és döntéseinek minél magasabb szakmai színvonalát szolgáló változtatások irányaival, amelyeket éves beszámolóiban, illetve jelentéseiben már ő is szorgalmazott. Az országgyűlési biztos helyesnek tartotta, hogy az önkormányzati testületek függésében lévő jegyzőktől elkerül az építésügyi hatósági hatáskör, de ehhez képest nem látta az új székhely településeken az építésügyi hatóságok képviselőtestülettől való függetlenségének garanciáit, ezért javasolta a székhely települések jegyzői felett a munkáltatói jogkörök átrendezését, ugyanakkor jelezte, hogy a nem székhely települések hatósági ellenőrzésének (engedély nélküli építkezés, építésrendészeti eljárások) rendszere nem megoldott. Az említett hiányosság megszüntetése érdekében az országgyűlési biztos a települések természeti és műszaki adottságainak (településsűrűség, közlekedési viszonyok, szezonális ingadozások) figyelembevételét javasolta. Az országgyűlési biztos felhívta az előterjesztő figyelmét arra, hogy a műemlékek hatósági szervezetéből nem helyes kivenni a műemlékek építésfelügyeletét, azért sem, mert a műemlékek éppen azért tartoznak más eljáró hatósághoz, mert sajátos szakértelmet kívánnak, más anyaghasználattal, több társszakma együttes értékítéletével. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2007. január 1-jén hatályba lépett, az előterjesztő országgyűlési biztos módosító javaslatait figyelmen kívül hagyta.
Gy. 409/2006.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet- előterjesztés véleményezése
A kormányrendelet tervezetének véleményezése kapcsán a biztos kifogásolta a közhasználatú építmények és a tulajdonnal bíró magánszemélyek vonatkozásában a tanúsítvány érvényességi idejének eltérő megállapítását. Az EU irányelvére és a Alkotmányra tekintettel javasolta az érvényességi idő egységes meghatározását és tulajdonformák közötti tervezett különbség megszüntetését.
Gy. 456/2006.
A 2006. évi árvíz- és belvízkárosultak támogatásáról szóló kormányrendelet tervezete
A tervezetet a Miniszterelnöki Hivatal küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Az országgyűlési biztos jelezte, hogy a tervezet által érintett tárgykörben, az OBH 3943/2006. számú ügyben, a közelmúltban vizsgálatot folytatott, melynek eredményeként az önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez fordulva jogalkotási javaslattal élt, amit 2006. november 21-én a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek is megküldött. Az országgyűlési biztos jelezte, hogy Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól szóban már kedvező visszajelzést kapott, ezért bízik a mielőbbi eredményes intézkedésben, figyelemmel arra, hogy a támogatások megállapítása és a jelzálog bejegyzése az önkormányzatoknál éppen folyamatban van. A Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről szóló 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet 2006. július 29-én hatályba lépett, az előterjesztő az országgyűlési biztos észrevételeit a tervezetbe beépítette.
Gy. 457/2006.
Az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról, valamint ezek egyes technikai követelményeiről szóló 3/2005. (II. 10.) EüM rendelet módosításának tervezete
A tervezetet az egészségügyi miniszter küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Az országgyűlési biztos kifogásolta az önkéntes véradást követő kalória pótló étkezés étkezési utalvánnyal történő felváltását. Az országgyűlési biztos észrevételeire az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékese reagált. A biztos a kombinált megoldást, vagyis a folyadékvesztést pótló ital biztosítását tartalmazó javaslatot elfogadta. A tervezet nem lépett hatályba.
Gy. 466/2006.
Az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet módosításáról szóló egészségügyi miniszteri rendelet tervezete
A tervezetet az egészségügyi miniszter küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Az országgyűlési biztos kifogásolta, hogy a tervezetben angol nyelvű kifejezések szerepeltek, továbbá aggályosnak találta azt a rendelkezést, amely lehetővé tette volna, hogy a kutatásra megbízást adó és a kutatást végző személye azonos legyen. Az országgyűlési biztos a gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen állapotban lévő személyek védelme érdekében, a rendelkezési jogukat szabályozó egyes pontatlan, illetve túlságosan általánosan megfogalmazott szövegrészek pontosítását kérte. A tervezet nem lépett hatályba.
