A közös Hivatal működése és beszámolója
3.1. A közös Hivatal működése
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 28. §-a alapján az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a külön biztosok feladatával kapcsolatos ügyviteli és előkészítés teendőit az Országgyűlési Biztos Hivatala (továbbiakban: Hivatal) látja el. A Szervezeti és Működési Szabályzat 2003-ban történt módosításával a Hivatalban megszűnt a panaszintézés, így előtérbe kerültek azok a tevékenységek, amelyeket valamennyi biztos irodája munkájának elősegítése érdekében végeznek. Bár a biztosok – eltérő munkamódszerük miatt – különböző mértékben tartanak igényt a Hivatal munkájára, egyes feladatokat mind a négy iroda részére végez a Hivatal. Ilyen elsősorban a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Informatikai Főosztály tevékenysége. A Gazdálkodási és Humánpolitikai Osztály a fejezeti és intézményi tervezési, beszámolási, számviteli és könyvvezetési kötelezettségein kívül teljes körűen ellátja a pénzkezeléssel, az eszköz- és vagyongazdálkodással, az épület üzemeltetésének irányításával, valamint a humánpolitikával és illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat. Az utóbbi évek jogszabály változásai, illetve az adatvédelmi biztos hatáskörének bővítése miatt az Adatvédelmi Biztos Irodáján bekövetkezett létszámnövekedés következtében olyan mértékben megnőttek az osztály feladatai, hogy belső átszervezéssel egy új munkatársat kellett alkalmazni. (Az épület üzemeltetését külső szerv végzi.)
Az Informatikai Osztály 4 munkatársára hárul a Hivatal informatikai infrastruktúrájának üzemeltetése és fejlesztése. E téren a már elért színvonalat szeretnénk megtartani, ezért az év során – a költségvetésből rendelkezésünkre álló szűkös keret maximális kihasználásával – különböző fejlesztéseket hajtottunk végre. Az év első felében kiépült az informatikai rendszer üzemeltetését segítő menedzsment és monitorozó rendszer, a harmadik negyedévben az elektronikus levelezést biztosító szervert kicseréltük. Sor került az év során az elavult számítástechnikai eszközök selejtezésére, a még értékesíthetők eladására. A leselejtezett, de még szűk körben használható berendezéseket kisebbségi érdekvédelmi szervezeteknek, kisebbségi önkormányzatoknak és iskoláknak adományoztuk. Az év végén megkezdődött az épület felújítása során beszerelt elavult és hibás szünetmentes áramkör rendszerének a cseréje, és az Adatvédelmi Nyilvántartás önálló rendszerének kiépítése. Az osztály egyik munkatársa tanácskozási jogú tagként az elmúlt évben is aktívan részt vett az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által szervezett Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság munkájában.
A Szervezési és Ügyfélszolgálati Főosztály ellátja az ügyfelek fogadásával, meghallgatásával, tájékoztatásával kapcsolatos teendőket. A főosztály keretében működik a Panasziroda, ahol a munkatársaink jegyzőkönyvezik a kérelmeket. A személyesen hozott beadványokat átveszik, gondoskodnak azoknak az eljárásra illetékes biztoshoz való eljuttatásáról. Ugyancsak feladataik közé tartozik az iratok kezelése, a statisztikai adatok rögzítése, eseti és rendszeres összesítők elkészítése. Állandó kapcsolatban vannak az Országgyűlés és a bizottságok tisztségviselőivel, szervezik a biztosok és a képviselők találkozását. Jelentős szerepük van az éves beszámolók megjelentetésében, s a parlamenthez való eljuttatásában. A főosztály feladata a nemzetközi ügyek, a hazai konferenciák és más rendezvények szervezése, a vendégek fogadása. Koordinálják a szakmai gyakorlatukat intézményünkben töltő joghallgatók és államigazgatási főiskolások, továbbá a más intézményekben szakmai gyakorlatukat töltők, illetve ösztöndíjasok fogadását, foglalkoztatását. Ennek sikerét mutatja – a köszönő leveleken kívül –, hogy évről évre nő azon végzős hallgatók száma, akik intézményünkben szeretnének dolgozni; számuk 2004-ben meghaladta a 120 főt.
