A jogalkotással összefüggő ombudsmani tevékenység
Az Obtv. 25. §-a alapján a biztosok javasolhatják a jogalkotásra, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadására jogosult szervnél a jogszabály módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását. Ennek feltétele, hogy vizsgálatuk eredményeként úgy ítéljék meg, hogy az általuk feltárt alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság valamely jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze fölösleges, nem egyértelmű rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára (hiányosságára) vezethető vissza.
2.1. A beszámolási időszakban teljesült ajánlások
2.1.1. Törvénymódosításra vonatkozó ajánlások
1. Teljesült a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 14. §-ának kiegészítésére tett javaslat. A törvényt módosította a 2005. évi XLVI. törvény 16. §-a, mely 2006. január 1-jétől hatályos.
2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény kiegészítése megtörtént, annak a javaslatnak megfelelően, hogy a nyolcnapos határidők elmulasztása esetén igazolási kérelmet lehessen előterjeszteni. A módosítást a 2005. évi I. törvény tartalmazza, mely 2005. március 8-án lépett hatályba.
3. Az Országgyűlés a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításával rendezte, hogy választási kampány idején a jelölő szervezetek hátrányos megkülönböztetés nélkül jelenhessenek meg a közszolgálati műsorszolgáltatók műsoraiban.
4. A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény olyan módosítására tett javaslat, mely támogatást nyújt a komp– és révközlekedés igénybevételére szoruló állampolgároknak, teljesült. A törvény mellékletét módosította a 2005. évi CLIII. törvény 98. § (6) bekezdése és 2006. július 1-jén lép hatályba.
5. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény megalkotásával, amely 2006. január 1-től hatályos, teljesült a miniszterelnöknek tett azon javaslat, hogy módosítsa az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.) Korm.rendeletet.
6. Részben teljesült az igazságügy– és a pénzügyminiszternek a hitelintézetekről és a pénzügyi szervezetekről szóló 1996. évi CXII. törvény olyan módosítására tett javaslat, amely tisztességesebb és kölcsönösen kiegyensúlyozottabb hitelbiztosíték értékelési és fedezeti szabályozást ad. Tiltja a vételi jog fedezeti célú kikötését, vagy annak megengedése esetén külön kockázatfeltáró nyilatkozatot ír elő, biztosítja az adós vevőállítási jogának időhatárhoz kötött gyakorlását, minden pénzintézet legyen köteles „tájékoztatási szabályzatot” készíteni, amely kimondja, hogy a pénzintézetek az ügyfeleikkel kötendő szerződések általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzataikat előzetes jóváhagyás céljára kötelesek a PSZÁF-hoz jóváhagyás végett benyújtani. Végül a törvény 6. mellékletét módosítsa úgy, hogy a 93/13/EGK. tanácsi irányelv a törvény szabályozásának egyik mércéje legyen. Módosult az 1999. évi CXXIV. törvény, illetve a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXXIV. törvény is.
7. Teljesült a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosítására tett javaslat azzal, hogy megalkották és 2006. január 1-jén hatályba lépett a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény.
2.1.2. Kormányrendelet módosítására irányuló javaslatok
1. Teljesült a gazdasági és közlekedési miniszternek az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm.rendelet módosítására tett ombudsmani javaslat a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény megalkotásával, amely 2006. június 1-jén lép hatályba. 2. A gyámhatóságról, valamint a gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm.rendelet kiegészítésére tett azon javaslat, hogy a korlátozottan cselekvőképes gyermek kapcsolattartását az arra jogosult személlyel szabályozni, illetve újraszabályozni csak a 14. életévét betöltött gyermek egyetértésével lehessen, megvalósult. A rendeletet módosította a 315/2005. (XII. 25.) Korm.rendelet úgy, hogy azt a 33/B §-sal kiegészítette. A jogszabályhely 2006. január 1-jén hatályba lépett.
3. Teljesült a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a környezetvédelmi hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm.rendelet, valamint a 193/2001. (X. 19.) Korm.rendelet felülvizsgálatára tett javaslat. Mindkét jogszabályt, 2006. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm.rendelet.
4. A nemzeti földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 254/2002. (XII. 13.) Korm.rendelet módosítása megtörtént. A 68/2005. (IV. 13.) Korm.rendelet 2005. április 21-én lépett hatályba.
5. Az igazságügy-miniszternek az igazságügyi szakértőkről szóló 53/1993. (IV. 2.) Korm.rendelet módosítására tett javaslat teljesült az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről szóló 210/2005. (X. 5.) Korm.rendelet megalkotásával, amely hatályon kívül helyezte az 53/1993. (IV. 2.) Korm.rendeletet. Az új rendelet 2006. január 1-jétől hatályos.
6. Teljesült a lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm.rendeletnek az új lakás fogalma meghatározására vonatkozó javaslat. A 3/2005. (I. 12.) Korm.rendelet 2005. február 1-jétől hatályos.
7. Teljesült a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 254/2002. (XII. 13.) Korm.rendelet 10. § (2) bekezdésének módosítására tett javaslat. A jogszabályhelyt a 68/2005. (IV. 13.) Korm.rendelet módosította, ami 2005. április 21-től hatályos.
2.1.3. Miniszteri rendelet módosítására vonatkozó javaslatok
1. Javaslat a gazdasági és közlekedési, valamint az egészségügyi miniszternek az optometrista-látszerészek szakképesítéssel és legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezők képesítésének jogszabályban való elismerésére. A javaslat teljesült az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet módosításával, mely 2005. január 1-jétől hatályos.
2. Az egészségügyi miniszternek a 3/1995. (II. 8.) NM rendelet 12. § (2) bekezdésének d) ponttal való kiegészítésére tett javaslat, miszerint az orvos-szakmailag indokolt gyógyszer, ún. külön engedély alapján, ha azt a beteg kéri és vállalja a finanszírozást, kiadható legyen, teljesült az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény kiadásával, mely 2006. január 1-jén lépett hatályba.
3. A belügyminiszternek az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának szabályairól szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet módosítására tett javaslat teljesült, a módosított jogszabályhelyek 2005. november 1-jén léptek hatályba.
4. A belügyminiszter elfogadta a rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet olyan módosítására, illetve kiegészítésére tett javaslatot, hogy a rendelet tartalmazza a zárka kötelező berendezési, ill. felszerelési tárgyainak felsorolását. A jogszabály tervezet elkészült, azt véleményezte is a biztos.
2.1.4. Önkormányzati rendelet módosítására tett javaslatok
1. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Érd Város Képviselő-testülete ingatlanok és közterületek tisztántartásáról és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 27/2002. (XII. 23.) számú rendelete módosítására tett javaslat teljesült. A képviselő-testület 2005. első negyedévében a javaslatnak megfelelően módosította rendeletét.
2. A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Ádánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2002. (XII. 13.) számú rendeletének a hulladékszállítással összefüggő módosítására tett javaslat teljesült a 2005. január 1-jén hatályba lépett, 21/2004. (XII. 16.) számú rendelet megalkotásával.
3. Teljesült Keszthely Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési szilárd– és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 10/2002. (IV. 12.) számú rendelete módosítására tett javaslat. A képviselő-testület a rendeletet módosította a 17/2005. (V. 26.) számú rendeletével, mely 2005. június 1-jétől hatályos.
4. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatalnak Budakalász Önkormányzata helyi építési szabályzatáról szóló 17/2002. (XII. 18.) számú rendeletének a módosítására tett javaslat teljesült. A testület a szóban forgó rendeletének 126. § (3) bekezdését hatályon kívül helyezte 2005. június 1-jei hatállyal.
2.1.5. Állami irányítás egyéb eszköze módosítására tett javaslatok
1. Részben teljesült a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének az ügyvédi etikai szabályzat módosítására, illetve kiegészítésére, az ügyvédi visszaélés tilalom alá vonása tekintetében tett ombudsmani javaslat.
2.1.6. Az Országgyűlésnek vizsgálat tartására tett javaslatok
1. Az Országgyűlés elnöke megvizsgáltatta az Országgyűlés Szociális és Családügyi Bizottságával az utazási kedvezmények igénybevételéből kizárt fogyatékos személyeknek, a közforgalmú személyszállítási, utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm.rendelet szerinti alkotmányos jogai helyreállításának lehetőségét. A bizottság felkérte a kormányt és az érintett tárcákat, hogy a biztos által feltárt visszásságok megszüntetését célzó szakmai szabályokat alkossa meg, és a végrehajtásához a szükséges anyagi források időarányos részéről a 2006. évi költségvetésben gondoskodjon.
2. A Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm.rendelet, 2005. június 1-jén hatályba lépett módosításával teljesült az Országgyűlésnek tett azon javaslat, hogy vizsgálja meg olyan jogi szabály kiadásának lehetőségét, melynek alapján a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány, valamint a Magyar Alkotóművészek Betegsegélyező Pénztára gondoskodik a megrokkant tagjai ellátásáról.
