A jogalkotással összefüggő ombudsmani tevékenység
Az Obtv. 25. §-a alapján a biztosok javasolhatják a jogalkotásra, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadására jogosult szervnél a jogszabály módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását. Ennek feltétele, hogy vizsgálatuk eredményeként úgy ítéljék meg, hogy az általuk feltárt alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság valamely jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze fölösleges, nem egyértelmű rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára (hiányosságára) vezethető vissza.
2.1. A beszámolási időszakban teljesült ajánlások
2.1.1. Törvényalkotásra és módosításra vonatkozó ajánlások
1. Javaslat a Kormánynak a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény olyan tartalmú módosítására, amely szabályozza a bérlők érdekeinek, különösen az önkormányzati bérlakások bérlőinek védelmét. A javaslat megvalósult a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény kiadásával, amely 2005. november 1-jén lép hatályba.
2. Javaslat az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek, hogy fontolja meg az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a kiegészítését a köldökzsinórvér levételére és tárolására vonatkozó szabályokkal. A javaslat megvalósult az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet csontvelő-transzplantációra vonatkozó részeinek módosításával. A módosítást a 15/2004. (III. 8.) ESzCsM rendelet tartalmazza, amely 2004. március 23-án lépett hatályba.
2.1.2. Kormányrendelet alkotására és módosítására irányuló javaslatok
1. Javaslat a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosítására. A javaslat teljesült a 30/2004. (II. 28.) Korm. rendelet kiadásával, amely hatályos, 2004. március 14. napjától.
2. Javaslat az oktatásügyi miniszternek az egyetemi és főiskolai hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet módosítására. A javaslat teljesült a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő 2004. évi finanszírozásáról szóló 80/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet kiadásával, amely a kihirdetését követő 8. napon lépett hatályba.
2.1.3. Miniszteri rendelet alkotására és módosítására vonatkozó javaslatok
1. Javaslat a belügyminiszternek az egészségügyi törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló a 34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM együttes rendelet 14. §-ának kiegészítésére. A javaslat megvalósulásának megfelel a halottszállítást végző járműveknek az autóbusz forgalmi sávban való közlekedését szabályozó KRESZ módosítás tervezete. Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet 1. számú függelék II. fejezete y) ponttal való kiegészítését 2005. február 8-án véleményeztük.
2. Javaslat a Kormánynak a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletének olyan módosítására, hogy a megkülönböztető jelzésüket nem használó, mentést és betegszállítást végző szervezetek zavartalan működésének akadályozhatósága megszűnjön. A javaslat megvalósult az 59/2004. (III. 31.) Korm. rendelettel, amely módosította a KPM-BM együttes rendelet 36. § (8) bek. bc) pontját. A módosított jogszabályhely 2004. április 8-án lépett hatályba.
3. Az egyéb létesítmények, illetve készülékek által kibocsátott elektromágneses sugárzás egészségügyi határértékeinek miniszteri rendeletben való szabályozására tett javaslat teljesült a 0 Hz-300GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékekről szóló 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet megjelenésével, amely 2004. augusztus 3-án lépett hatályba.
2.1.4. Önkormányzati rendelet alkotására és módosítására irányuló javaslatok
1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Tállya Község Önkormányzata képviselő-testülete települési szilárd hulladékkal kapcsolatos 23/2001. (XII. 28.) számú rendeletének a módosítására irányuló javaslat teljesült, mivel azt, módosították a 2004. januári képviselő-testületi ülésen.
2. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatalnak Tahitótfalu Község Önkormányzat képviselő-testülete köztisztaság fenntartásának szabályairól szóló 10/1992. (X. 16.) számú, valamint a hulladékkezelési szolgáltatási díj megállapításáról szóló 16/2002. (XII. 19.) számú rendelete módosítására tett javaslat megvalósult, a képviselő-testület 2004. márciusi ülésén módosította a rendeleteket.
3. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatalnak Szajol Község Önkormányzata képviselő-testület községi szervezett köztisztasági szolgáltatás igénybevételéről szóló 18/2002. (XI. 2.) számú rendelete módosítására tett javaslat teljesült, mivel a képviselő-testület 2003. december 11-i és 19-i ülésein az általános helyettes észrevételeinek megfelelően módosította a rendeletet.
4. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalnak Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes helyi közszolgáltatásokról szóló 53/1997. (XII. 23.) számú rendelete hatályon kívül helyezésére tett javaslat teljesült. A közgyűlés 2004. novemberi 25-i ülésén új hulladékszállítási rendeletet fogadott el.
5. Borsosberény Község Önkormányzatának 4/2000. (V. 24.) számú, a szociális ellátások rendjéről szóló rendelete módosítására tett javaslat teljesült. A testület szóban forgó rendeletét módosította a 7/2004. (VI. 26.) számú rendeletével.
6. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatalnak Perkáta Nagyközség Önkormányzata képviselő-testülete 2/2002. (III. 1.) számú, a hulladékgazdálkodásról szóló rendelete módosítására tett javaslat megvalósult a képviselő-testület 3/2004. (III. 1.) számú rendeletével.
7. Csécse Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének a szociális ellátásokra vonatkozó 11/2000. (XII. 19.) számú rendeletének módosítására tett javasoltunk megvalósult a 4/2003. (XI. 19.) számú rendelet megalkotásával.
8. A Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatalnak Berhida Nagyközség Önkormányzata 24/2000. (XII. 20.) számú, a hulladékgazdálkodásról szóló rendeletének módosítására tett javaslatunk teljesült. A testület rendeletét módosította az 1/2004. (II. 3.) számú rendeletével.
9. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatalnak Csépa Község Önkormányzata képviselő-testületének a hulladékgazdálkodásról szóló 1/2000. (II. 15.) számú rendelete módosítására tett javaslatunk megvalósult a 3/2004. (II. 27.) számú rendelettel.
8. Pest Megyei Közigazgatási Hivatalnak Szigethalom Önkormányzat képviselő-testülete 15/1995. (VI. 15.) számú, a helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló rendelete módosítására tett javaslat teljesült, a testület 2004. augusztusában módosította rendeletét.
2.1.5. Az állami irányítás egyéb eszköze kiadására, módosítására tett javaslatok
1. Az országos rendőrfőkapitánynak tett azon javaslat, hogy határozza meg belső rendelkezésben a rendőri fellépés módját, keretét, a vezetői és a beosztotti állomány jogkörét, a rendőri intézkedés részletes szabályait olyan esetekre, amikor a rendőr műemléki, régészeti és természetvédelmi védettség alatt álló épület, terület rongálását, megsemmisítését – különösen, ha ilyen cselekmény miatt már a büntetőeljárás is megindult – észleli, megvalósult főkapitányi intézkedés formájában, melyben új együttműködési megállapodást kötöttek a témával kapcsolatban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal.
2.2. A korábbi években tett, eddig nem teljesült, fenntartott javaslatok
2.2.1. Törvényalkotásra és -módosításra vonatkozó javaslatok
1. Továbbra is fenntartjuk a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítására irányuló azon kezdeményezést, miszerint – figyelemmel az ártatlanság vélelmére – a törvény egyenlő feltételekkel biztosítsa a hivatásos állomány tagjai részére a fegyelmi, a kártérítési és a szolgálat ellátásával összefüggő büntető eljárásokban a jogi védelem költségeit, illetve a jogi védelem hivatalból történő ellátásának lehetőségét.
2. Sürgetjük az igazságügyi és a belügyminiszternek a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvénynek a zaklatásra vonatkozó szabályokkal való kiegészítésére tett javaslatban foglaltak mielőbbi megvalósítását.