A főosztály működteti az intézmény könyvtárát is. A beszámoló évében is gyarapodott könyvállományunk vásárlással, illetve adományozással összesen 460 kötettel. Célunk az, hogy hivatalosan is – meghatározott szakmai körben – nyilvánossá tehessük könyvtárunkat, s létrehozzunk abban az emberi jogokkal, s annak intézményeivel foglalkozó olyan gyűjteményt, amely – azon kívül, hogy segíti a munkatársak munkavégzését – az emberi jogokkal foglalkozó szakemberek szakmai műhelye lehet. Már most is gyakran keresik fel joghallgatók és az államigazgatási főiskolák hallgatói, újságírók és az ombudsmanok tevékenysége iránt érdeklődő más személyek. A könyvtár fokozottabb fejlesztésének „csak” a személyi és anyagi feltételek szűkös volta képezi akadályát. Létszámhelyzetünk csak egy könyvtáros alkalmazását teszi lehetővé, így szabadsága vagy betegsége idejére külső személyt kell megbíznunk a könyvtárosi teendők ellátásával, ami munkajogi (leltárfelelősségi) problémákat is felvet. A mindennapi munkához szükséges szakkönyveket, szakmai folyóiratokat igen kis példányszámban tudjuk megvenni. A főosztály dolgozóinak munkáját dicséri, hogy közreműködésükkel az Országgyűlés Hivatala könyv alakban megjelentette az előző évben „10 éves az Ombudsman törvény” címmel kiírt pályázatunkon nyertes résztvevők pályamunkáit. A szép megjelenésű könyv kiadásáért köszönetünket fejezzük ki az Országgyűlés elnökének és főtitkárának.
A Hivatal munkáját 29 köztisztviselő és 5 fizikai munkás végzi. A biztosok irodáinak, illetve a Hivatal létszáma az elmúlt évben a következő volt:
|
|
állampolgári jogok ogy.-i
biztosa |
általános helyettes |
kisebbségi biztos |
adatvédelmi biztos |
hivatal |
összesen |
|
főosztályvezető |
12 |
12 |
13 |
15 |
12 |
114* |
|
főosztályvezető-helyettes |
13 |
11 |
12 |
11 |
12 |
119* |
|
osztályvezető |
11 |
11 |
|
11 |
12 |
115* |
|
felsőfokú végz. munkatárs |
19 |
12 |
18 |
29 |
17 |
175* |
|
adminisztrátor |
13 |
12 |
12 |
16 |
16 |
129* |
|
fizikai dolgozó |
11 |
11 |
11 |
11 |
15 |
119* |
|
összesen |
29 |
19 |
16 |
43 |
34 |
141* |
* A létszám a biztosok és a hivatalvezető nélkül.
Velük együtt a teljes létszám 2004-ben 146 fő.
Az intézmény létszámának alakulását az alábbi táblázat mutatja be:
|
|
1995 |
1996 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
2001 |
2002 |
2003 |
2004 |
|
érdemi |
26 |
68 |
176 |
183 |
186 |
184 |
182 |
185 |
193 |
103 |
|
ügyviteli |
17 |
29 |
135 |
141 |
141 |
139 |
141 |
135 |
136 |
138 |
|
összesen |
43 |
95 |
111 |
124 |
127 |
123 |
123 |
120 |
129 |
141 |
Az előző évekhez képest a létszámunk azért növekedett, mert az Adatvédelmi törvény módosítása miatt jelentős új feladatok hárultak az Adatvédelmi Biztos Irodája, s erre tekintettel a költségvetési törvény többlet-létszámot engedélyezett. 1988 óta kénytelenek voltunk minden évben megbízási szerződéssel is foglalkoztatni munkatársakat. Ennek egyik oka az engedélyezett létszám elégtelensége, de egy-egy speciális szakmai feladat elvégzésére mindig is szükség lesz különleges szakértelemmel bíró személy átmeneti alkalmazására. Számuk általában 9–17 fő között változott, de 2004-ben törekedtünk arra, hogy csak különlegesen indokolt esetben éljünk ezzel a lehetőséggel. (A beszámoló mellékletében közöljük azoknak a munkatársaknak a névsorát, akik 2004-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének irodájában és a Hivatalban dolgoztak. Ezúttal is köszönjük munkájukat.)