2.2. A korábbi években tett, eddig nem teljesült, fenntartott javaslatok
2.2.1. Törvényalkotásra és -módosításra vonatkozó javaslatok
1. Továbbra is fenntartjuk a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítására irányuló azon kezdeményezéseinket, miszerint – figyelemmel az ártatlanság vélelmére – a törvény egyenlő feltételekkel biztosítsa a hivatásos állomány tagjai részére a fegyelmi, a kártérítési és a szolgálat ellátásával összefüggő büntetőeljárásokban a jogi védelem költségeit, illetve a jogi védelem hivatalból történő ellátásának lehetőségét. Szüntesse meg a szolgálati érdek tág értelmezését, tartalmazzon egységes szabályokat a túlóradíj kifizetésére (ellentételezésére), az osztályvezetők és az annál magasabb vezető beosztásúak azonnali hatályú felmentését kösse indokoláshoz, a büntetőeljárás alá vont rendőr szolgálati viszonya felfüggesztésének, a fel nem függesztett, de büntetőeljárás alá vont rendőr kedvezményekből való kimaradásának lehetőségét pedig kösse határidőhöz. Ezen kívül szüntesse meg a tűzoltók szolgálati rendjének és a törvény hatálya alá tartozó más hivatásos állományú személyek szolgálati rendjének ma létező eltéréseit.
2. Fenntartjuk az igazságügyi miniszternek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény olyan módosítására tett javaslatot, hogy a végrehajtói fegyelmi bíróság hatáskörébe tartozzon az önálló bírósági végrehajtók ellen kezdeményezett valamennyi panaszügy kivizsgálása.
3. Fenntartjuk a Médiatörvény módosítására tett azon javaslatot, hogy a törvény tartalmazza az ORTT Panaszbizottság „egyéb” panaszokra vonatkozó eljárásának főbb szabályait, és a Panaszbizottság döntése elleni jogorvoslás általános szabályait, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény tartalmazzon az ORTT határozatának bírósági felülvizsgálatára vonatkozóan rövid jogorvoslati és bírósági eljárási határidőket.
4. Fenntartjuk a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 27. § (3) bekezdésének módosítására tett javaslatot.
5. Változatlanul javasoljuk az Országgyűlésnek, hogy állapítsa meg a végrehajtási eljárásról szóló 1993. évi LIII. törvényben azokat a garanciális szabályokat, melyek biztosítják, hogy a végrehajtási eljárás során az adósok hátrányos megkülönböztetés nélkül valóban mentesek legyenek a törvény 74. § a)–n) pontjaiban meghatározott ellátások, díjak és járadékok. Továbbá, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a már említett 1993. évi LIII. törvény módosításával, illetve kiegészítésével a pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás során is biztosítsa a jogorvoslat érdemi lehetőségét, valamint az 1993. évi LIII. törvény módosításával és kiegészítésével biztosítsa a nem adós számlatulajdonos tulajdonhoz való jogát, és pontosítsa az adósok bankszámlája ellen adóhatóságok által benyújtott azonnali beszedési megbízásokkal kapcsolatos szabályokat.
6. Változatlanul javasoljuk az igazságügy-miniszternek, hogy az új bv. törvény tartalmazza, hogy a büntetés-félbeszakítási kérelmek igazságügy-miniszteri elutasítása esetén jogorvoslatnak van helye, valamint a vallási előírásoknak megfelelő étkezés szabályait.
2.2.2. Kormányrendelet módosítására irányuló javaslat
1. Fenntartjuk a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. végrehajtásáról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet módosítására vonatkozó javaslatot.
2. Fenntartjuk a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 115/1996. (VII. 24.) Korm.rendelet olyan módosítására tett javaslatot, hogy a tűzoltók a Magyar Köztársaság bármely településére legfeljebb 20 perc alatt kivonuljanak, és a helyszínre érjenek.
3. Továbbra is javasoljuk az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm.rendelet olyan módosítását, hogy az adjon felhatalmazást az egészségügyi miniszternek az égéstermék kivezetés nélküli berendezések elhelyezésével összefüggő egészségvédelmi követelmények rendeletben való meghatározására, valamint a Korm.rendelet és az 1993. évi III. törvény fogalomhasználatát hangolja össze.
2.2.3. Miniszteri rendelet alkotására és módosítására vonatkozó javaslatok
1. Sürgetjük az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-a (Kártalanítási szabályok) végrehajtási rendelkezéseinek megalkotását.
2. Fenntartjuk az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet módosítására vonatkozó kezdeményezést.
3. Változatlanul fenntartjuk a közlekedési és gazdasági miniszternek, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosítására tett azon javaslatot, hogy a megkülönböztető jelzésüket nem használó, halott-szállítást végző szervezetek zavartalan működése érdekében a norma biztosítsa a halott-szállító gépjárművek autóbusz forgalmi sávban való haladását. 4. Sürgetjük az oktatási miniszternek és az egészségügyi miniszternek tett azon javaslat megvalósítását, hogy közös rendeletben szabályozzák az egyes fertőző betegségekkel kapcsolatos kötelező ismeretterjesztést és oktatást.
5. Változatlanul javasoljuk az egészségügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, valamint az oktatási miniszternek, hogy dolgozzák ki az oktatási intézményekben, valamint a munkahelyeken a HIV/AIDS-fertőzés megelőzése érdekében kötelezően alkalmazandó óvóintézkedésekre vonatkozó előírásokat, egységes eljárási szabályokat és intézkedjenek az azokról szóló megfelelő szintű jogszabály előkészítéséről.
6. Fenntartjuk az igazságügy– és egészségügyi miniszternek címzett javaslatunkat, miszerint dolgozzák ki az IMEI egészségügyi (pszichiátriai) szakfelügyeletének szabályait. Az igazságügy-miniszternek, hogy a 36/2003. (X. 3.) IM rendelet módosításával hangolja össze a büntetés-végrehajtási intézetekben érvényes kényszerítő eszközök használatának szabályait az Eü. tv.-ben foglalt pszichiátriai fekvőbeteg intézetekben bevezetett, a személyes szabadságot korlátozó eljárások használatának szabályaival, valamint a szóban forgó rendelet 34. §-át helyezze hatályon kívül.
2.2.4. Állami irányítás egyéb eszköze kiadására tett javaslatok
1. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a pénz– és elszámolás-forgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés azonnali beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó előírásait egészítse ki a Vht. értelmében végrehajtás alól mentes összeg számítási módjának meghatározásával.
2.2.5. Önkormányzati rendeletalkotásra, -módosításra tett javaslat
1. Továbbra is fenntartjuk Mogyoród Község képviselő-testületének a Forma–1 Magyar Nagydíj és a Hungaroringen rendezendő egyéb versenyek idején jelentkező idegenforgalmi, vendéglátási feladatok ellátásáról szóló 15/2000. (VII. 13.) számú rendelet módosítására tett javaslatot.
2. Fenntartjuk a Fővárosi Közgyűlés elnökének tett azon javaslatot, hogy a lakossági érdekek, valamint a műemlékvédelem figyelembevételével területek bevonásával közgyűlési rendeletben határozzák meg azokat a fővárosi közterületeket, amelyeken rendezvények tarthatók, továbbá tartalmazza a rendezvények megtartásának részletes technikai feltételeit is.
2.3. A korábbi években tett, nem teljesült javaslatok
2.3.1. Törvényalkotásra és -módosításra vonatkozó javaslatok
1. Tudomásul vettük a gazdasági és közlekedési miniszternek a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. §-ának módosítására tett javaslat elutasítását, ezért azt – annak evidenciában tartása mellett – nem tartjuk fenn.
2. Nem tartjuk fenn a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek tett azon javaslatot, miszerint gondoskodjon annak szabályozásáról, hogy a kórházakban a hozzátartozók részére méltó környezetben és körülmények között a halottól való személyes búcsú biztosított legyen, mivel az egészségügyi miniszter országosan felülvizsgáltatta az egészségügyi szolgáltató működési engedélyeket, és a feltárt hiányosságok (kegyeleti szobák, halott-bemutató helyiségek és a hozzátartozók fogadására szolgáló helyiségek kialakítása) megszüntetésére – ellenőrzés kilátásba helyezése mellett – határidőket írtak elő.
3. Tudomásul vesszük – tekintettel az őrszolgálat funkciója megváltozására –, hogy a környezetvédelmi és vízügyi miniszter nem kíván lépni a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 15. § (2) és (3) bekezdéseinek olyan módosítása tárgyában, hogy az őrszolgálat a rendőrségtől független legyen.
2.3.2. Miniszteri rendelet módosítására irányuló javaslatok
1. Nem tartjuk fenn, illetve tudomásul vettük, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nem kívánja a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendeletet úgy módosítani, hogy az ebkiállítások, tenyész-szemlék tartását kizárólag közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi okokból lehessen korlátozni. A tárgykörben a miniszter körlevél kiadására tett ígéretet.
2. Nem tartjuk fenn a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról szóló 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet módosítására tett javaslatot, mivel az őrszolgálati funkció változott.
2.3.3. Állami irányítás egyéb eszköze kiadására tett javaslatok
1. Nem tartjuk fenn a belügyminiszternek olyan belső intézkedés kiadására tett javaslatot, amely alapján a névtelen bejelentések megfelelő ellenőrzést követően kerülnének intézésre, büntetőeljárás kezdeményezésére, mivel a miniszter utasítására az ORFK Bűnügyi Főigazgatósága Bűnügyi Főosztályvezetője a jelentést megküldte valamennyi megyei főkapitánynak, az abban foglaltak hasznosítása céljából.