3. Fenntartjuk az igazságügyi miniszternek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény olyan módosítására tett javaslatot, hogy a végrehajtói fegyelmi bíróság hatáskörébe tartozzon az önálló bírósági végrehajtók ellen kezdeményezett valamennyi panaszügy kivizsgálása.
4. Változatlanul fenntartjuk az igazságügyi és a belügyminiszternek a sértettek kárenyhítését szabályozó törvény megalkotására tett javaslatot.
5. Fenntartjuk a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 15. § (2) és (3) bekezdéseinek olyan módosítására vonatkozó javaslatot, amely szerint az őrszolgálat a rendőrségtől független lenne.
6. Fenntartjuk, hogy a Médiatörvény módosítása során a jogalkotó vegye figyelembe a miniszterelnöknek tett azon javaslatot, hogy a törvény tartalmazza az ORTT Panaszbizottság „egyéb” panaszokra vonatkozó eljárásának főbb szabályait, és a Panaszbizottság döntése elleni jogorvoslás általános szabályait, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény olyan kiegészí- tésére vonatkozó javaslatot is, amely az ORTT határozatának bírósági felülvizsgálatára vonatkozóan rövid jogorvoslati és bírósági eljárási határidőket álla- pít meg.
2.2.2. Kormányrendelet alkotására és módosítására irányuló javaslat
1. Fenntartjuk a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. végrehajtásáról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet módosítására vonatkozó javaslatot.
2. Sürgetjük a gazdasági és közlekedési miniszternek az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosítására tett, általuk részben elfogadott javaslatot.
3. Kiemelten sürgetjük a szociális és családügyi miniszternek a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítására tett javaslatot.
4. Részben tartjuk fenn a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek szóló kezdeményezést a vis maior károk helyreállítására vonatkozó eljárási szabályok kormányrendeletben való kiadására.
5. Változatlanul ajánljuk a miniszterelnöknek, hogy fontolja meg az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.) Korm. rendelet módosítását úgy, hogy az egyes bűncselekmények sértettjei közötti indokolatlan különbségtétel megszűnjön.
2.2.3. Miniszteri rendelet alkotására és módosítására vonatkozó javaslatok
1. Sürgetjük az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-a (Kártalanítási szabályok) végrehajtási rendelkezéseinek megalkotását.
2. Fenntartjuk az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet módosítására vonatkozó kezdeményezést.
3. Változatlanul fenntartjuk a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról szóló 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet módosítására tett javaslatot.
2.2.4. Az állami irányítás egyéb eszköze kiadására, módosítására tett javaslatok
1. Változatlanul sürgetjük a belügyminiszternek tett azon javaslatunk megoldását, hogy – az Alkotmánnyal és a Polgári Törvénykönyvvel összhangban – adjon ki irányelvet a jogalkalmazók számára az otthon született gyermekek anyakönyvezése és az ezzel kapcsolatos hiánypótlás során követendő hatósági eljárásról.
2.2.5. Önkormányzati rendelet alkotására és módosítására irányuló javaslat
1. Változatlanul fenntartjuk – tekintettel arra, hogy jelenleg is van folyamatban hasonló panasz vizsgálata – Mogyoród Község képviselő-testületének a For- ma–1 Magyar Nagydíj és a Hungaroringen rendezendő egyéb versenyek idején jelentkező idegenforgalmi, vendéglátási feladatok ellátásáról szóló 15/2000. (VII. 13.) számú rendelet módosítására tett javaslatot.
2. Sürgetjük a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalnak Budakalász Önkormányzata helyi építési szabályzatáról szóló 17/2002. (XII. 18.) számú rendeletének a módosítását, melyre a testület a közigazgatási hivataltól 2005. március 31-ig kapott haladékot.
2.3. A korábbi években tett, nem teljesült, jogalkotással összefüggő javaslatok
2.3.1. Törvényalkotásra és -módosításra vonatkozó javaslatok
1. Nem tartjuk fenn a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény olyan tartalmú módosítását, amely lehetővé tenné a gyermektartásdíj megelőlegezését olyan esetben, amikor a díj fizetésére kötelezett ismeretlen helyen – akár külföldön is – tartózkodik, mert – néhány kivételtől eltekintve – viszonossági alapon lehetőség van a külföldön tartózkodó szülő gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége érvényre juttatására.
2. Nem tartjuk fenn az igazságügyi miniszternek a Polgári Törvénykönyv 551. §-a módosítására tett javaslatot, mivel a Nemzeti Katasztrófa Védelmi Alap mielőb- bi létrehozása átfogóbb megoldást jelentene az alap probléma megvalósítására.
2.3.2. Kormányrendelet alkotására és módosítására irányuló javaslat
Nem tartjuk fenn az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet kiegészítésére vonatkozó javaslatot, mivel annak átfogó felülvizsgálata folyamatban van.
2.3.3. Önkormányzati rendelet alkotására és módosítására irányuló javaslatok
Tudomásul vettük, hogy a Budapest XIV. kerület Önkormányzat képviselő-testülete, az önkormányzati bérlakásban élő bérlők érdekei védelmére való önkormányzati rendelet alkotásra tett javaslatunkra nem kíván érdemben reagálni, ezért a javaslatot nem tartjuk fenn.
2.4. A tárgyévben tett javaslatok
2.4.1. Törvényalkotásra és -módosításra vonatkozó javaslatok
1. OBH 1752/2004. javaslat a belügyminiszternek a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 27. § (3) bekezdésének módosítására, melyet a miniszter nem fogadott el, ezért a javaslatot fenntartva a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek megismételtük a javaslatot. A válaszadási határidő még nem telt el.
2. OBH 3182/2003. javaslat az Országgyűlés elnökének, hogy fontolja meg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény olyan módosítását, amely megszüntetné a tűzoltók szolgálati rendjének és a törvény hatálya alá tartozó más hivatásos állományú személyek szolgálati rendjének ma létező eltéréseit, továbbá a mindenkori költségvetési törvénytervezet olyan tartalmú elkészítését, hogy az célirányosan központilag tartalmazza a tűzoltóság szakszerű működése feltételeit biztosító beszerzések, fejlesztések, karbantartások forrásait.
3. OBH 4170/2004. javaslat az Országgyűlésnek a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény és a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény olyan módosítására, melyben megállapítja azokat a garanciális szabályokat, melyek biztosítják, hogy választási kampány idején a jelölő szervezetek hátrányos megkülönböztetés nélkül jelenhessenek meg a közszolgálati műsorszolgáltatók műsoraiban. Továbbá arra, hogy a szóban forgó törvények kiegészítésével szüntesse meg az OVB és az ORTT között a műsorszolgáltatók választási eljárás során tanúsított magatartásának vizsgálatával kapcsolatban kialakult meglévő hatásköri összeütközést. Válasz még nem érkezett.
4. OBH 4315/2004. és OBH 4329/2004. javaslat az Országgyűlésnek, hogy állapítsa meg a végrehajtási eljárásról szóló 1993. évi LIII. törvényben azokat a garanciális szabályokat, melyek biztosítják, hogy a végrehajtási eljárás során az adósok hátrányos megkülönböztetés nélkül valóban mentesek legyenek a törvény 74. § a)–n) pontjaiban meghatározott ellátások, díjak és járadékok. Továbbá, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a már említett 1993. évi LIII. törvény módosításával, illetve kiegészítésével a pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás során is biztosítsa a jogorvoslat érdemi lehetőségét, valamint az 1993. évi LIII. törvény módosításával és kiegészítésével biztosítsa a nem adós számlatulajdonos tulajdonhoz való jogát és pontosítsa az adósok bankszámlája ellen adóhatóságok által benyújtott azonnali beszedési megbízásokkal kapcsolatos szabályokat, így segítve elő a gyakorlat egységesítését.