Az Obtv. 27. §-a értelmében az országgyűlési biztosoknak tevékenységük tapasztalatairól évente be kell számolniuk az Országgyűlésnek, a beszámolók fogadtatása pedig mindig kedvező volt. A biztosok 2003. évi tevékenységről szóló beszámolóját az Országgyűlés 2004. június 14-i ülésnapján szavazó valamennyi képviselő egyhangúlag elfogadta.
A beszámolók parlamenti fogadtatásának aránya.
|
|
1995–96 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
2001 |
2002 |
2003 |
|
évekről történt beszámoló |
||||||||
|
állampolgári jogok országgyűlési
biztosa és általános helyettese |
99,6 |
99,3 |
95,6 |
96,7 |
96,0 |
199,7 |
100,0 |
100 |
|
nemzeti és etnikai kisebbségi
jogok országgyűlési biztosa |
99,6 |
98,6 |
95,2 |
89,7 |
95,3 |
197,8 |
100,0 |
100 |
|
adatvédelmi biztos |
95,3 |
88,8 |
82,7 |
87,3 |
90,0 |
100,0 |
99,7 |
100 |
A parlament előtti beszámolást minden évben megelőzték a bizottsági meghallgatások, amelyeken a képviselők általában nagy érdeklődést mutatnak. Szívesen hallgatják meg a biztosok véleményét más, esetleg a körzetükben felmerült megoldhatatlannak látszó esetekben, de a folyamatban lévő törvényalkotás egyes kritikus kérdéseiben is. Előfordult az is, hogy a biztosok által végzett jelentősebb vagy átfogó vizsgálatról készült jelentést is megtárgyalták a tárgyuk szerint illetékes bizottságok, s annak eredményeként törvény módosítás szorgalmaznak vagy önálló bizottsági indítványt terjesztenek elő.
Itt kívánjuk elmondani, annak ellenére, hogy az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság javaslatára az Országgyűlés az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról hozott 59/2004. (VI. 14.) OGY határozatának 2. pontja kimondta: „Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, tegye meg a szükséges intézkedéseket az Országgyűlési Biztos Hivatala által használt székház jogi helyzetének rendezése érdekében”, erre azonban azóta sem került sor, változatlanul törvényes jogcím nélkül használjuk az épület egy részét. Tovább nehezíti helyzetünket, hogy részben a felújítás során elkövetett hibák, részben az időközben felmerült új igények miatt esetenként az idegen tulajdonú épületen kell – a költségvetésből rendelkezésünkre álló kerethez képest – jelentős beruházásokat végrehajtunk, de igen körülményes a garanciális hibák javíttatása is. Ez a helyzet nem csupán intézményünknek, de a székház „kezelőjének”, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak is terhet jelent. Csak megismételni tudjuk az előző évi beszámolóban már leírtakat: az Adatvédelmi biztos munkatársai számának az utóbbi 2 évben 15 fővel való megemelkedése szinte megoldhatatlan helyzetbe hozta a Hivatalt. Minden lehetséges, sőt hosszabb emberi tartózkodásra nem alkalmas helyiséget is irodának használunk, de így is van olyan íróasztal, amelyik mellett ketten ülnek, illetve van olyan munkatárs, aki az éppen távollévő munkatársak helyén „vándorol”. Tovább romlott az irattár helyzete, hiszen még egy év felhalmozott iratait kellene kezelni, de erre már nincs hely. Mint jeleztük, az épület alatt nagy alapterületű pincerendszer van, de annak felújítására nem került sor, vizes, hullik a salétromos fal, esetenként csőtörés miatt szennyvíz önti el. (Emiatt már egyes helyiségekben a földes talajt is ki kellett cserélni.) Változtatásra, a helyzet rendezésére a 2005. évi költségből rendelkezésünkre álló összeg sem nyújt fedezetet, ezért ismét az Országgyűlés segítségét kérjük.