2. A belügyminiszternek tett azon javaslatunkat, hogy adjon ki irányelvet a jogalkalmazók számára az otthon született gyermekek anyakönyvezése és az ezzel kapcsolatos hiánypótlás során követendő hatósági eljárásról, visszavonjuk, mivel magasabb színtű jogszabályok megfelelő eligazítást adnak a probléma kezelésére.
2.3.4. Önkormányzati rendelet módosítására tett javaslat
1. Tudomásul vettük a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Pilis Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2004. (IV. 23.) számú rendeletének a hulladékszállítási díj összege módosítására vonatkozóan tett javaslatunk alapján tett azon intézkedését, hogy a rendelet Alkotmánybíróság által való felülvizsgálatát indítványozta.
2.3.5. Az Országgyűlésnek vizsgálat tartására tett javaslatok
1. Tudomásul vesszük, hogy a Magyar Nemzeti Katasztrófa Alap létrehozásáról és működési feltételeiről szóló törvény Országgyűlés által való megalkotására, valamint a vis maior helyreállítására vonatkozó eljárási szabályok kiadására tett ombudsmani javaslatot a Kormány megvizsgáltatta az érintett miniszterekkel, és annak eredményét 2006. február végéig a Kormány megvitatja.
2. Nem tartjuk fenn az Országgyűlésnek, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény olyan módosítása lehetőségének vizsgálatára tett javaslatunkat, hogy a jogszabály biztosítson hatósági jogkört a közlekedési felügyeletek számára olyan esetben, amikor a közút kezelője kötelezettségének nem tesz eleget. Javaslatunk visszavonásának oka, hogy a gyakorlatban egyedi elbírálással – polgári jogi igény érvényesítése útján – a probléma kezelhető.
2.4. A tárgyévben tett javaslatok
2.4.1. Törvényalkotásra és -módosításra vonatkozó javaslatok
1. OBH 6254/2004. javaslat a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek, hogy kezdeményezze az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. § (8) bekezdésének olyan módosítását, hogy a hatóság számára intézkedés meghozatalára biztosított egy éves jogvesztő határidőbe a tulajdonostársi nyilatkozat pótlására irányuló bírósági, illetőleg a környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenységek esetében a környezetvédelmi hatósági engedély beszerzéséig az eljárás felfüggesztésének időtartama ne számítson be. A módosítás előkészítése folyamatban van.
2. OBH 5522/2005. a kórházak előtti inkubátorokba helyezett csecsemők védelme érdekében tett jogszabálymódosítások teljesültek. A 2005. évi XXII. törvény – 2005. május 8-i hatállyal – módosította a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 48. § (5) bek. c) pontját, a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 9. § (1) bek. d) pontját, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39. § (3) bek. d) pontját.
3. OBH 4550/2003. javaslat az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy fontolja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény „vagyonnal” kapcsolatos rendelkezéseinek a módosítását, annak egyértelművé tétele érdekében, hogy mely ellátásoknál és miként szabályozhatják a vagyoni helyzetet jogosultsági feltételeként az önkormányzatok. A miniszter egyetértett azzal, hogy a vagyon fogalma pontosításra szorul, ezért a módosítás kezdeményezésére ígéretet tett, nem tartotta azonban célszerűnek a törvényben kiemelni, hogy mely ellátásoknál lehet szabályozni külön a vagyoni feltételt.
4. OBH 2595/2005. javaslat az egészségügyi miniszternek és a belügyminiszternek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (4) bekezdésének módosítására. A módosítás megtörtént a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2005. évi XLIX. törvény 31. § (4) bekezdésében.
5. OBH 3703/2004. javaslat az informatikai és hírközlési miniszternek, hogy kezdeményezze a postáról szóló 2003. évi CI. törvény és a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm.rendelet módosítását oly módon, hogy az egyetemes postai szolgáltató a hatszáznál kevesebb népességszámú településeken az egyetemes postai szolgáltatást biztosíthassa főszabályként állandó postai szolgáltatóhely üzemeltetésével, vagy kivételesen – ha a település önkormányzatával erről szerződésben megállapodtak – mobilposta működtetésével. A Kormány a javaslatot támogatja, a teendőket elkezdte.
6. OBH 6431/2004. javaslat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, hogy kezdeményezze a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 81. §-a (3) bekezdése első mondatának szövegéből a „felek közös” szövegrész törlését és a törölt szövegrész helyébe a „károsult” szövegrész beiktatását. A módosítás folyamatban van.
7. OBH 4922/2005. javaslat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben a 63/2005. (IV. 8.) Korm.rendelet egyes rendelkezéseinek módosítására. A módosítások előkészítése folyamatban van.
8. OBH 2775/2005. javaslat az igazságügy-miniszternek a kisajátításról szóló 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 32. §-a (2) bekezdésében foglalt szabály hatályon kívül helyezésének kezdeményezésére. A miniszter a javaslatot támogatja, a hatályon kívül helyezés folyamatban van.
9. OBH 2465/2003. javaslat a pénzügyminiszternek, hogy kezdeményezze a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény és a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm.rendelet, valamint 2. számú melléklete olyan módosítását, mely a Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül adható támogatás feltételeivel összhangban lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára a felhasznált gázolaj után a jövedékiadó-visszatérítést akkor is, ha a mezőgazdasági termelést belterületen (is) folytatják. A javaslatot elfogadták, a módosítás is megtörtént a 284/2005. (XII. 20.) Korm.rendelettel, amely 2006. január 1-jén hatályba lépett. 10. OBH 5686/2004. javaslat a foglalkoztatási és munkaügyi miniszternek, majd a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény olyan kiegészítésére, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és területi szervei eljárásuk során vizsgálhassák, hogy az ellenőrzött munkáltató rendelkezik-e a tevékenység folytatásához szükséges más hatósági engedéllyel, ennek hiányában pedig függeszthessék fel a tevékenység gyakorlását, vagy értesítési kötelezettségük legyen a tevékenység folytatásának engedélyezéséről döntő hatóság felé. Nem fogadták el a javaslatot a címzettek, amit tudomásul vettünk.
2.4.2. Kormányrendelet alkotására és módosítására irányuló javaslatok
1. OBH 2937/2005. javaslat a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm.rendelet módosítására. A miniszter a kezdeményezést nem fogadta el.
2. OBH 1570/2005. javaslat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, majd a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek az „egyéb fa és bokor növényzet” ingatlanhatártól meghatározott ültetési (telepítési) távolságra vonatkozó jogszabály rendelkezés megalkotására. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kezdeményezést elfogadta, melynek végrehajtása folyamatban van. 3. OBH 4875/2005. javaslat a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, valamint az igazságügyi miniszternek, szabályozzák, hogy a Natura 2000 listával kapcsolatos kifogásokról ki, milyen eljárási rendben jogosult dönteni. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm.rendelet módosítása folyamatban van.
4. OBH 1526/2005. javaslat a miniszterelnöknek az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló 51/2002. (III. 26) Korm.rendelet olyan módosítására, hogy azok vonatkozzanak a katonai felsőoktatásban résztvevő polgári szakos hallgatók számára nyújtható tandíjmentességre és -kedvezményre. A módosítás teljesült a 197/2005. (IX. 22.) Korm.rendelettel, mely 2005. szeptember 30-án lépett hatályba.
5. OBH 1990/2004. javaslat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, hogy járjon közben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Korm.rendelet módosítása és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel való összhangba hozatala érdekében. A módosítás megvalósult a 121/2005. (VI. 28.) Korm.rendelet megalkotásával, amely 2005. július 1-jétől hatályos.
6. OBH 1405/2004. javaslat a gazdasági és közlekedési miniszternek, hogy tegyen intézkedést annak érdekében, hogy a villamosmű létesítésére vonatkozó szabályok, különösen a szabványok és a biztonsági előírások, az oszloptranszformátor építésére is tartalmazzanak rendelkezéseket, és segítsék az érintett tulajdonosok érdekeinek érvényesülését. A javaslat teljesült a 246/2005. (XI. 10.) Korm.rendelet megalkotásával.
7. OBH 3166/2003. javaslat regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek az OTÉK olyan kiegészítésére, hogy az tartalmazza az építmények egymás közötti védőtávolságának-, valamint a „kézműipari épület” és a „gazdasági építmény” fogalmának meghatározását, valamint az igazságügyi-miniszternek, továbbá a gazdasági és közlekedési miniszternek, hogy tekintsék át az ügyben hivatkozott jogszabályokat, azok fogalom-meghatározásait, és gondoskodjanak azok egységesítéséről. A miniszterek a javaslatot nem fogadták el, azért azt új javaslatként a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek címezve fenntartotta a biztos. Ez utóbbira a válaszadás határideje még nem telt el.
2.4.3. Miniszteri rendelet alkotására tett javaslatok
1. OBH 3226/2004. javaslat a gazdasági és közlekedési miniszternek, hogy a belügyminiszterrel közösen vizsgálja meg lehetséges-e olyan szabályozás, mely a volumenében és gyakoriságában is növekvő, szervezetten vagy spontán módon lezajló járművekkel való összejövetelek szabályozott formáját – összhangban az európai szabályozással – teremtené meg. Ezt követően állapítsa meg ennek szabályait (menetoszlopban motoron hányan, milyen feltételekkel közlekedhetnek együtt, milyen tényezők – meghatározott létszám, mért zajterhelés – fennállása esetén lehet az összejövetelt hatósági eszközzel szétoszlatni stb.). A válasz szerint a KRESZ szabályainak módosításával elérhető a javaslat teljesülése, de a módosítás még nem kezdődött el.