5. OBH 2794/2004. javaslat a gazdasági és közlekedési miniszternek a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. §-ának módosítására a válaszadás határideje még nem telt el.
6. OBH 5094/2003. javaslat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, hogy kezdeményezze a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosítását úgy, hogy az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályok a jogkövető állampolgárok számára érthetőek – a végrehajtó államigazgatási szervek számára végrehajthatóak – legyenek. A miniszter a javaslatot elfogadta, 2005. II. félévében az Országgyűlés elé terjeszti a javaslatot.
7. OBH 5115/2003. javaslat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény olyan módosítására, amely előírja, hogy annak hatálybalépését megelőzően már a települési önkormányzat rendezési terve által beépítésre szánt területként meghatározott és szőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott földrészek is törlésre kerüljenek a szőlő termőhelyi kataszterének nyilvántartásából, vagy az ilyen földrészletekre vonatkozó elővásárlási jog kerüljön törlésre. A válaszadási határidő még nem telt el.
8. OBH 5115/2003. javaslat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény olyan módosítására, mely a jogkövető állampolgárok és a jogalkalmazók számára is érthető módon határozza meg a „szomszédos földrészlet” fogalmát, és e jog gyakorlásának legyen feltétele a célhoz kötöttség. A válaszadási határidő még nem telt el.
9. OBH 1037/2004. javaslat a belügyminiszternek és az igazságügy-miniszternek a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 14. §-ának olyan kiegészítésére, hogy az idegenrendészeti hatóság a kiskorú magyar állampolgár külföldi állampolgárságú szülőjének a Magyar Köztársaság területén való tartózkodását a gyermekkel való családi együttélés céljából is engedélyezhesse. A válaszadásra nyitva álló határidő még nem telt el.
10. OBH 5517/2003. javaslat az igazságügy- és egészségügyi miniszternek, hogy fontolják meg a családjogi törvény kiegészítését úgy, hogy a korlátozottan cselekvőképes gyermek kapcsolattartását az arra jogosult személlyel szabályozni, illetve újraszabályozni csak a 14. életévét betöltött gyermek egyetértésével lehessen. A javaslatot támogatták a címzettek, de előrelépés még nem történt. 11. OBH 1564/2004. javaslat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, hogy a megfelelő tárcák kijelölése útján gondoskodjon annak szabályozásáról, hogy a kórházakban a hozzátartozók részére méltó környezetben és körülmények között a halottól való személyes búcsú biztosított legyen. A javaslatra reagáló egészségügyi miniszter a javaslatot nem fogadta el, de ígéretet tett az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének felülvizsgálatára, melynek eredményéről 2005. június 30-ig ad tájékoztatást.
12. OBH 5857/2003. javaslat a belügyminiszternek a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény folyamatban lévő felülvizsgálata során hasznosítsák az OBH 5857/2003. számú jelentésben foglaltakat. A válaszadási határidő még nem telt le.
13. OBH 4632/2003. javaslat a belügyminiszternek a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény olyan kiegészítésére, hogy a nyolcnapos határidők elmulasztása esetén igazolási kérelmet lehessen előterjeszteni. A miniszter a javaslatot elfogadta, de még nem valósult meg.
14. OBH 4808/2003. javaslat az igazságügy-miniszternek az új bv. törvény tervezetének készítése során vegyék figyelembe azon ombudsmani javaslatot, hogy a jogorvoslati jog biztosítására az igazságügy-miniszter döntése ellen, a bünte- tés félbeszakítási kérelmek esetén lehetőség legyen. Válasz még nem érkezett. 15. OBH 1354/2004. javaslat a gazdasági és közlekedési, valamint a pénzügyminiszternek, hogy készítsék elő a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény olyan módosítását, mely támogatást nyújt a komp- és révközlekedés igénybevételére szoruló állampolgároknak. A gazdasági és közlekedési miniszter a javaslattal egyetértett, a pénzügyminiszter nem támogatta.
16. OBH 4999/2003. javaslat az igazságügy- és a pénzügyminiszternek, hogy készítsék elő a hitelintézetekről és a pénzügyi szervezetekről szóló 1996. évi CXII. törvény olyan tartalmú módosítását, amely tisztességesebb és kölcsönösen kiegyensúlyozottabb hitelbiztosíték értékelési és fedezeti szabályozást ad, tiltja a vételi jog fedezeti célú kikötését, vagy annak megengedése esetén külön kockázatfeltáró nyilatkozatot ír elő, biztosítja az adós vevőállítási jogának időhatárhoz kötött gyakorlását, minden pénzintézet legyen köteles „tájékoztatási szabályzatot” készíteni, amely kimondja, hogy a pénzintézetek az ügyfeleikkel kötendő szerződések általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzataikat előzetes jóváhagyás céljára kötelesek a PSZÁF-hoz jóváhagyás végett benyújtani, végül a törvény 6. mellékletét módosítsa úgy, hogy a 93/13/EGK. tanácsi irányelv, hogy az a törvény szabályozásának egyik mércéje legyen. A válaszadási határidő még nem telt el.
17. OBH 1924/2004. javaslat a belügyminiszternek fontolja meg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) értelmező rendelkezéseinek olyan jellegű kiegészítése kezdeményezését, amely megszűntetné a szolgálati érdek tág értelmezését, továbbá a Hszt. módosításának kezdeményezését úgy, hogy az tartalmazzon egységes szabályokat a túlóra díj kifizetésére (ellentételezésére), ne utalja az állományilletékes parancsnok diszkrecionális jogkörébe az arról való döntést, kezdeménnyezze a Hszt. olyan tartalmú módosítását is, ami az osztályvezetők és az annál magasabb vezető beosztásúak azonnali hatályú felmentését indokoláshoz köti, végül a Hszt-be olyan szabályok beiktatásának kezdeményezését, ami a büntetőeljárás alá vont rendőr szolgálati viszonya felfüggesztésének, a fel nem függesztett, de büntetőeljárás alá vont rendőr kedvezményekből való kimaradásának lehetőségét határidőhöz köti. A válaszadási határidő még nem telt el.
2.4.2. Kormányrendelet alkotására és módosítására irányuló javaslatok
1. OBH 3182/2003. javaslat a miniszterelnöknek, hogy a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletet módosítsa úgy, hogy a tűzoltók a Magyar Köztársaság bármely településére legfeljebb 20 perc alatt kivonuljanak, és a helyszínre érjenek. A javaslatot a címzett részben elfogadta, de még nem valósult meg.
2. OBH 5517/2003. javaslat az igazságügy- és egészségügyi miniszternek, hogy fontolják meg a gyámhatóságról, valamint a gyámügyi eljárásról szóló 149/ 1997. (IX. 10.) Korm. rendelet kiegészítését úgy, hogy a korlátozottan cselekvőképes gyermek kapcsolattartását az arra jogosult személlyel szabályozni, illetve újraszabályozni csak a 14. életévét betöltött gyermek egyetértésével lehessen. A javaslatot támogatták a címzettek, de előrelépés még nem történt.
3. OBH 4418/2003. javaslat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet olyan módosítására, hogy az egészségügyi miniszter rendeletalkotásra felhatalmazást kapjon az égéstermék kivezetés nélküli berendezések elhelyezésével összefüggő egészségvédelmi követelmények rendeletben való meghatározására. A javaslatot elfogadták, de a jogszabály még nem készült el.