Az elmúlt évben is több rendezvény megtartásra, sok vendég fogadására került sor a Hivatal munkatársainak szervezésében. Ezekről a beszámoló mellékletében, illetve a külön biztosok beszámolóiban adunk részletes tájékoztatást. Itt csak a legjelentősebbeket említjük meg. Az elmúlt évben az országgyűlési biztosok fogadták a román és a cseh alkotmánybíróság, az andorrai alkotmánytanács küldöttségét, illetve Törökország parlamentjének és a vietnami Nemzetgyűlés több képviselőjét. A hivatal vendége volt Vahit Bicak, a Török Köztársaság miniszterelnöke emberi jogi tanácsadó testületének elnöke. A vendégeket általában elkísérte az adott ország nagykövete, vagy a követség magas rangú tisztségviselője. 2004-ben is szervezett Hivatalunk jelentős nemzetközi tanácskozást. Az uniós csatlakozás után tíz nappal, május 10-én került sor az Országház épületében az Európai Ombudsman Intézet által kezdeményezett „10 éves az ombudsmani intézmény Magyarországon”, illetve „Kisebbségvédelem és ombudsman-valóság” címmel tudományos konferencia megtartására, amelyen a magyar és külföldi biztosok nagy sikerű előadásokat tartottak. Ezúton is megköszönjük, hogy az Országgyűlés elnöke lehetőséget adott arra, hogy a konferenciát a Parlament épületében tarthassuk, s a megrendezéshez költségvetési támogatást is kaptunk.
A Hivatal szervezte meg a biztosok és néhány munkatársuk külföldi rendezvényen való részvételét is. Valamennyi ombudsman részt vett 2004 szeptemberében a Nemzetközi Ombudsman Intézet VIII. Világtalálkozóján Quebecben, illetve képviseltették magukat áprilisban az Ázsiai Ombudsmanok Szövetségének 8. konferenciáján, az ombudsmanok jogállamban való szerepéről Törökországban, a német nyelvterületen működő ombudsman intézményekről Ausztriában szervezett konferencián. Három ombudsman is részt vett az Azeri Köztársaság emberjogi biztosa és az UNESCO szervezésében megrendezett, az ENSZ Emberi Jogi Képzésének 10 éves évfordulójának szentelt Nemzetközi Ombudsmani Konferencián Bakuban, illetve Pozsonyban az „Emberi jogok és oktatás a diszkrimináció elleni harcban” címmel szervezett konferencián. Ezeken a nemzetközi találkozókon a biztosok általában előadást is tartottak. A „Visegrádi Négyek” ombudsmanjai tartottak októberben csúcstalálkozót a Magas-Tátrában. A tervek szerint a következőt Magyarországon szervezzük meg.
2004 végén a Hivatal – valamennyi biztos közreműködésével – pályázatot nyújtott be az Európai Bizottság törökországi delegációjához „Kezdeti twinning támogatás a Török Köztársaság ombudsmanjának” címmel. Ebben felajánlották a biztosok gyakorlati segítségüket az EU ankarai és brüsszeli hivatalának a török ombudsmani intézmény felállításához. Pályázatunkat befogadták, személyes bemutatónkat is jónak értékelték, de végül a görög–osztrák társintézmények közös pályázatát fogadták el.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese továbbra is nagy súlyt fektet a jogi oktatásra, s szorgalmazzák abban munkatársaik részvételét is. Erről, illetve a biztosok és munkatársaik különböző fórumokon való előadásairól, publikációiról ugyancsak a mellékletben adunk összesítést.
Ebben az évben is folytatódott a biztosok megyelátogatása. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkatársaival szeptember 30-án és október 1-jén tett ügyfélfogadással egybekötött munkalátogatást Nógrád megyében, ahol a megyei közigazgatási és egyes közszolgáltató szerveinek vezetőivel is találkozott. Amint azt a 20. sz. ábra színes ábrája mutatja, már csak három olyan „fehér” megye van az ország térképén, ahol nem járt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vagy helyettese.
3.2. A 2004. év statisztikai adatai
A beszámolóhoz mellékelt táblázatok számokban mutatják az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese munkatársainak 2004. évi munkáját. A jelen fejezetben azoknak a tábláknak az elemeit mutatjuk be, amelyek a közös Hivatal tevékenységéhez kötődnek. Kiegészítjük ezeket néhány olyan adattal, amelyekkel a Hivatal munkája is mérhető.
A Hivatal Ügyfélszolgálati Osztályához érkezik minden, a Hivatalnak vagy bármelyik biztosnak címzett küldemény. Az Osztály iktatja az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, általános helyettesének és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának, valamint a Hivatalnak címzett küldeményeket. Az adatvédelmi biztoshoz benyújtott beadványok és egyéb küldemények iktatása közvetlenül az Adatvédelmi Biztos Irodáján történik. A rendelkezésünkre álló adatok szerint 2004-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének irodájához 4992 panaszt tartalmazó beadvány érkezett, és csaknem 800 iratot iktattunk ún. gyűjtőszámon, amely számra részben az intézmény működtetésével kapcsolatos iratokat, hivatalos megkereséseket és egyéb intézkedést igénylő küldeményt regisztrálunk. A kisebbségi biztoshoz és adatvédelmi biztoshoz érkezett beadványok adatait saját beszámolójuk tartalmazza.