2.4.4. Önkormányzati rendelet módosítására tett javaslatok
1. OBH 4263/2005. javaslat a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Létavértes Város Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásáról szóló 41/2004. (XII. 20.), valamint a kommunális adóról szóló 17/2004. (IV. 29.) számú rendeletei módosítására. A módosítások megtörténtek az 1/2006. (I. 30.) és a 2/2006. (I. 30.) számú rendeletekkel.
2. OBH 1569/2005. és OBH 3681/2005. javaslat a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Verőce Község Képviselő-testületének a köztisztaságával és a települési szilárd hulladékkal összefüggő szervezett hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező igénybevételéről és a környezet védelméről szóló 4/2004. (I. 13.) számú rendelete módosítására. A hivatalvezető a rendelet módosítását kezdeményezte, melynek végrehajtása folyamatban van.
3. OBH 5821/2004. javaslat a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Budaörs Város Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 52/2004. (IX. 15.) számú rendelete módosítására. A hivatalvezető a rendelet módosítását először a képviselő-testületnél, majd az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte.
4. OBH 5821/2004. javaslat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Szolnok Megyei Jogú Város Képviselő-testületének a köztisztasággal, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásokról, a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről, valamint a közterületek tisztántartásáról szóló 29/2002. (XII. 23.) számú rendelete módosítására. A hivatalvezető a rendelet módosítását első ízben a képviselő-testületnél, majd az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte.
5. OBH 2581/2005. javaslat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Csépa Község Képviselő-testületének a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről, a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 3/2004. (II. 17.) számú rendelete módosítására. A képviselő-testület a rendeletet a 20/2005. (XII. 16.) számú rendeletével módosította, mely 2006. január 1-jétől hatályos.
6. OBH 2795/2005. javaslat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Kékcse Község Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás megszervezéséről szóló 8/2003. (XI. 13.) számú rendelete módosítására. A hivatalvezető a rendelet módosítását kezdeményezte, melynek végrehajtása folyamatban van.
7. OBH2269/2005. javaslat a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Alsóörs Község Képviselő-testületének a környezetvédelemről szóló 9/2004. (VI. 25.) számú rendelete módosítására. A Képviselő-testület a rendeletet a 10/2005. (XII. 16.) számú rendeletével módosította, mely 2006. január 1-jétől hatályos.
8. OBH 1831/2005. javaslat a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Jánoshalma Város Képviselő-testületének a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 19/2004. (VI. 24.) számú rendeletének módosítására. A hivatalvezető a rendelet módosítását kezdeményezte. A képviselő-testületnek megadott határidő még nem telt el.
9. OBH 2245/2005. javaslat a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Jakabszállás Község Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tevékenységről, a szervezett hulladékgazdálkodási kötelező szolgáltatás igénybevételéről szóló 13/2003. (XI. 11.) számú rendelete módosítására. A hivatalvezető a rendelet módosítását kezdeményezte, melynek végrehajtása folyamatban van.
10. OBH 2376. javaslat a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Páhi Község Képviselő-testületének az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 3/2003. (II. 31.) számú rendelete módosítására. A képviselő-testület a rendeletet 20/2005. (XII. 23.) számú rendeletével módosította, mely 2006. január 1-jétől hatályos.
11. OBH 3409/2004. javaslat a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Pilis Nagyközség Képviselő-testületének a köztisztaságról és szervezett köztisztasági szolgáltatásokról szóló 13/2004. (IV. 23.) számú rendelete módosítására. A hivatalvezető a rendelet módosítását a képviselő-testület előtt, majd annak eredménytelensége után az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte.
12. OBH 1666/2005. javaslat a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Bátya község Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékok elszállításáról, elhelyezéséről és kezeléséről szóló 5/2003. (IV. 02.) számú rendelete módosítására. A hivatalvezető a rendelet módosítását kezdeményezte, melynek a végrehajtása folyamatban van.
13. OBH 1157/2005. javaslat a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Törökbálint Nagyközség Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 4/2003. (II. 25.) számú rendelete módosítására. A hivatalvezető a rendelet módosítását kezdeményezte. A képviselő-testületnek megadott határidő még nem telt el.
14. OBH 1081/2005. javaslat a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetőjének Vajta Község Önkormányzatának a szociális ellátásokról szóló 9/2004. (IV. 30.) rendelete módosítására. A javaslat teljesült a 13/2005. (X. 31.) számú rendelet elfogadásával.
15. OBH 5539/2004. javaslat Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről szóló 10/2004. (II. 2.) számú rendeletet módosítására. A testület a javaslattal nem értett egyet, amit tudomásul vettünk.
16. OBH 1226/2004. javaslat Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Vezetőjének Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 19/2000. (V. 19.) számú rendelete 24. § (2) bekezdése módosítására. A javaslat teljesült a 2005. július 1-jétől hatályos 29/2005. (VI. 20.) számú rendelet megalkotásával.
17. OBH 5813/2004. javaslat Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal vezetőjének Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 8/1996 (IV. 01.) rendeletének, különös tekintettel a közgyógyellátásra vonatkozó szabályoknak a módosítására. A módosítás megtörtént a 2005. szeptember 19-én hatályba lépett 35/2005. (IX. 14.) számú rendelet elfogadásával.
18. OBH 4763/2004. javaslat Somogyhatvan Község jegyzőjének a temetőről és a temetkezésről szóló 6/2000. (XI. 30.) sz. Önkormányzati rendelet módosítására. A javaslat megvalósult a 9/2005. (XI. 25.) sz. rendelet megalkotásával, amely 2005. november 25-től hatályos.
19. OBH 5625/2004. javaslat Miskolc MJV jegyzőjének a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 62/2000. (XII. 13.) sz. Önkormányzati rendelet módosítására. A javaslat teljesült a 34/2005. (IX. 28.) sz. rendelet elfogadásával. 20. OBH 3953/2004. javaslat Baja Város polgármesterének, hogy tegyen intézkedéseket az Önkormányzat távfűtéssel kapcsolatos 26/1992. (X. 22.) Ktr. számú rendeletének 14. § 3. pontja felülvizsgálatára a hatályos jogszabályokkal való összhang megteremtése, és a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók távfűtési díjának mérséklése érdekében. A javaslat fogadtatása pozitív volt, a módosítástervezetét a 2006. februári testületi ülés napirendjén tárgyalják meg.
2.5. Javaslatok az Országgyűlésnek
Az Obtv. 26. § (1) bekezdése alapján az országgyűlési biztos és általános helyettese éves parlamenti beszámolójukban az Országgyűlés elé terjesztik azokat a kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érintő alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságokat, amelyeket vizsgálataik során feltártak, de azok megszüntetésére tett intézkedéseik nem vezettek eredményre. A 2005. évi tevékenységükről szóló beszámolóban a következőket terjesztik elő, egyúttal javasolják, hogy az Országgyűlés rendeljen el vizsgálatot azok tárgyában:
2.5.1. A 2005. év tapasztalatai alapján kialakított javaslat
1. Kérjük, az Országgyűlést vizsgálja meg a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 30. § (2) bekezdése módosításának olyan lehetőségét, hogy a „földrészlet” kifejezés helyébe a „termőföld” kerüljön, ezzel összefüggésben a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvénynek a termőföldet, illetve a tanyát érintő elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit is.
2. Kérjük az Országgyűlést vizsgálja meg a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény zaklatásra vonatkozó szabályokkal való mielőbbi kiegészítésének lehetőségét.
1. Továbbra is kérjük az Országgyűlést, hogy vizsgáltassa meg a gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvény olyan kiegészítésének lehetőségét, amely felhatalmazást adna a gyülekezési jog rendőrhatósági megtiltásával kapcsolatos határozathozatal során mérlegelendő körülmények és szempontok végrehajtási jogszabályban történő megállapítására, valamint azt is, hogy a törvény felülvizsgálata során hogyan hasznosíthatóak az OBH 5857/2003. számú ombudsmani jelentésben foglaltak.
2. Változatlanul kérjük az Országgyűlést annak megfontolására, hogy az állam által kötött egyes nemzetközi szerződésekből származó tulajdoni sérelmek részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot belátható időn belül vitassa meg és a törvényt mielőbb fogadja el.
3. A hajléktalanná válás megelőzése és a hajléktalanság hátrányos jogkövetkezményeinek felszámolása érdekében változatlanul javasoljuk az Országgyűlésnek, hogy visszatérően vizsgálja meg a témával kapcsolatos tapasztalatokat és a lehetséges intézkedéseket tegye meg.
2.6. Jogszabály-véleményezési tevékenység
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese – az adatvédelmi biztostól eltérően – nem rendelkeznek törvényben biztosított feladatkörrel a jogszabálytervezetek véleményezésére, illetve észrevételezésére. Egyes jogszabályok tervezeteit, az előkészítést végzők azonban törvényi kötelezettség nélkül is megküldték részükre.