4. OBH 4913/2004. javaslat a közlekedési és gazdasági miniszternek, hogy vizsgálja felül a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet azon szabályait, amelyek a megkülönböztető jelzésüket nem használó, halott-szállítást végző szervezetek zavartalan működését akadályozzák és az autóbusz forgalmi sávban való haladásuk biztosításával a szabályozást hozzák összhangba az Alkotmány 54. §-ában megfogalmazott alapjogi követelményekkel. A válaszadás határideje még nem telt le.
5. OBH 3631/2003. javaslat a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet módosítására. A javaslatot elfogadták, a módosítás előkészítés alatt van.
6. OBH 2392/2003. javaslat az igazságügy-miniszternek az igazságügyi szakértőkről 53/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet módosítására. A javaslat teljesül törvénytervezet formájában, mely közigazgatási egyeztetés alatt áll.
7. OBH 2392/2003. javaslat a nemzeti földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítására a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek. A javaslatot a miniszter elfogadta, a tárcaközi egyeztetés is megkezdődött. 8. OBH 1998/2004. javaslat a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a környezetvédelmi hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, valamint a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet felülvizsgálatára abból a szempontból, hogy miként lehetséges a hatósági eljárás gyorsítása a mindkét jogszabály hatálya alá tartozó tevékenységek egységes környezethasználati engedélyezése esetében. A javaslatra válasz még nem érkezett.
9. OBH 3671/2003. javaslat az oktatási miniszternek az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet olyan módosítására, hogy a jogorvoslati lehetőség igénybevételét és feltételét a vizsgabizottság által hozott határozat foglalja magába. A szövegjavaslatot a Kormány már elfogadta, annak megjelenése hamarosan várható.
10. OBH 5358/2003. javaslat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, hogy gondoskodjon az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és a szociális igazgatásról és a szociális ellátottságról szóló 1993. évi III. törvény fogalomhasználatának összehangolásáról. A javaslat támogatást nyert, az érintett tárcák az egyeztetést megkezdték. 11. OBH 2313/2003. javaslat a pénzügyminiszternek, valamint a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek, hogy a lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet bevezető rendelkezései között határozzák meg az új lakás fogalmát, és pontosítsák a hitelintézet kárfelelősségét a lakáscélú állami támogatást igénybevevő személyekkel szemben okozott károk vonatkozásában, valamint tegyenek intézkedéseket a lakástámogatási rendszerhez tartozó jogszabályok – 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az 1995. évi CXVII. törvény és az 1990. évi XCIII. törvény – új lakás fogalmai közötti összhang biztosítására. A válaszadási határidő még nem telt el.
2.4.3. Miniszteri rendelet alkotására, módosítására tett javaslatok
1. OBH 4335/2003. javaslat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, hogy a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet módosításával biztosítsa, hogy az ebkiállítások, tenyész-szemlék tartását kizárólag közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi okokból lehessen korlátozni. A válaszadási határidő még nem telt le.
2. OBH 5117/2003. javaslat az oktatási miniszternek és az egészségügyi miniszternek, hogy közös rendeletben szabályozzák az egyes fertőző betegségekkel kapcsolatos kötelező ismeretterjesztést és oktatást. A miniszterek a javaslatot támogatták, de még nem valósult meg.
3. OBH 5889/2003. és OBH 5991/2003. javaslat az egészségügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, valamint az oktatási miniszternek, hogy dolgozzák ki az oktatási intézményekben, valamint a munkahelyeken a HIV/AIDS-fertőzés megelőzése érdekében kötelezően alkalmazandó óvóintézkedésekre vonatkozó előírásokat, egységes eljárási szabályokat és intézkedjenek az azokról szóló megfelelő szintű jogszabály előkészítéséről. Az oktatási miniszter elfogadva az ajánlást, módszertani levél elkészítését és kiadását rendelte el.
4. OBH 1655/2004. javaslat az egészségügyi miniszternek a 3/1995. (II. 8.) NM rendelet 12. § (2) bekezdésének d) ponttal való kiegészítésére, hogy orvos-szakmailag indokolt gyógyszer, ún. külön engedély alapján, ha azt a beteg kéri és vállalja a finanszírozást, kiadható legyen. A javaslatot nem fogadták el, de azt fenntartottuk.
5. OBH 1125/2004. és OBH 5783/2004. javaslat az igazságügy- és egészségügyi miniszterhez, hogy dolgozzák ki az IMEI egészségügyi (pszichiátriai) szakfelügyeletének szabályait. Az igazságügy-miniszternek, hogy a 36/2003. (X. 3.) IM rendelet módosításával hangolja össze a büntetés-végrehajtási intézetekben érvényes kényszerítő eszközök használatának szabályait az Eü. tv.-ben foglalt pszichiátriai fekvőbeteg intézetekben bevezetett, a személyes szabadságot korlátozó eljárások használatának szabályaival, valamint a szóban forgó rendelet 34. §-át helyezze hatályon kívül. A válaszadási határidő még nem telt le.
6. OBH 5000/2003. javaslat az egészségügyi miniszternek a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátottságáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet módosítására. A javaslat részben megvalósult a 2004. december 14-én kihirdetett 27/2004. (XII. 14.) FMM-ICSSZEM-PM együttes rendeletben.
7. OBH 1422/2003. javaslat az oktatási miniszterhez, hogy helyezze hatályon kívül a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. § (10) bekezdés 2. mondatát. A miniszter eredetileg a javaslattal nem értett egyet, de végül a vitatott rendelkezést hatályon kívül helyezték.
8. OBH 3239/2004. javaslat a gazdasági és közlekedési, valamint az egészségügyi miniszternek az optometrista-látszerészek szakképesítéssel és legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezők képesítésének jogszabályban való elismerésére. A válaszadási határidő még nem telt el.
9. OBH 3178/2004. javaslat a belügyminiszternek az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának szabályairól szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet módosítására. A javaslattal egyetértettek, de még nem történt előrelépés.
10. OBH 1142/2004. javaslat a belügyminiszternek a rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet módosítására, illetve kiegészítésére. A javaslatot elfogadták, de még nem történt előrelépés.
2.4.4. Az állami irányítás egyéb eszköze kiadására, módosítására tett javaslatok
1. OBH 4315/2004. és OBH 4329/2004. javaslat a Magyar Nemzeti Bank elnökének, hogy a pénz- és elszámolás-forgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés azonnali beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó előírásait egészítse ki a Vht. értelmében végrehajtás alól mentes összeg számítási módjának meghatározásával. A címzett a javaslatot elfogadta, de még nem valósult meg.
2. OBH 4466/2003. és OBH 4684/2003. javaslat a belügyminiszternek olyan belső intézkedés kiadására, amely alapján a névtelen bejelentések megfelelő ellenőrzést követően kerüljenek intézésre, illetve azok alapján büntetőeljárás kezdeményezésére. A javaslattal nem értettek egyet.
3. OBH 1125/2004. és OBH 5783/2004. javaslat büntetés-végrehajtás országos parancsnokának, hogy intézkedjen az IMEI főigazgató főorvosa által kiadott „javaslat az IMEI-be beutaltak kórterem-felelősökkel történő elhelyezésére” belső rendelkezés visszavonására. A parancsnok a javaslatot elfogadta és teljesítette. 4. OBH 4999/2003. javaslat a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének az ügyvédi etikai szabályzat módosítására, illetve kiegészítésére, az ügyvédi visszaélés tilalom alá vonása tekintetében. A válaszadási határidő még nem telt el.