A közös Hivatal működteti az információs szolgálatot, amelyhez évről évre egyre többen fordulnak. 2004-ben 6308 telefonhívást fogadtunk (2003-ban 5229-et), amelyből 1311 személy a már folyamatban lévő ügyében érdeklődött, 4997-en pedig általános információt kértek, vagy személyes meghallgatásuk érdekében időpontot egyeztettek. Személyesen 1304 ügyfél jelent meg, akik közül 118 korábbi beadványának sorsáról kért tájékoztatást, 688 fő általános információt vagy időpontot kért személyes meghallgatásra, 498-an korábbi beadványukhoz iratokat adtak le. Az információs szolgálat havi forgalma több mint 100-zal nőtt: 2003-ban 524, 2004-ben már 633 megkeresést regisztráltunk. Ezekben a számokban nem szerepelnek azok, akik közvetlenül keresik meg telefonon az ügyintézőt, hogy folyamatban lévő ügyükben érdeklődjenek, és azok sem, akiknek a hívását munkaidőn túl a portaszolgálat fogadja, s amely az alapvető információkat az ügyfélnek megadja. (Az információs szolgálatot egy személy látja el, akit távolléte alatt a Hivatal munkatársai helyettesítenek.)
2004-ben az előző évhez képest is több panaszost hallgattak
meg az Ügyfélszolgálati Osztály munkatársai: 1288 ügyfél jelent meg
panaszirodánkon (2003-ban 1120 fő), s ebből 955 volt az új panaszos, míg
korábban csak
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez 2004-ben 4992 panaszbeadvány érkezett, 9, 95%-kal több mint az előző évben (Ez majd 30%-kal több mint 2002-ben.) Az egy ügyként iktatott beadványokban gyakran különböző sérelmeket adnak elő, ezért a 2004-ben érkezett 4992 beadványban 6781 „sérelem” szerepelt. A panaszok – ahogy a mindennapi élet is egyre bonyolultabb lett – egyre szerteágazóbbak, nehezebben megoldhatóak. A beérkezett ügyek és a bennük leírt panaszok számának alakulását mutatja a következő táblázat:
|
|
2003 |
2004 |
%-os eltérés |
|
Érkezett ügyek |
4540 |
4992 |
9,95 |
|
Panaszok |
6331 |
6781 |
7,1 |
Változatlan tendencia, hogy egyre többen jelentek meg személyesen, hogy sérelmüket elmondják, s azt hivatalunkban foglalják írásba. Míg 2001-ben csak az ügyek 16,6%-ában kérték az ügyfelek panaszuk jegyzőkönyvben való rögzítését, ez az arány 2003-ban már meghaladta az ügyek 20%-át, és 2004-ben már elérte a 21,67%-ot. Ennek megfelelően csökkent az írásban benyújtott beadványok aránya, annak ellenére, hogy az önkormányzatokhoz és nagyobb közszolgáltatók ügyfélszolgálataira eljuttattunk olyan tájékoztató levelet, amelynek célja a panasz írásba foglalásának elősegítése volt. 2003-ban 70, 2004-ben 63 ügyben nyújtottak be panaszt ilyen a nyomtatványon. Az elmúlt évben is tovább növekedett panaszokra tekintettel kevesebb lehetősége nyílt a biztosoknak hivatalból indított vizsgálatra. Az általános hatáskörű biztosokhoz benyújtott ügyeknek a keletkezésük módja szerinti megoszlását az 1. számú táblázat mutatja.