Előfordult, hogy az országgyűlési biztos, illetve általános helyettese vizsgálatuk eredményeként, ajánlásukban valamely jogszabály megalkotását, módosítását vagy kiegészítését kezdeményezték. A jogszabályok tervezeteit az érintett szervek többnyire annak bizonyítékaként küldték meg az Országgyűlési Biztos Hivatalának, hogy az ajánlásnak eleget tettek. Ezeket a tervezeteket az országgyűlési biztos, illetve általános helyettese általában abból a szempontból vizsgálták, hogy az ajánlás eredményeként született normaszöveg alkalmas lehet-e a vizsgálatok során feltárt alkotmányos visszásságok orvoslására és jövőbeni megelőzésére.
Volt példa arra is, hogy azon jogszabályok tervezeteit, amelyek egyes alkotmányos jogok gyakorlati megvalósulását szabályozzák, ezért a jogalanyok széles körét érintik, a jogszabály-előkészítésért felelős szervek a közigazgatási körözés során az Országgyűlési Biztos Hivatalának is megküldték. A jogszabálytervezetek véleményezésekor az országgyűlési biztos és általános helyettese – a vizsgálataik során szerzett jogalkalmazási tapasztalataikra támaszkodva – a normaszövegben rejlő esetleges alkotmányos visszásságok veszélyére hívták fel a kodifikációt végzők figyelmét. Azon jogszabály-tervezetek esetében, amelyekről vizsgálati tapasztalatokkal nem rendelkeztek, nem tettek észrevételeket.
Az országgyűlési biztos, illetve általános helyettesének egyetértése nem feltétele a jogszabálytervezetek elfogadásának, illetve hatálybalépésének. Ezért fenntartották a jogot arra, hogy az általuk véleményezett jogszabály hatálybalépését követően feltárt esetleges alkotmányos visszásságok megszüntetésére – ajánlásaikban – javaslatot tegyenek azok módosítására.
Az országgyűlési biztos, illetve általános helyettese az általuk véleményezett jogszabálytervezetek további sorsát illetően azt tapasztalták, hogy észrevételeiket az érintett szervek megfontolták, és a normaszövegek átdolgozása során többnyire hasznosították.
A határőrizetről és Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény, valamint a kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezete
A tervezetet a Belügyminisztérium küldte meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, akik azt közösen véleményezték. A tervezet szerint tranzitterületet a „nemzetközi közforgalmú repülőtéren” lehetett volna kijelölni. Az országgyűlési biztosok felhívták az előterjesztő figyelmét arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) a 17/1995/523/609. számú ítéletében megfogalmazott álláspontja, továbbá a nemzetközi gyakorlat szerint tranzitterület nemcsak a nemzetközi repülőtereken, hanem minden olyan helyen, így például nemzetközi utasforgalmat lebonyolító kikötőkben is ki kell jelölni, ahol az országhatár fizikai átlépése már a beutazás jogi feltételeinek ellenőrzését megelőzően megtörténik. Kétségtelen, hogy Magyarország – az említett ügyben érintett Franciaországtól eltérően – tengeri kikötőkkel nem, azonban nemzetközi utasforgalmat lebonyolító folyami kikötőkkel rendelkezik (egy ilyen például a Budapesti Határőr Igazgatóság illetékességi területén, a Belgrád rakparton üzemel). Az említett okból a tervezet olyan tartalmú módosítását javasoljuk, ami a tranzitterületnek a (folyami) kikötőkben történő kijelölésére vonatkozó jogi, illetve gyakorlati elvárásoknak is megfelel. A tranzitterület mint jogi kategória alkotmányos jelentősége abban rejlik, hogy a Bíróság – hivatkozott számú ítéletében kifejtett – álláspontja szerint a személyeknek az említett területen tartása szabadságkorlátozásnak minősül, vagyis a tranzitterület határai egyben a szabadságkorlátozással érintett személyek mozgási szabadságának fizikai határait is jelentik. Az említett okból garanciális jelentősége van annak, hogy a tranzitterület kijelölésével kapcsolatos eljárási kérdéseket jogszabály rendezze.
Az országgyűlési biztosok a tervezet olyan tartalmú módosítását javasolták, ami a tranzitterület kijelölésével összefüggő végrehajtási szabályok megalkotását a pénzügyminiszter, illetve a belügyminiszter közös hatáskörébe utalná. Úgy vélték, hogy esetleg egy közös miniszteri rendeletben lenne célszerű meghatározni azt, hogy a tranzitterület határait milyen szintű szerv milyen eljárásban jelölné ki, a döntéséről formális határozatot kell-e hoznia vagy sem, azt hogyan kell kihirdetnie stb.
A tervezet még nem lépett hatályba (Gy 383/2005.).
Az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállamok állampolgárainak és családtagjaiknak magyarországi tartózkodásáról szóló törvényjavaslatról szóló kormány-előterjesztés tervezete
A tervezetet a Belügyminisztérium küldte meg véleményezésre az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének.
Az országgyűlési biztos általános helyettese a törvényjavaslat 38. § (2) és (3) bekezdései kapcsán jelezte, hogy azokat indokolt lenne összhangba hozni az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselési eljárásról szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 9–10. §-ainak rendelkezésével. Magyarországon az anyakönyvvezetők mind a születéseket, mind a haláleseteket kötelesek regisztrálni, illetve nyilvántartani. Az említett nyilvántartások tartalmáról az anyakönyvvezetők a 6/2003. (III. 7.) BM rendelet 99–102. §-aiban szabályozott módon adatszolgáltatásokat teljesítenek az ott felsorolt állami szervek, illetve nyílvántartások számára. Az említett okból, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 36. § (2)–(3) bekezdéseire figyelemmel indokolt lenne, ha a törvényjavaslattal érintett külföldiek születésével, illetve elhalálozásával összefüggő anyakönyvi eseményeikről az anyakönyvvezetők hivatalból értesítenék az idegenrendészeti hatóságot is.
A tervezet még nem lépett hatályba (Gy 704/2005.).
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezete
A tervezetet az Egészségügyi Minisztérium küldte meg véleményezésre az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, akik azt közösen véleményezték.
Az országgyűlési biztosok a tervezet 10. §-ában foglaltakkal kapcsolatban fogalmaztak meg észrevételt, amelyben kifogásolták, hogy a reprodukciós eljárásban részt vevő férfinak közeli hozzátartozójától vagy oldalági rokonától nyert petesejttel történő megtermékenyítés során genetikailag olyan utód jöhetne létre, akinek természetes úton való megszületésének megakadályozása érdekében a jogalkotó a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben taxatív felsorolással rendelkezik a házasság érvénytelenségi indokai között. Az észrevételt az előterjesztő elfogadta, azt a tervezet szövegébe beépítette (GY-576/2005.).
A tervezet átdolgozott szövegét az Egészségügyi Minisztérium ismételten megküldte véleményezésre, amellyel kapcsolatban az országgyűlési biztosok újabb észrevételt tettek. Az országgyűlési biztosok álláspontja szerint további aggályokat jelenthet a reprodukciós eljárás során az adományozó személy élettársi státusza, hiszen az érzelmi, vagyoni közösségben élő személyek együttélésének valós mivolta körültekintő bizonyítást igényelhet, különös figyelemmel azokra az esetekre, mikor a mögöttes szándék kétséges, illetve felmerül az élettársi kapcsolat vagyonszerzési célból történő színlelése. Az előterjesztő ezt az észrevétel nem vette figyelembe (GY-598/2005.).
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi CLXXXI. törvény 2006. január 1-jén hatályba lépett.
2.6.2. Kormányrendelet-tervezetek
A kereskedelemről szóló törvényről, valamint a 253/1997. (XII. 20.) Korm.rendelet (OTÉK) módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezete
A tervezetet az országgyűlési biztos részletesen véleményezte, tekintettel arra, hogy több jelentés is foglalkozott e témával, ezért azok ajánlásaival is összevetve küldte meg véleményét.
A kereskedelemről szóló törvény tervezetéhez: Nem világos, hogy a „nagy alapterületű üzlet” egy üzletet jelent-e, amelynek alapterülete meghaladja a 2500 m2-t (egy áruházat), vagy sok üzletet együtt, (egy plazát vagy centert). Ezzel összefügg az OTÉK-tervezett módosítása, amely kereskedelmi hatástanulmány készítését teszi kötelezővé a kereskedelmi, szolgáltató területen való elhelyezéshez. A hatástanulmány szándékolt tartalmából az következnék, hogy a „nagy alapterületű üzlet” üzletek összességét is jelentheti. Ugyanakkor a törvénytervezet különböző rendelkezései ennek ellentmondani látszanak. A működési engedélyeket az egyes (kis)üzletre adják, a bevásárló központokban vegyesen vannak elhelyezve vendéglátó-, illetve egyéb kereskedelmi egységek, amelyekre pl. a nyitva tartás szempontjából más szabályok vonatkoznak. Az „érintett vagy környező települések hagyományos városközpontjainak kereskedelmi szerkezetére” a sok kis üzlet együtt ugyanúgy befolyással van, mint az egy nagy. (Pl. a Budagyöngye bevásárlóközpont 250 albetétes társasház, az OBI vagy a TESCO stb. egy önálló üzlet 2500 m2-en felül.)