5. OBH 3147/2003. javaslat az APEH elnökének, hogy intézkedjen az APEH 2003/32., 2003/110. és 2003/132. számú iránymutatásainak fölösleges, nem egyértelmű és a törvényalkotás keretébe tartozó rendelkezései hatályon kívül helyezésére. Az APEH elnöke az első kettő iránymutatást tárgytalannak minősítette, de az utóbbit, mint nem önálló jogértelmezést, fenntartotta.
2.4.5. Önkormányzati rendelet alkotására és módosítására irányuló javaslatok
1. OBH 3071/2003. javaslat a Fővárosi Közgyűlés elnökének, hogy a lakossági érdekek, valamint a műemlékvédelem figyelembevételével területek bevonásával közgyűlési rendeletben határozzák meg azokat a fővárosi közterületeket, amelyeken rendezvények tarthatók. E rendelet tartalmazza a rendezvények megtartásának részletes technikai feltételeit is. Javasolta, hogy a zaj- és rezgésvédelemről szóló önkormányzati rendeletek minden esetben tartalmazzák az előírt határértékek betarthatóságának igazolásáról és az azt biztosító eszközök, berendezések felsorolásáról készült szakvéleményt. A javaslattal egyetértettek, de még nem történt előrelépés.
2. OBH 3409/2004. javaslat a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Pilis Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 23.) számú rendeletének módosítására a hulladékszállítási díj összegére vonatkozóan. A javaslattal a címzett egyetértett, de a javaslat csak részben valósult meg.
3. OBH 2080/2004. javaslat a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Ádánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2002. (XII. 13.) számú rendelete módosítására a hulladékszállítással összefüggő rendeletére kiterjedően. A javaslatot részben fogadták el, de még nem teljesült.
4. OBH 6406/2004. javaslat a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Kistarcsa Önkormányzata közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz, illetve a csatornamű használatáért fizetendő díjról szóló 3/2004. (I. 29.) számú rendeletének módosítására. A módosító rendelet száma 20/2004. (IX. 28.).
5. OBH 1912/2003. javaslat Izsák Város Önkormányzatának önkormányzati rendelet alkotására, mely javaslat megvalósult. A testület megalkotta a folyékony hulladék elszállításáról szóló 18/2004. (XII. 29.) számú rendeletét, mely 2005. január 1-jével hatályos.
6. OBH 1213/2004. javaslat Kiskunhalas Város Önkormányzatának a települési hulladékkezelésről szóló 30/2003. (XI. 12.) számú rendeletének módosítására. A javaslat teljesült a 23/2004. (IV. 29.) számú rendelet kiadásával, amely 2004. május 1-jétől hatályos.
7. OBH 5386/2003. javaslat Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata közterületek rendjéről és hasznosításáról szóló 3/1991. (III. 27.) rendelete 11. § (3) bekezdésének módosítására. A javaslat megvalósult a 22/2004. (VIII. 19.) számú rendelet kiadásával.
8. OBH 3444/2003. javaslat Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről/bérbeadásáról, a lakásbérleti szerződés tartalmáról, megszűnéséről szóló 17/1996. (V. 1.) számú rendelete módosítására. A javaslat teljesült a 10/2004. (V. 18.) számú rendelettel. 9. OBH 1061/2004. javaslat Ibafa Községi Önkormányzat a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2003. (IX. 12.) számú rendeletének módosítására. A testület rendeletét módosította az 1/2004. (II. 4.) számú rendeletével.
10. OBH 4893/2004. javaslat Nyírbogát Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról szóló 6/1997. (V. 20.) számú rendelete módosítására. A rendeletet módosította a 16/2004. (XII. 27.) számú rendelet, amely 2005. január 1-jétől hatályos.
11. OBH 3125/2004. javaslat Keszthely Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési szilárd- és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 10/2002. (IV. 12.) számú rendelete módosítására. A javaslatot elfogadták, de még nem valósult meg.
12. OBH 3490/2004. javaslat a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének Érd Város Képviselő-testülete ingatlanok és közterületek tisztántartásáról és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 27/2002. (XII. 23.) számú rendelete módosítására. A hivatalvezető a rendelet módosítását kezdeményezte, de a képviselő-testületnek a módosításra rendelkezésére határidő még nem telt el.
2.5. Javaslatok az Országgyűlésnek
Az Obtv. 26. § (1) bekezdése alapján az országgyűlési biztos és általános helyettese éves parlamenti beszámolójukban az Országgyűlés elé terjesztik azokat a kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érintő alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságokat, amelyeket vizsgálataik során feltártak, de azok megszüntetésére tett intézkedéseik nem vezettek eredményre. A 2004. évi tevékenységükről szóló beszámolóban a következőket terjesztik elő:
2.5.1. A 2004. év tapasztalatai alapján kialakított javaslat
1. Kérjük az Országgyűlést, vizsgálja meg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény olyan módosításának lehetőségét, hogy a jogszabály biztosítson hatósági jogkört a közlekedési felügyeletek számára olyan esetben, amikor a közút kezelője kötelezettségének nem tesz eleget.
2. Kérjük az Országgyűlést, hogy fontolja meg az állam által kötött egyes nemzetközi szerződésekből származó tulajdoni sérelmek részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat belátható időn belül való megvitatását és a törvény mielőbbi elfogadását.
3. Javasoljuk, hogy az Országgyűlés vizsgálja meg a hajléktalanná válás megelőzése és a hajléktalanság hátrányos jogkövetkezményeinek felszámolása érdekében új jogszabály kiadásának lehetőségét.
2. Sürgetjük a Magyar Nemzeti Katasztrófa Alap létrehozásáról és működési feltételeiről szóló törvény Országgyűlés által való megalkotását.
3. Fenntartjuk és kérjük az Országgyűlést, hogy vizsgálja meg olyan jogi szabály kiadásának lehetőségét, melynek alapján a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány, valamint a Magyar Alkotóművészek Betegsegélyező Pénztára gondoskodjon a megrokkant tagjai ellátásáról.
4. Ismételten kérjük az Országgyűlést, hogy vizsgáltassa meg a gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvény olyan kiegészítésének lehetőségét, amely felhatalmazást adna a gyülekezési jog rendőrhatósági megtiltásával kapcsolatos határozathozatal során mérlegelendő körülmények és szempontok végrehajtási jogszabályban történő megállapítására.
2.6. Jogszabály-véleményezési tevékenység
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese nem ren- delkeznek törvényben biztosított feladatkörrel a jogszabály-tervezetek vélemé- nyezésére, illetve észrevételezésére. Egyes jogszabályok tervezeteit mégis megkapták annak bizonyítékaként, hogy a címzettek a jogszabály-alkotással kapcsolatos javaslataiknak eleget tettek. Ezeket a tervezeteket az országgyűlési biztos, illetve általános helyettese általában abból a szempontból vizsgálta, hogy vizsgálatuk eredményeként tett javaslatuk alapján született normaszöveg alkalmas lehet-e a feltárt alkotmányos joggal összefüggő visszásság orvoslására és jövőbeni megelőzésére.
A jogszabály-tervezetek véleményezésekor az országgyűlési biztos és általános helyettese – a vizsgálataik során szerzett jogalkalmazási tapasztalataikra támaszkodva – a normaszövegben rejlő esetleges alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságok veszélyére hívták fel a jogalkotók figyelmét. Azon jogszabály-tervezetek esetében, amelyekről vizsgálati tapasztalatokkal nem rendelkeztek, nem tettek észrevételeket.