Az előző évhez képest 2004-ben valamelyest csökkent azoknak a beadványoknak az aránya, amelyeket magánszemélyek nyújtottak be az országgyűlési biztosokhoz, viszont jelentősen emelkedett a civil szervezetek és különböző közösségek által benyújtottak száma és aránya. (2003-ban 204, 2004-ben 233 ilyen volt.) Ez azért rendkívül fontos számunkra, mert ezek a panaszok általában nagyobb közösség sérelmét jelzik, és gyakran megalapozottabb problémafelvetést tartalmaznak. A más hivataloktól áttett ügyek száma megduplázódott, 2004-ben 38 beadvány érkezett más szervtől. (Az ügyek indítványozók szerinti megoszlását a 2. számú táblázat tartalmazza.) Azt a tényt, hogy egyre több az olyan beadvány, amely nem az egyénnek, hanem az állampolgárok csoportjának sérelméről ad hangot, a 3. számú táblázat adatai igazolják. 2003-ban az ügyek 70,51%-ában jelezték az egyén, és 29,49%-ában az állampolgárok kisebb-nagyobb csoportjának a sérelmét, 2004-ben ez az arány csaknem 2%-kal emelkedett a közösségek javára. A növekedés számszerűen még szembetűnőbb, mert 227-tel több ilyen beadvány érkezett a tárgyévben. Változatlanul az ügyek több mint 99%-ában magyar állampolgár fordult a biztosokhoz 2004-ben is, 32 külföldi ügyfelünk volt. (Az ügyek megoszlását aszerint, hogy a hozzánk forduló magánszemély vagy család milyen állampolgárságú volt, a 4. számú táblázat mutatja be.)
2004. évről is megállapíthattuk, hogy a városokban élők nyújtottak be több panaszt. Az ország lakosságának kb. 2/3 része él városokban, a panaszoknak azonban csaknem 3/4-e tőlük érkezik. (Ez azt jelenti, hogy kb.1800 városi lakosból 1 személy nyújt be panaszt, ez a falvakban csak minden 3000-dikre jellemző.) (Az ügyek település típusok szerinti megoszlását lásd az 5. számú táblázatban.)
A főváros lakossága 2004-ben tovább csökkent, részesedése viszont a panaszok számából több mint 3,5%-kal nőtt; amíg tehát a fővárosban az ország lakosságának alig a hatoda él, a panaszosok több mint egyharmada onnan kerül ki. A fővárosi kerületek közül a XI., II. és XIII. kerületből érkezett a legtöbb, a legfiatalabb XXIII. kerületből, illetve a XXII. és I. kerületből a legkevesebb panasz. A fővároson kívül továbbra is Nógrád valamint Pest megyében haladja meg a lakosságnak az összlakossághoz viszonyított arányát a megyéből érkezett beadványok aránya. Nógrád megyében kismértékben még tovább is emelkedett ez az arány, hiszen változatlan az a tapasztalat, hogy ha a biztosok néhány napra ellátogatnak valamelyik megyébe, jelentősen megemelkedik az onnan érkező panaszok száma, s 2004. őszén az állampolgári jogok országgyűlési biz- tosa munkatársaival ebben a megyében járt. A fővároson kívül ebben a két megyében, továbbá Tolna megyében emelkedett számottevően a panaszok száma. (Ez utóbbi megyében 0,95%-hoz képest 1,5%-ra.) Csökkentek viszont a Békés, Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, kisebb mértékben a Fejér és Hajdú-Bihar megyéből érkező panaszok. Változatlanul a viszonylag kis lakosságú Vas, Tolna és Zala megyéből érkezik a legkevesebb panasz, számuk továbbra is száz alatt maradt. Más sorrendet kapunk azonban, ha azt vizsgáljuk, hogy egy adott megye ezer lakosából hányan fordulnak az állampolgári jogok országgyűlési biztosához vagy általános helyetteséhez. Ez esetben is a főváros vezet, ahol 10 000 lakosra 10,4 beadvány jut. A fővárost követi 5,96-tal Nógrád megye, s alig 0,5-tel marad csak le Pest megye (5,47). A legkisebb ez a szám Vas megyében (2,29), majd Győr-Moson-Sopron (2,89) és Baranya megye (2,93) következik. (Az ügyek számának megyék szerinti megoszlását mutatja be a 6. számú táblázat.) Ha ezeket a számokat az intézmény létrejöttétől vizsgáljuk, tehát közel 10 év adatait vesszük figyelembe, csak annyi változás van, hogy Pest megye valamivel megelőzi Nógrád megyét. A legkevésbé panaszkodó megyék élén ebben az esetben is Vas megye áll, s azt Tolna, majd Békés megye követi, de alig marad le Győr-Moson-Sopron megye.