A tervezet szerint a nyitva tartás rendjét a jövőben is a kereskedő állapítja meg: Az OBH 1252/2003. számon készült összefoglaló jelentésben a biztos kifejtette, hogy: A lakóközösség érdekeit sérti, hogy a nyitvatartási idő megállapítása a hatóság közreműködése nélkül, a kereskedő belátása szerint történik, ezáltal a lakosság jogos érdekeinek, életkörülményeinek figyelembevétele rendszerint teljes egészében hiányzik, annak tekintetbevételét továbbra sem írja elő a törvény. A nyitvatartási idő és a zavaró jelenségek közötti nyilvánvaló összefüggés miatt a nyitva tartási időnek az egység környezetében élők érdekeit is figyelembe vevő szabályozása jelenthet megoldást. A Tv. egyébként rögzíti, hogy a nyitva tartási időt úgy kell megállapítani, hogy az megfeleljen a lakosság életkörülményeinek, de azt csak az éjszakai nyitva tartással kapcsolatban teszi. Ezért a biztos nem értett egyet azzal, hogy a nyitva tartás rendjét a jövőben is a kereskedő állapítsa meg. Változatlanul úgy vélte, hogy a keretszabály tartalommal való megtöltését, így a nyitva tartás szabályozását, a helyi viszonyokat, szokásokat ismerő helyi jogalkotó szervre kell bízni. Az üzletek nyitva tartása – az Alkotmánybíróság szerint is – olyan helyi érdekeket érint, amely indokolttá tenné az önkormányzati jogalkotást. A módosítás részletes indokolása szerint közérdekből (környezetvédelmi szempontok alapján, a zajterhelés csökkentése érdekében, a lakók életkörülményeinek biztosítása céljából) a törvény lehetővé teszi az illetékes önkormányzatok számára, hogy rendelettel az üzletek nyitva tartását – este 10 óra és reggel 6 óra között – korlátozzák. Azonban a normaszöveg másutt nem tartalmazza ezt az alapjában kívánatos megoldást. A szabályozás lehetőségének időbeli korlátozása – este 10 óra és reggel 6 óra között nem elfogadható, az önkormányzatnak a helyi életviszonyok ismeretében ennél szabadabban kellene döntenie. (Pl. jelentős beruházásokkal épültek és épülnek országszerte gyógy– és wellness-központok, amelynek környezetét egyetlen hangos üzlet tönkreteheti, ezáltal a település akár egyetlen megélhetési forrása kerül veszélybe, ami már nemcsak a lakosság pihenéshez és egészséges környezethez való jogát, hanem létalapját fenyegeti.) A már hivatkozott jelentésben a biztos azt is megállapította, hogy „a hatósági fellépés utólag, a működéssel összefüggő problémák jelentkezése után mint szankció történhet... A szankcionálás helyett az esetek megelőzésére kell törekedni.” A törvénytervezet a gyakorlatban előforduló problémák kezelésére nem ad elegendő támpontot. Mint ahogy a jelentésben a biztos, most is javasolta, hogy az engedélyezési eljárásokban megillesse az ügyféli pozíció legalább a közvetlenül szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosultakat. Jelezte, hogy meglátása szerint a tervezet nem nyújt kellő védelmet az üzletek közelében lakók nyugalmának biztosítására, továbbá az általános indokolásban foglaltakkal ellentétben nem jeleníti meg az országgyűlési biztos javaslatait.
Az OTÉK módosításához: A tervezettel elérni kívánt cél nem világos: a „nagy alapterületű üzlet” elhelyezéséhez a kereskedelmi, szolgáltató területen írja elő kereskedelmi hatástanulmány készítésének szükségességét. Ilyen rendeltetésű épületek szinte minden építési övezetben elhelyezhetők, szerencsés esetben az OTÉK 15–20. és 24. §-ait kivéve, ha azok nem érik el a 2500 m2-t sem áruházanként, sem bevásárló– és szórakoztatóközpontonként. Azonban a 15–20. és 24. §-okban szabályozott területek bármelyikén előfordulhat ilyen üzlet(ek) elhelyezése, nemcsak a tervezet által megcélzott 19. § szerintiben. Sőt, a 24. § (3) bekezdés 1) pontja szerint kifejezetten: A különleges területek lehetnek: nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek. A hatástanulmánynak az elhelyezni kívánt üzletnek „az érintett (és környező) települések vállalkozásaira, hagyományos városközpontjainak kereskedelmi szerkezeteire gyakorolt hatását” kell értékelnie. Ebből a szempontból pedig lényegtelen, hogy az OTÉK fent felsorolt övezetei közül melyikbe sorolt területen létesül ilyen rendeltetésű üzlet. A biztos felhívta egyúttal a figyelmet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 18. § (2) bekezdésére: Ha egy adott területen nincs építési szabályzat,... építési munkát végezni ... csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglévő környezethez. Sajnálatos módon e szabály alapján is helyeznek el nem 2500 m2-es, hanem 50 000 m2-es bevásárló– és szórakoztatóközpontot (lásd Malom Center Kecskemét belvárosában). További kérdés, hogy a kereskedelmi hatástanulmány milyen célt szolgál? Ki bírálja el? Az analógiaként felhozható környezetvédelmi hatástanulmányt a környezetvédelmi, az örökségvédelmi hatástanulmányt az örökségvédelmi hatóság bírálja el. Nem az övezetben elhelyezhetőséggel összefüggésben, hanem a megvalósíthatósággal.
Összefoglalva: Ha a cél az, hogy ne ötletszerűen lehessen a lakosság életkörülményeit jelentős mértékben meghatározó létesítményeket megépíteni, illetve azoknak lehetőséget biztosítani, továbbá, hogy elkerülhető legyen a bedeszkázott, plakátozott kirakatú zárt üzletek sora a belvárosokban, a kiskereskedők tömeges tönkremenetele stb., akkor ez a cél feltétlenül támogatandó. Ez az eszköz azonban nem tűnik alkalmasnak a cél megvalósítására.
A kereskedelemről szóló törvény „visszamutatása” céljából megküldött tervezetre a korábban e tárgyban adott véleményét a biztos értelemszerűen fenntartotta, mivel ennek érdemi figyelembevétele nem történt meg. Elsősorban az üzletek nyitva tartásának szabályozásában. A tervezet általános indokolásában az áll, hogy „A törvény a nemzetközi tapasztalatokat és tendenciákat, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának ajánlásait alapul véve, továbbá figyelemmel a hazai vásárlói szokásokra és igényekre, a nyitva tartással kapcsolatosan továbbra is csak az alapelveket rögzíti.” Amint korábbi véleményezésében a biztos már kifejtette, ajánlásaiból nem ez a tervezett megoldás következik. Továbbra sem került feloldásra az a kérdés, hogy csak az egy nagy alapterületű üzlet a „nagy alapterületű üzlet” vagy az egy épületben-épületcsoportban több kis üzlet együtt is az (pl. bevásárlóközpont).
A biztos felhívta az előterjesztő figyelmét a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. CXL. törvény 101. §-ára is: Ha az igazgatási jellegű és eljárási szabályokat kormány– és miniszteri rendeletekkel kívánják megoldani, az üzletek azonnali bezárása bizonyos körülmények között nem lesz lehetséges. Ez pedig azzal is járhat, hogy pl. egy engedély nélkül megnyitott idényjellegű üzlet a fellebbezések stb. folytán szabályszerű hatósági eljárás mellett is nyitva marad a szezon végéig, amikor amúgy is bezárnak. Ez lehetetlenné teszi a hatóság helyzetét is, és nem szolgálja a jogbiztonságot, valamint a környezetben élők jogát sem.
A törvény nem lépett hatályba (Gy. 148/2005.).
A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosítására szóló kormány-előterjesztés tervezete
Az országgyűlési biztos felvetette, hogy meddig terjed az ingatlan határa a föld belseje felé, véleménye szerint nem elégséges a vasúti törvény keretei között rendezni, az a Polgári Törvénykönyvre és annak alapján a földtörvényre, ingatlan-nyilvántartási törvényre tartozik.
A tervezetből nem egyértelmű, hogy ez alapján nem lehet pl. a felszíni állomásokhoz területet igénybe venni. Ott ugyanis (legalább) a közvetlen szomszéd automatikusan ügyfél kell legyen, így már az építési engedélyezésben is ki kell derülnie, mely területre építenek, mit vesznek igénybe, így ki lesz az érintett. Ezt a módosítás nyomán életbe lépő szabályt pedig a jogerős építési engedély megléte után lehet alkalmazni. Szükséges lenne rögzíteni, hogy ezeknek az érintett ingatlanoknak a tulajdonosai ügyfelek-e, és ha igen, mihez van joguk.
13/B., 13/C. §-okhoz: az ingatlan rendeltetésszerű használatában nemcsak a föld tulajdonosát korlátozhatja a vasútlétesítés, hanem a rajta található építmény tulajdonosait is, tekintet nélkül arra, hogy a kettő tulajdonjoga és nyilvántartása esetleg elválik egymástól. Az esetleges korlátozás vagy kár nem feltétlenül az egész társasházközösséget vagy lakásszövetkezetet érinti, hanem pl. csak egyes házak, lakások lakóit. Ezek csak képviselőjük útján vagy közvetlenül léphetnek fel?