1. A távollévők közötti pénzügyi szolgáltatásokra irányuló szerződésekről szóló törvény tervezete
Az országgyűlési biztos örömmel vette, hogy – korábbi észrevételének megfelelően – a tervezet értelmében a szolgáltatónak a jogérvényesítés (igényérvényesítés) körében nem csak a jogérvényesítés ’szokásostól eltérő’ módjáról kell tájékoztatást adnia. Javasolta ugyanakkor, hogy a tervezet arról is rendelkezzen, hogy mely állami szervezet lesz az, amelyik a tájékoztatás megtörténtét, annak teljességét ellenőrzi. A biztos köszönetet mondott azért, hogy a tervezet 8. §-ának szövegét a korábbi észrevételének megfelelően módosították. Álláspontja szerint ily módon lehetővé válik a létrejövő jogviszonyok megfelelő hatósági ellenőrzése. Szerencsésebbnek tartotta volna, ha a tervezet nem csak az intézkedés meghozatalának lehetőségét, hanem a folyamatos hatósági vizsgálatot, a bejelentett panaszok gyors és fogyasztóbarát elintézésének kötelezettségét is tartalmazta volna.
Az országgyűlési biztos fenntartotta azon javaslatát, miszerint a tervezet 3. § (2) bekezdése szerinti minimális tájékoztatásban a kifogások, panaszok, igények érvényesítésére (bejelentésére) vonatkozó ügyfélszolgálat helye és a panasz, kifogás bejelentése módjának legfontosabb elemei, illetve adatai is szerepeljenek. Javasolta a fogyasztó által igényelt további tájékoztatás költségviselésére vonatkozó rendelkezés fogyasztóbarát megfogalmazását, és fontosnak tartotta a 3. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti további tájékoztatás költségének fogyasztóra hárítása megtiltsát, illetőleg annak ingyenességét. A biztos felvetette azt is, hogy [tekintettel a tervezet 5. § (4) bekezdésében foglalt esetre is] ha a szerződés akár hosszabb ideig is érvényes, hatályos lehet, a felek fizetéseket teljesítenek stb., vajon kellően végiggondolt-e a „szerződési nyilatkozat visszavonására” vonatkozó új megoldás alkalmazása?
A biztos fenntartotta azt a korábbi álláspontját is, hogy egy igazságos szabályozás a szolgáltató terhére legfeljebb 8 napos visszatérítési határidőt írna elő, vagy (helyesebben: és) a visszatérítés megtörténtéig a jognyilatkozat tételét követő naptól a Polgári Törvénykönyv 301. § (1) bekezdésében előírt, a pénzfizetés késedelmes teljesítésére vonatkozó kamatszabályokat rendelné alkalmazni.
Nem volt egyértelmű az országgyűlési biztos számára, hogy a jövőben milyen gyakorlat alakul ki a tervezet 10. §-a alapján, és az nem sérti-e, ha igen, akkor mennyiben a fogyasztó biztonságos és bizonyítható ügyletkötéshez fűződő érdekeit? Míg a tervezet 10. § (1) bekezdése – kifejezett hozzájárulás esetén kívüli körre – tiltást tartalmaz, addig a (2) bekezdése a telefaxon kívüli más eszközök használatát is lehetővé teszi. Az országgyűlési biztos aggályosnak találta a (2) bekezdésben írt „közvetlen kapcsolat” fogalma értelmezését, ezért kérte, hogy a kérdés ismételt megvizsgálását. A tervezet még nem lépett hatályba (Gy 720/2004.).
2. A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tervezete
A tervezetet az országgyűlési biztosok közösen véleményezték. Egyetértettek az előterjesztő azon megállapításaival, miszerint az Alkotmány 2004. május 1. napján hatályba lépő rendelkezései, mind az ún. „etnobiznisz” visszaszorítása, végül a kisebbségek valódi autonómiájának kiteljesedése megkívánja a kisebbségi önkormányzati képviselők választásának újraszabályozását. Egyetértettek azzal az állásponttal is, miszerint nincs akadálya annak, hogy a kisebbségi választójogi névjegyzékeket – kisebbségenként – a kisebbségek önkormányzatai, illetve az általuk demokratikusan megválasztott „kisebbségi választási bizottságok” vezessék.
A biztosok álláspontja szerint a tervezet általuk véleményezett formájában nem volt alkalmas arra, hogy az „etnobiznisz” lehetőségét érdemben visszaszorítsa, illetve kizárja.
A tervezet lehetőséget kívánt biztosít arra, hogy bárki, bármilyen kontroll nélkül felvétesse magát valamely kisebbség választói névjegyzékébe. A biztosok rámutattak, hogy ez nem jelent mást, mint azt, hogy megfosztanánk az egyes közösségeket attól a lehetőségtől, hogy vitathassák a nyilvánvalóan nem közéjük tartozó személyek identitását, tehát „szentesítenék” a joggal való visszaélés lehetőségét. Az előterjesztés a kisebbséghez tartozás ismérveiről is hallgatott.
Hangsúlyozták a biztosok továbbá, hogy a jogállamiság elvével, valamint az abból levezethető jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okozhat, ha a jogalkotó nem határozza meg azt, hogy az estleges többes kisebbségi identitású személy hány nemzeti és etnikai kisebbségi névjegyzékbe vehető fel egyidejűleg, illetve egymást követő választásokon. Mindez csak akkor nem szorulna részletes szabályozásra a biztosok szerint, ha a névjegyzékbe való felvétel feltételeként a kisebbséghez tartozás szükséges ismérvei is meghatározásra kerülnének. (Így például: kisebbségi nyelv, kultúra és hagyományok ismerete, olyan összetartozás-tudat, amely mindezek megőrzésére, a történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányulnak.)
Végül a biztosok felesleges, félreérthető, így a jogrendszer koherenciáját veszélyeztető megoldásnak tartották, hogy a tervezet szerint a helyi kisebbségi önkormányzatok elnevezése – a jogintézményt érdemében érintetlenül hagyva – „települési kisebbségi önkormányzat”-ra módosulna. Az említett szövegjavaslat – mivel Nekt. 22. § (1) bekezdésében szabályozott más jogintézménnyel, a „kisebbségi települési önkormányzat”-tal összetéveszthető –, adott esetben veszélyeztetheti a jogállamiság elvének érvényesülését. (Gy. 9/2004)
3. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény KET tervezete
A tervezetet az országgyűlési biztos és általános helyettese – többször is – közösen véleményezte. Korábbi észrevételeik nagy részére, valamint az általános helyettes OBH 4859/2000 számú ügyben – a külföldön kiállított közokiratok magyarországi felhasználásának követelményeire, és a teljes bizonyító erejű okirat ismérveinek szabályozására – tett javaslatára a tervezet elkészítésekor figyelemmel voltak. A törvénytervezet 2003. júliusi szövegváltozata mind az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályainál, mind a tervezet korábbi szövegváltozatánál nagyobb figyelemmel volt a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményének teljesülésére, valamint az alapjogok érvényesülésére. Ezekre tekintettel a tervezetre elsősorban pontosításra, illetve normaszövegen belüli ellentmondások feloldására irányuló észrevételeket tettek.
A tervezet 5. § (2) bekezdésével nem értettek egyet. Nem látták indokoltnak, hogy a tervezet kizárólag a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy ügyfelek részére biztosítja a tájékoztatást, a jogi képviselővel eljáró természetes személyek, a jogi személyek, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok részére nem. A tervezet nem volt tekintettel a közigazgatási anyagi jogi jogszabályok igen széles körére (pl. rendezési terv) sem.