Eddig a beadványokat szinte csak formai okok alapján jellemeztük, a keletkezésük módját, a beadványtevő bizonyos tulajdonságait (pl. magánszemély vagy valamilyen kollektíva nyújtotta-e be, milyen állampolgárságú a panasztevő, vagy éppen hol lakik stb.) vizsgáltuk. A továbbiakban azt tekintjük át, hogy mi volt a panasz tárgya, mely szervek ellen nyújtották be, illetve mit sérelmeztek az eljáró hatóságok tevékenységében.
A 7. számú táblázat a panaszok típusonkénti megoszlását mutatja be, azaz hogy milyen tárgyú ügyet tartottak a panaszosok sérelmesnek. Megállapíthatjuk, hogy számszerűségében számottevő változás 2003-hoz képest nem történt, a panaszok kb. 45%-a öt ügycsoportból származott. Változás történt azonban azok sorrendjében: 2003-ban elsősorban büntető és büntetés-végrehajtási ügyekben (13%), polgári jogi ügyekben (10,1%), egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási, munkaügyekben (9,8%), építési, helyiség-, lakásügyekben (9,5%), valamint föld-, kárpótlási, birtokvédelmi ügyekben (6,8%) nyújtották be a legtöbb panaszt. 2004-ben a második helyre „csúsztak” vissza a büntető és büntetés-végrehajtási ügyek (részesedésük 10,6%-ra, számuk 825-ről 723-ra csökkent), s csak a negyedik helyen szerepelnek a korábbi második polgári jogi ügyek (8,4%). Közel 2%-kal 11,4%-ra emelkedtek az egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási, munkaügyek, s ezzel a képzeletbeli dobogó tetejére kerültek. (Ha ehhez hozzávesszük még az egészségügyi ellátásra panaszkodó 3,1%-ot is, levonhatjuk azt a következtetést, hogy ezen a területen az ellátásra szorulók helyzete különös figyelmet érdemel. A panaszok számának növekedésében talán az is szerepet játszhat, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese is kiemelkedő figyelmet fordít a kiszolgáltatott helyzetben lévők sorsának vizsgálatára, e témákban gyakran veszik igénybe a sajtó nyilvánosságát is. Bár összességében számuk és arányuk csökkent, a korábbi negyedik helyről a harmadikra léptek elő az építési, helyiség-, lakásügyek (8,6%), s először kerültek az ötödik helyre az adó-, illeték-, vám-, pénzintézeti és biztosítási ügyek, valamint a közüzemi szolgáltatás elleni panaszok 6,7–6,7%-os részesedésükkel. Közel egyszázalékos emelkedést tapasztaltunk a gyermekvédelem, gyermeki jogok, fiatalkorúak, gondnoksági, hadigondozási és gyámügyekben, a kamarai, közjegyzői, ügyvédi, bírósági végrehajtási ügyekben, valamint a környezet- és természetvédelmi, műemlékvédelmi és mezőgazdasági ügyekben. Ezekben az ügyekben gyakran sok embert érintő sérelmekről adnak hírt, vagy ezek olyan ügyek (pl. kiskorú sorsát veszélyeztető cselekmények), amelyekből egy eset is sok.
Az előzőekben azt vizsgáltuk, hogy mi volt a vélt vagy valós sérelem tárgya, a továbbiakban a panasszal érintett szerveket (lásd 8. számú táblázat) tekintjük át. Elmondhatjuk, hogy továbbra is a helyi polgármesteri hivatalok intézkedését, vagy annak elmaradását sérelmezik a panaszosok (az esetek 17,3%-ában), s ha ehhez hozzávesszük a helyi önkormányzati testületeket (3,8%), a kettő együtt meghaladja a 21%-ot. Az állampolgárok nagy része nem tesz különbséget a között, hogy számára egyedi döntés vagy esetleg helyi rendelet eredményez kedvezőtlen helyzetet. Az önkormányzatok „előkelő” helyezésének az a magyarázata, hogy velük találkozik az ügyfél a legtöbb esetben, s már csak a nagy számok törvénye alapján is e szervek eljárását sérelmezik a legtöbben. Változatlanul a bíróságok (10,1%) és a rendőrségek (7%) követik őket, s a negyedik helyen a közszolgáltatók (5,2%) állnak, ezen belül is első helyen a hírközlési, telefonszolgáltatók, posta és műsorszolgáltatók az esetek több mint negyedében, majd a vízművek és az áramszolgáltatók a panaszok kb. egyötödében. Az ötödik helyen 4,5%-kal a különböző országos hatáskörű szervek (KSH, Kincstári Vagyoni Igazgatóság, Energia Hivatal stb.) állnak. Őket követik a gazdálkodó szervezetek (3,8%), valamint a nyugdíjbiztosító (3,5%) a nyugdíjfolyósító igazgatóságokkal (0,3%) együtt. A 3%-nál magasabb részesedésűeket az Országgyűlés zárja, de természetesen az állampolgárok általában nem az országgyűlés, illetve annak szervei, vagy az országgyűlési képviselők eljárását sérelmezik, hanem itt tartjuk számon azokat az eseteket, amelyek valamely törvény tartalmát, vagy éppen meghozatalának elmulasztását kifogásolják.