13/D. § (1) bekezdéshez: „az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a felszín alatti vasút–létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát is megilleti, ... az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy jelentős mértékben akadályozza. ... igényét ... 1 évig érvényesítheti.” A biztos szerint szükséges rögzíteni, hogy az 1 év letelte után a Ptk. általános szabályai alapján van helye esetleges további kárigény érvényesítésének. Az üzemeltetésből eredő akadályozás vagy a rendeltetésszerű használat ellehetetlenülése később sem zárható ki teljesen, ekkor már a 13/E. § szabályait kell alkalmazni.
A vasútról szóló 1993. évi XCV módosításáról szóló 2005. évi LXXV. törvény 2006. január 1-jén hatályba lépett. (Gy. 280/2005.)
A mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető környezet megteremtéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről szóló kormány-előterjesztés tervezete
A tervezett intézkedéseivel az országgyűlési biztos annál is inkább egyetértett, mert azok az előterjesztésben is hivatkozott OBH 434/1998. és OBH 3072/ 2003. számú jelentések megállapításaival egybecsengtek.
Mivel sem hatásköre, sem ráhatása nincs a költségvetésre, ezért az ütemezéshez, évenkénti keretekhez stb. nem kívánt a biztos hozzászólni.
Felhívta azonban a figyelmet a jelentéseiben már szintén jelzett hiányosságra, amely – úgy tűnik – továbbra sem nyer megoldást: nevezetesen mi történjék azokkal a középületekkel, amelyeket nem lehet akadálymentessé tenni, és mi történjék azokkal a közszolgáltatásokkal, amelyek ilyen épületben vannak. Milyen következménye van az újabb határidők be nem tartásának? Be kell/lehet-e záratni intézményt, visszavonni/megtagadni működési engedélyt stb. Ezek a kérdések nem rendezhetők a tervezetben szereplő – egyébként feltétlenül szükséges – építésügyi jogszabályi-szervezeti intézkedéseken belül. Ugyanakkor a szabályozás ezen a téren elengedhetetlen, e nélkül mind a jogbiztonság, mind az eredményesség kétséges. A biztos egyebekben a tervezettel egyetértett.
Az 1015/2005. (II. 25.) Korm. határozat a Magyar Közlönyben megjelent. (Gy. 767/2005.)
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításának tervezete
A tervezetet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az OBH 3921/2004. számú jelentés ajánlásai teljesítésének dokumentumaként küldte meg véleményezésre az állampolgári jogok országgyűlési biztosának.
„Az országos közúthálózat új szakaszainak és fejlesztésének tervezése során (az állami ráfordítások figyelembevételével, továbbá a közvetlen úthasználók és a kedvezőtlen hatásokkal érintett állampolgárok érdekeinek megfelelően) vizsgálható társadalmi optimum elősegítését célzó folyamatban lévő szabályozás-fejlesztési feladatok a következők: Tárcánk 2005. II. félévi jogalkotási programjában szerepel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása, amely – többek között – a közúthálózati fejlesztések tervezései, egyeztetési kötelezettségének és műszaki megoldásokra vonatkozó hatásértékelésének szabályozását is előirányozta (1. sz. melléklet). Ebben helyet kap a műszaki és nyomvonali megoldások tervezési-döntési szempontjainak nevesítése, valamint a szükséges további mérlegelési és jóváhagyási szabályok. Műszaki előírásokban tervezzük részletes szabályozással kötelezően előírni az értékelemzést, amelynek lényege, hogy az új vagy átalakított út funkcióit, használóit és érintettjeit, valamint műszaki elemeit – meghatározott módszer alapján – egyenként sorra véve szakértő csoport vizsgálja a legmegfelelőbb megoldás lehetőségét (2. sz. melléklet). Ennek intézményesített alkalmazása ezért jelentős részben kizárja az »egyszemélyes« tervezésből, vagy kényszerű időtakarékosságból adódó hibás, illetve igénytelen megoldásokat.”
Az országgyűlési biztos megítélése szerint a tervezett változtatások szolgálhatják együttesen a fejlesztést és a környezetben élők érdekeit is, valamint erősíthetik a jogbiztonságot. A tervezési szempontok jogszabályba foglalása, és ezzel együtt járó nyilvánossága feltétlenül előrehaladás. Üdvözlendő az, ha „több szem többet lát” alapon, komplexebb megközelítésű döntések születnek. Kérdés azonban – amelyre nem történik a megküldött anyagban utalás – hogyan érinti mindez a környezet, a lakosság, a civil szféra beleszólási, végső soron jogorvoslati jogát? A különböző jogszabály-módosítások kapcsán az utóbbi időben erőteljes tendenciának tűnik a „potenciális fellebbezők” semlegesítésére való törekvés. Félő, hogy – átmenetileg – a jogorvoslathoz való alapvető jog áldozatául eshet a fejlesztés kényszerének. Azért véli ezt átmenetinek, mert jogállamban tartósan törvénnyel sem lehet elzárni a jogorvoslathoz való jogának érvényesítésétől azt, akinek a hatóság döntése esetleg a jogát vagy jogos érdekét sérti [Alk. 57. § (5)].
Az országgyűlési biztos aggályosnak tartotta, hogy a döntéshozatal mechanizmusának tervezett változtatása, „demokratikusságának” növelése egyben az érintettek, különösen a lakosság, a civil szféra jogainak korlátozását, csökkentését célozná. Ezt az aggályát táplálja az előterjesztésben: „Indokolt, hogy a nagy társadalmi jelentőségű döntés ne egy szervezeti vezető felelőssége legyen, hanem elismert szakértőkből álló bizottságé, amely ezzel hitelesen ellent tud mondani a parciális, pl. túlzó önkormányzati szakhatósági követeléseknek.”
Természetesen, ha nem ez történik, és a környezet, az abban élők jogai nem csorbulnak, és azok érvényesíthetősége is megmarad, a változtatások teljes egészében üdvözlendők. Ez esetben a biztos azokkal egyetért. (Gy. 729/2005.)
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) módosításának teljes tervezetét is megküldte a tárca. A biztos ezúttal sem kívánt hozzászólni pénzügyi, kifejezetten szakmai szabályozáshoz. Véleménye és pontosítási javaslatai a következők voltak: A tervezett szabályok mellé a korlátozási kártalanítás szabályainak megalkotása, illetve kiegészítése szükséges. Az 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-a így sem kielégítően szabályoz, a 62. § (1) bekezdés 1) pont szerinti végrehajtási rendelet pedig még a mai napig nem született meg. A biztos erre már több jelentésben felhívta az éppen illetékes miniszter figyelmét. A nyomvonalba eső területek átminősítésének tilalma fontos szabály, de nem elégséges. A be nem építhető területen is lehetséges építeni, nem csak a beépítésre szánt területen. [Ld. például OTÉK 26. § (3) bekezdés, 27. § (5) bekezdés, 28. § (4) bekezdés, 29. § (3)–(8) bekezdés.] Szükséges lenne átmeneti intézkedés – pl. változtatási tilalom – a nyomvonalsáv egyeztetési-engedélyezési időszakára. Sajnálatos tapasztalat az, hogy éppen a jövőbeni tilalom hírére adnak ki olyan engedélyeket, amelyeket később nem lenne lehetséges. Olyan övezetbe sorolják a területet, amely később tiltott lenne.
Kkt. 11/D. § (2) bekezdés hogyan viszonyul a levegő védelmével kapcsolatos kormányrendelet vonalforrásokra vonatkozó szabályaihoz? Ha a 25,50 méteres sávon belül lakóépület nem helyezhető el, környezetvédelmi szempontból nem mindegy-e, hogy az épületben az lakik, aki ott is dolgozik?
Kkt. 11/J. §: További beruházás (pl. elkerülő út építése) elrendelhetősége mint cél feltétlenül üdvözlendő. Kérdés, mi történjék, ha már a változtatás előtt sem elégítették ki a határértéket, illetve egyéb előírásokat? Szempont-e ez egyáltalán?
A forgalomból kivont, üzemképtelen járművekre vonatkozó szabályok megalkotását rendkívül fontosnak ítélte a biztos, a szövegezés pontosításának igényével.
Egyetértett a hatáskör telepítésével olyan szervezethez, amely a hozzáértést magasabb színvonalon biztosítja (és amely remélhetőleg függetlenebb, mint a jelenlegi megoldással). Azonban a megfogalmazás – különösen az indoklással együtt olvasva – teljesen félrevezető és többértelmű is. Vélhetően a célzott megoldás: A hatáskör azé a jegyzőé, akinek kiemelt építésügyi hatósági hatásköre is van. De ettől nem lesz a járdaépítés (magas)építési ügy, hanem marad közlekedési. Nem a kiemelt építési hatóságnak van jegyzője, hanem egyes, jogszabályban meghatározott jegyzők kiemelt építési hatósági hatáskört gyakorolnak. Ezek a jegyzők lesznek az (önkormányzati) közlekedési hatóságok azokban a közlekedés(építési) ügyekben, amelyekben elsőfokon nem a közlekedési felügyeletek járnak el. A szöveg pontosítása szükséges.