Vizsgáltuk azt is, hogy a panaszosok mit sérelmeznek az adott szerv munkájában. A 9. számú táblázat is megmutatja, hogy az állampolgárok még az előző évinél is nagyobb arányban a hatóság eljárását, s ebben is elsősorban a velük való bánásmódot sérelmezték (48,9%). Ennél lényegesen, sőt az előző évhez képest csaknem másfél %-kal kevesebb esetben (21,8%) vitatták magát a döntést. Majdnem hat százalékban (5,9%) nyújtottak be olyan panaszt, amelyben az ügyükben alkalmazott jogszabályt, s 4,5%-ban a hatóság hallgatását sérelmezték, azaz azt, hogy ügyükben nem intézkedtek. Egyre több panaszos kért az elmúlt évben is tájékoztatást, felvilágosítást, vagy valamilyen más, gyakran anyagi segítséget. Ezen beadványok száma 670-röl 816-ra emelkedett, azaz az ügyek 12%-a ilyen volt. Az elutasító levelekben igyekeztünk támpontot adni ahhoz, hogy hova fordulhatnak, de ügyeikben helyettük nem járhatunk el, és sajnos pénzügyi keretünk sincs arra, hogy a nehéz helyzetben lévőket anyagilag támogassuk.
A beszámoló e fejezetében az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez 2004. évben benyújtott beadványok, panaszok számának alakulását, néhány jellemzőjét mutattuk be. A korábbi fejezetek már számot adtak a panaszok elintézésének módjáról, az esetleges elutasítási okokról és a lefolytatott vizsgálatok tapasztalatairól. A 10. számú táblázat azt mutatja be, hogyan alakult az intézmény megalakulása óta a biztosokhoz benyújtott panaszok sorsa. Az elmúlt csaknem 10 évben 66 499 panasszal fordultak az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez. Az egyes években benyújtott panaszok száma igen eltérő volt, hiszen a megalakulás évében csaknem három és félezer panasz érkezett, s volt olyan teljes év, amikor számuk nem érte el az ötezret. A 2002-es viszonylag alacsony érkezés lehetővé tette a korábbi hátralék feldolgozását, azóta azonban ismét lényegesen több beadvánnyal éltek a panaszosok, s így az előző évhez képest is nőtt a hátralék (4%), annak ellenére, hogy munkatársaink több ügyet fejeztek be, mint az előző évben. Ez a körülmény felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi engedélyezett létszám nem elegendő. Gyakran kell megállapítaniuk az országgyűlési biztosoknak az általuk végzett vizsgálatok eredményeként, hogy a hatóságok túllépték a számukra jogszabály által előírt határidőt, s bár törvényben meghatározott határidő őket nem kötelezi, sajnálatos, hogy a létszám elégtelensége miatt nem tudják az ügyek egy részét a maguktól elvárt idő alatt elintézni. Azt azonban kimondhatjuk, hogy míg korábban voltak 4–5 évig elhúzódó ügyek, 2004. december 31-én alig több mint 300 olyan volt, amelyben a panaszt az előző évben nyújtották be, s a 2004-ben keletkezett panaszokból 2445-öt nem intéztünk el. Tekintettel arra, hogy a 2005. évi költségvetésben sem kaptunk lehetőséget további munkatársak felvételére – bár mindent megteszünk az esetleges belső tartalékok feltárására –, várhatóan az ügyhátralék nem csökken.
dr. Wolf Erzsébet
hivatalvezető sk.