A hatásterületen élő, szélesebb környezetben érintettek értesítése természetesen lehetséges „kollektív” módon. A terület-igénybevétellel érintett ügyfelek értesítésére ez a mód nem alkalmas. A jelenlegi jogszabályszövegre a biztos szerint feltétlenül szükség van. Nem indokolhatja a „spórolás” a jogok érvényesíthetőségének elvonását. A módosítással ezért semmiképpen nem értett egyet. Több korábbi jelentés is foglalkozott az útépítéssel érintett tulajdonosok alkotmányos jogaival, amelyeket a tárcának megküldött. Így az ezekben foglaltakat nem ismételte meg. (Gy. 735/2005.)
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet módosításáról készült ICsSzEM rendelet-tervezet
A tervezetet az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium küldte meg véleményezésre az állampolgári jogok országgyűlési biztosának.
Az országgyűlési biztos az elmúlt évek vizsgálatai során azt tapasztalta, hogy a személyes gondoskodást nyújtó intézmények nagy része létszámhiánnyal küzd, mely a működésüket, valamint a gondozottak alkotmányos jogait veszélyezteti. Jelenleg is számos intézmény kényszerül személyi és szakmai feltételek hiányában működni, mindamellett hogy több esetben tárgyi hiányosságokkal is szembe kell nézniük a régi, korszerűtlen épületekben történő elhelyezés miatt. Az országgyűlési biztos vizsgálati tapasztalatai azt igazolták, hogy az alkotmányos jogok hatékonyabb érvényesülése érdekében növelni kell a dolgozók körében a megfelelő szakképzettségűek arányát, a tervezetből azonban ennek ellenkezője volt kiolvasható, hiszen az osztályvezető ápolók és mentálhigiénés csoportvezetők létszámát kívánták nagymértékben csökkenteni. Az országgyűlési biztos rámutatott arra is, hogy az egyes intézményekben a szakemberek létszámának ún. „racionalizálási” (finanszírozási) szempontú csökkentése előrevetítheti az intézmények működésének alapvető megváltozását, mely alkotmányos aggályokat is kelthet. Egyúttal a jogalkotó az önkormányzatokat is lehetetlen helyzetbe kényszeríti. Mindezekre figyelemmel az országgyűlési biztos a tervezetet azét nem támogatta, mert álláspontja szerint a szociális szférában tervezett személyi-szakmai létszámcsökkentés az ellátottak több alkotmányos joga sérelmének veszélyét hordozta volna magában, és visszalépést jelentett volna a jelenleg is szükségesnek és indokoltnak tartott fejlesztésekhez képest.
A tervezet nem lépett hatályba (Gy/506/2005).
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról készült kormány-előterjesztés tervezet
A tervezetet az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium küldte meg véleményezésre az állampolgári jogok országgyűlési biztosának.
Az országgyűlési biztos jelezte, hogy értelmezési problémákat okozhat, hogy a tervezet nemcsak a jogalkalmazók, hanem az érintett állampolgárok számára is a fogyasztási egységet határozott meg a rendszeres szociális segélyezésben, holott alkotmányos követelmény a normaszöveggel szemben, hogy világos, érthető és megfelelően értelmezhető legyen. Az észrevételét a tervezet előkészítője nem vette figyelembe.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXX. törvény több lépcsőben lép hatályba (Gy 581/2005.).
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat– és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással, illetve az európai közösségi jogi aktusoknak való megfeleltetéssel összefüggő módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezete
A tervezet a Környezetvédelmi Minisztérium küldte meg véleményezésre az állampolgári jogok országgyűlési biztosának.
A tervezet a szervezetkorszerűsítésből adódó módosításokon túl közösségi jogi aktusokból eredő törvényi szintű jogalkotási feladatok megvalósítását is tartalmazta. Ezek közül az országgyűlési biztos nem tartotta elfogadhatónak a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 56. § (8) bekezdésével kapcsolatos módosítástervezetet. Az országgyűlési biztos álláspontja szerint a Hgt.-nek ez a változtatása nagyobb jelentőségű, minthogy az egy alapvetően szervezeti változásokhoz igazodó szabályokkal együtt kerüljön elfogadásra. Az országgyűlési biztos hangsúlyozta, hogy a tervezetben szereplő jogszabályváltoztatás alapvetően fogja befolyásolni a hulladékgazdálkodásban résztvevő gazdasági szereplők (elsősorban a gyártók) tevékenységét. A Hgt. 18. § (1) bekezdése rögzíti ugyan, hogy a hulladékhasznosítás egyik lehetséges módozata a hulladék energiatartalmának kinyerésével energetikai hasznosítás, ennek kiemelése – és így preferálása – álláspontja szerint aggályos abból a szempontból, hogy a három hasznosítási módból környezeti szempontból ez a legkedvezőtlenebb. Ez szolgálja legkevésbé a megelőzés elvét – mely a hulladékgazdálkodás elsődleges elve –, illetve a természeti erőforrásokkal való takarékoskodást. A Hgt. elsődleges célja a keletkezett hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása és a fogyasztás–termelésben körforgásban való tartás. Utalt arra is, hogy a hasznosítás 18. §-ban meghatározott sorrendje nem véletlen, az egy prioritási szempontot fogalmaz meg. Elsősorban tehát a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzésére kell törekedni, míg további alapelvként a csomagolóanyag újra használatára, vagy a csomagolási hulladék anyagában történő, és végül más módon történő hasznosítására. A tervezet szerint a változtatást az uniós normának való megfelelés indokolja. Az országgyűlési biztos hangsúlyozta, hogy a hivatkozott irányelvben megfogalmazottaktól lehetőség lenne akár magasabb arányszámokat is előírni a Hgt.-ben, illetve a többi tagországhoz képest az energetikai hasznosítást kevésbé preferáló rendszert támogatni. A „legkisebb szigor klauzulája” szerint ugyanis a tagállamok eltérhetnek a közösségi elvárásoktól, de kizárólag a nagyobb szigor irányában, a közösségi szabályt egyebekben nem változtathatják meg
Az országgyűlési biztos észrevételeit a tervezet előkészítője nem vette figyelembe. Az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat– és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról szóló 2005. évi CXXXI. törvény 2006. január 1-jén hatályba lépett (GY/165/2005.).
A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm.rendelet módosításáról készült kormányrendelet tervezete
A tervezet a Környezetvédelmi Minisztérium küldte meg véleményezésre az állampolgári jogok országgyűlési biztosának.
Az országgyűlési biztos aggályosnak tartotta a tervezet azon rendelkezését, miszerint a közreműködő környezetvédelmi hatóság – egyes esetekben – a jövőben nem szakhatósági állásfoglalásban, hanem szakvéleményben adná meg a védelmi övezet nagyságát. Amíg ugyanis a szakhatósági állásfoglalás az engedélyező hatóságot köti (a szakhatósági hozzájárulás esetén adhat engedélyt a tevékenység folytatására), addig főszabályként a szakvélemény nem köti az eljáró szervet. Jelezte, hogy míg a szakhatósági állásfoglalás része a határozat rendelkező részének, addig a szakvéleményben írt javaslat esetében kérdéses, hogy az a határozat kötelező eleme-e, vagy csak az indoklásban kell arra hivatkozni. Kifogásolta azt is, hogy a jogalkotó annyi szigorítással sem élt, hogy a Ket. 58. § (6) bekezdése alapján a szakvélemény figyelembevételét az engedélyező hatóság számára kötelezővé tette volna. Az országgyűlési biztos hangsúlyozta, hogy a tervezet azért is aggályos, mert kedvezőtlenül érinti a civil szervezetek ügyféli jogállását, míg ugyanis a környezetvédelmi hatóságnak szakhatósági állásfoglalást kell adnia, addig az ügyfél jogállása megilleti a civil szervezeteket, amennyiben a hatóság már szakvéleményt ad, már nem. Az országgyűlési biztos és visszalépésnek tartotta, hogy a tervezet csak lehetőséget és nem kötelezettséget kíván előírni a környezetvédelmi hatóság részére a védelmi övezet szükségességének a vizsgálatára. A hatóság szabad belátásán múlik így már a védelmi övezet szükségességének vizsgálata is, holott a kötelező vizsgálat alapján születhet a környezet érdekeit is figyelembe vevő, megalapozott döntés. Az országgyűlési biztos kiemelte, hogy a tervezet szerint a környezetvédelmi hatóság az új, egy-, illetve kétszámjegyű országos közút, valamint új vasútvonal esetében, továbbá új autópálya, autóút esetében a védelmi övezet szükségességét mérlegelési jogkörében vizsgálja, és nagyságát hatósági, szakhatósági eljárásában legfeljebb 1000 méterben határozhatja meg. Ezzel kapcsolatban kérdésesnek tartotta, hogy milyen mérlegelése lehet a hatóságnak, amikor a hatályos szabályozás kötelező minimális távolságokat ír elő. Az országgyűlési biztos jelezte, hogy bár a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben bővíteni kívánta az érintettek „beleszólási jogát”, a tervezet – ágazati érdekekből vezérelve – a környezet érdekei ellen hat.
A tervezet átdolgozott, ismételt véleményezésre megküldött szövegében az országgyűlési biztos örömmel észlelte, hogy korábbi észrevételeit az előterjesztő több ponton is figyelembe vette. A tervezet nem lépett hatályba (Gy/683/2005.).