Az ügyfél rosszhiszemű eljárásvitelének a 6. §. (3) bekezdésben megjelölt eljárási bírság szankcióját a biztosok – különösen ellenérdekű ügyfelek ügyeiben – alkalmatlannak ítélték meg a kívánt cél elérésére. Szükségesnek tartották az eljárásra (esetleg az érdemi döntésre) kiható, illetőleg utólagos korrekcióra lehetőséget nyújtó szankciók (semmisség, újrafelvétel, vagy más hivatalbóli eljárás) kidolgozását is. Megfontolandónak tartották a rendelkezés olyan kiegészítését is, mely szerint a hatóságnak a feleket az eljárási jogok jóhiszemű gyakorlására figyelmeztetnie kell, és a figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemű eljárásvitel következményeire is.
Nem volt egyértelmű az sem, hogy a 15. § (3) bekezdés alapján „meghatározott ügyfajtákra” megállapított „részletesebb ügyfélfogalom” csak szűkebb, vagy tágabb is lehet-e a tervezetben megállapítottnál.
Javasolták a 16. §-ban meghatározott jogutódlásra vonatkozó szabályok újragondolását. Garanciális jelentőségűnek tartották a 16. § (3) bekezdésének pontosítását is azzal, hogy a jogutód számára az önkéntes teljesítési határidő az eredetileg megállapítottnál hosszabb nem lehet.
A biztosok szerint önmagában is több alkotmányos joggal összefüggő visszásság veszélyét hordozta a tervezet 31. § (1) bekezdés g) pontja, amely szerint a hatóság az eljárást végzéssel megszűnteti, ha a hatóság hatásköre az ügy elbírálása alatt megszűnt és az ügy elbírálására nincs hatáskörrel rendelkező hatóság. Javasolták, hogy a tervezet 32. § (2) bekezdésének b) pontja a „vagy annak érdekét nem érinti” fordulattal egészüljön ki. A tervezet 33. § (2) bekezdését pedig nem látták indokoltnak főszabályként bevezetni.
A tervezet 36. § (2) bekezdésével kapcsolatban – miszerint az ügyféltől nem lehet olyan adat igazolását kérni, amely valamelyik hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szerepel – rámutattak, hogy a jogszabályhely csak akkor teszi lehetővé ezeknek a máshol lévő adatoknak a felhasználását, ha törvény ezt megengedi, vagy az ügyfél ezt kéri. Erre tehát a hatóságnak figyelmeztetnie kell az ügyfelet, mert különben azt fogja gondolni, hogy a hatóság hibásan járt el, ha tőle kér adatot.
A Ket. hatálybalépéséig célszerűnek tartották a hatóságok adatszerzésére vonatkozó ágazati szabályokat megvizsgálni, különös tekintettel a hivatalbóli eljárásokra. Többször jelezték a 37. § (2) bekezdésével kapcsolatos fenntartásaikat is. A tervezet szövege nem volt világos abban a tekintetben, hogy mi módon (végzéssel?) hívja fel az eljáró hatóság az ügyfelet hiánypótlásra.
Nem volt világos a tervezet 43. § (10) bekezdésének megfogalmazása sem, mert nem derült ki belőle egyértelműen, hogy Önkormányzati hatósági ügyben a kizárási szabályok mellett irányadó-e az Ötv.-ben meghatározott személyes érintettség is, vagy azokban az ügyekben nem kell a Ket. kizárási szabályait alkalmazni. Álláspontjuk az volt, hogy sok esetben nem elegendő pusztán az Ötv. érintettségi szabályait alkalmazni, mert önkormányzati hatósági ügyben nem csak a képviselőtestület, hanem a polgármester is eljárhat.
Nem tartották kimunkáltnak a 44. § (5) bekezdését sem a biztosok, mivel az nem tartalmazott jogkövetkezményt, és nem volt világos, hogy mi történik akkor, ha a szakhatóságok egyeztetése nem vezet eredményre. A tervezet 44. § (6) bekezdését szintén pontosításra szorulónak tartották, mert nem derült ki a normaszövegből, hogy a korábbi szakhatósági állásfoglalást az eljáró hatóság a szakhatóság megkeresésével szerzi-e be, vagy az a kérelemmel együtt is benyújtható.
Megfontolandónak tartották volna az 50. § (1) bekezdésében a „határozathozatalhoz” helyett a „döntéshozatal” kifejezés használatát. Nem tartották elegendőnek az 51. § (6) bekezdésében foglalt szankciót, javasolták az alábbi kiegészítést: „Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.” Javasolták a 60. § (1) bekezdésének kiegészítését is azzal, hogy „Ennek tényét azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.”.
A tervezet 84. §-ának megfogalmazását pontosítani javasolták, mert a kötelezettségek teljesítésének határnapjai – és ezzel végrehajthatóságuk – nem voltak kellően világosan megfogalmazva. A kézbesítési vélelmet felállító 90. § (4) bekezdését ugyancsak pontosításra, illetőleg kiegészítésre javasolták.
Többször felvetették a biztosok azt a problémát is, hogy hogyan értesülnek az ügyfelek arról, ha az egyik ügyfél keresetet nyújtott be a bírósághoz (119., 120. §). Elengedhetetlennek tartották a kereset előterjesztéséről szóló haladéktalan hatósági értesítést is, amelyhez szorosan kapcsolódott a tervezet 138. § (4) bekezdése, mert ott sem voltak kidolgozva a keresetindításról való értesítés szabályai.
A tervezet hiányosságának tartották általában, hogy a szakhatóság közreműködésére vonatkozó szabályok nem alkottak logikailag zárt rendszert.
Javasolták a tervezet 141. §-a több rendelkezésének felülvizsgálatát is, és nem tartották pontosan megfogalmazottnak a 150. § (1) bekezdés d) pontját sem. Súlyos hiányosságnak tartották, hogy a tervezet még utaló szabállyal sem határozta meg a felróhatóság fogalmát, valamint a felelősség alóli mentesülés követelményét.
A biztosok a végrehajtás felfüggesztésének szabályait (158. §) oly módon javasolták kiegészíteni, hogy az életveszély, közegészségügyi okok, valamint közrend védelme érdekében a felfüggesztés kizárható, vagy éppen elrendelhető legyen.
A tervezet végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseinek jelentős hiányosságaként értékelték, hogy nem tartalmazta a végrehajtási eljárás befejezéséről (befejeződéséről) szóló szabályokat („mikor van vége”), és azt sem, hogy a sikeres végrehajtás tényéről miként szerez tudomást az alapügyben eljáró hatóság, végül azt sem, hogy a végrehajtás befejezéséről kell-e az alapügyben eljáró hatóságnak – vagy bárki másnak – döntést hoznia.
A tervezet költségviselésre vonatkozó szabályait (164. §) is javasolták kiegészíteni, mivel a tervezet nem vette figyelembe azt az esetet, amikor az ügyfél azért kezdeményez eljárást, mert a hatóság nem gyakorolta hatáskörét, és nem folytatta le hivatalból az eljárást.
A közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvényt az Országgyűlés a 2004. december 20-i ülésnapján elfogadta, rendelkezéseinek többsége 2005. november 1-jén, a többi 2006. január 1-jén lép hatályba.
4. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításának tervezete
Az országgyűlési biztosok üdvözölték a tervezet 5. §-át, amelynek értelmében, a jövőben a családegyesítési célú tartózkodási vízummal rendelkező külföldinek a munkavállalásához, vagy más jövedelemszerző tevékenysége folytatásához nem kell külön vízumot beszereznie. A biztosok megköszönték, hogy az általános helyettes OBH 5134/1999. számú jelentésében megfogalmazott javaslatával összhangban a belügyminiszter kezdeményezi a „mandátumos menekültekre” vonatkozó törvényi szabályok megalkotását. A tervezet, ugyancsak az általános helyettes OBH 4859/2000. számú jelentésében megfogalmazott javaslattal összhangban a külföldön kiállított közokiratok magyarországi felhasználásának problémájával is foglalkozott. A biztosok azonban jelezték, hogy a javaslat kizárólag a letelepedési eljárásban felhasznált és csak egyes közokiratokra, így különösen a büntetlen előéletet, vagy az iskolai végzettséget igazoló okmányokra vonatkozott. Jelezték a tervezet 20. §-ában megfogalmazott, valamennyi idegenrendészeti eljárásra kiterjedő általános szabály további átgondolását, ugyanis a tervezet szerinti formájában azt jelentette, hogy az úti okmány kivételével minden okiratra – így például a külföldön kiállított személyi igazolványra – is vonatkozik.
A biztosok véleményükben rámutattak, hogy az általános helyettes OBH 1004/2000. számú – Ferihegy nemzetközi repülőtéren a kitoloncolása közben elhunyt kameruni állampolgár ügyében lefolytatott vizsgálatáról szóló – jelentésében megfogalmazott javaslatát a tervezet még csak nem is érintette. Ismételten felhívták a figyelmet egyrészt az Emberi Jogok Európai Bizottság No.1983/63, illetve a No. 11531/85. számú beadványok ügyében hozott állásfoglalásaira, másrészt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a kitoloncolás végrehajtási szabályainak megalkotását kezdeményező 1547 (2002) számú ajánlására, és javasolták az OBH 1004/2000. számú jelentésben megfogalmazott jogalkotási kezdeményezéseknek a tervezetbe történő beépítését.
A tervezet előkészítői az országgyűlési biztosok észrevételeit figyelembe vették. A kitoloncolás végrehajtási szabályainak megalkotásához szükséges, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 94. § (4) bekezdésébe foglalt rendeletalkotási felhatalmazás 2004. május 1-jén, a kitoloncolás végrehajtásának szabályairól szóló 40/2004. (VII. 2.) BM-IM együttes rendelet 2004. július 10-én lépett hatályba. (Gy 18/2004.)
5. A távhőszolgáltatásról szóló törvény tervezete
A tervezet véleményezésekor az országgyűlési biztos megköszönte, hogy jogalkotással összefüggő javaslatait a tervezet előkészítői figyelembe vették, illetve hasznosították. Javasolta azonban, hogy mivel a földgáz ellátásáról szóló 2003. évi XLII. törvényben megfogalmazott egyes szabályok (pl. gázmotorok, árkedvezmény) érinthetik a távhőszolgáltatást is, a törvényben szerepeljen a gáztörvényre vonatkozó hivatkozás. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hőfogadó állomásokon csak átalakítás nélküli mérés történhet, a fogyasztói hőközpontok között pedig különbséget kell tenni a szerint, hogy a fogyasztó, vagy a szolgáltató tulajdonában és üzemeltetésében van-e. Ha a szolgáltató tulajdonában és üzemeltetésében van, akkor a hőmennyiséget a szekunder oldalon kell mérni. Mindez viszont érintheti a csatlakozási pont fogalmát.
Rámutatott a biztos továbbá arra, hogy mivel az épületrész (lakás) tulajdonosa is lakossági fogyasztó, a lakossági fogyasztó fogalmát ki kell egészíteni.
Javaslatot tett a biztos az üzletszabályzat tartalmára is, valamint arra, hogy a gazdasági és közlekedési miniszter rendeletben határozza meg – egyebek mellett – „a garantált szolgáltatások követelményrendszerét” is, az önkormányzat képviselőtestülete pedig legyen köteles bemutatni a fogyasztóvédelmi szervek, és a fogyasztói érdekképviseletek részére a szolgáltató által elkészített, a díjra vonatkozó utókalkulációt.
Az országgyűlési biztos javasolta a tervezet olyan kiegészítését is , amelynek értelmében a jegyző engedélyezési jogkörében ellenőrizze és felügyelje a területén működő távhőszolgáltatók tevékenységét az ellátás biztonsága, a működés hatékonysága, és a működési engedélyben előírt feltételek, valamint az üzemi és üzletszabályzatban foglaltak betartása szempontjából, továbbá, hogy az illetékes hatóság „a távhőszolgáltatással kapcsolatos fogyasztói érdekvédelemre vonatkozó ajánlásokat, és a díjképzés általános követelményrendszerét az ártörvénnyel összhangban az érdekvédelmi szervek és az érdekképviseletek bevonásával” dolgozza ki. Végül feltette a kérdést, hogy a távhőszolgáltatással kapcsolatos panaszok kivizsgálását a jövőben ki fogja végezni, mivel ez kimaradta a jogszabályból.
A jogszabály még nem lépett hatályba. (Gy 334/2004.)
6. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények 2005. évre vonatkozó módosításáról szóló törvény tervezete.
A tervezetet az országgyűlési biztosk és általános helyettese közösen véleményezték. A tervezetnek az „adóügyi biztos” intézményének kialakításával összefüggő rendelkezései kapcsán jelezték, hogy a miniszteri szinten létrehozni kívánt, ombudsmani feladatot ellátó biztosok kinevezésével kapcsolatban számos fórumon hangot adtak már annak a véleményüknek, hogy a biztosi tevékenység miniszteri szinten való ellátása nem biztosítja a független, pártatlan eljárást, mivel akadályozza a minisztérium kontrollját, párhuzamos hatásköröket hoz létre és az ombudsmani intézmény „eróziójához” vezet. Mindemellett támogatták a tervezetnek az adóügyi biztos kinevezésével kapcsolatban felvetett, a jogértelmezés egységesítését, a szakmai kontroll megvalósítására vonatkozó törekvését, de nem biztosi tevékenységként, hanem minisztériumi szakfeladatként.
Az adózás rendjéről szóló 2004. évi XCII. törvény, 2005. I. 1-jén hatályba lépett, azonban az „adóügyi biztos” intézményére vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést (Gy 490/2004).
7. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény tervezete
A biztos nem támogatta a tervezet higítókra és oldószerekre vonatkozó rendelkezéseit, tekintettel az ezekre vonatkozó termékdíj fizetési kötelezettség – 2005. január 1-jétől tervezett – megszűntetésére. Az észrevételt a tervezet előkészítője nem vette figyelembe.
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló 2004. évi CIII. törvény 2005. január 1-jén hatályba lépett. (GY/16/2004.)
8. Az egyes foglalkoztatási jogszabályok külön juttatásra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvény tervezete
Az országgyűlési biztosok üdvözölték, hogy a tervezet igyekezett kiküszöbölni a különböző foglalkoztatási jogviszonyokban állók közötti indokolatlan megkülönböztetést.
A tervezet vissza kívánta állítani a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 68. §–nak módosításával azt a szabályozást, amely szerint a közalkalmazott részére – amennyiben közalkalmazotti jogviszonya év közben szűnik meg – csak külön írásbeli kérelemre és csak akkor járna a tizenharmadik havi illetmény, ha a közalkalmazott a tárgyévben legalább hat havi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Az országgyűlési biztosok szerint ez a kikötés a közalkalmazottakat indokolatlanul, hátrányosan különböztetné meg. Ezért azt javasolták, hogy a közalkalmazott a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában – akár 4 hónap közalkalmazotti jogviszony után is – legyen jogosult az egyhavi illetményének időarányos részére.
A tervezettel érintett egyes foglalkoztatási ágakban (pl. közalkalmazottak, ügyészek, igazságügyi dolgozók) eltérően szabályozzák a juttatás mértékének alapját abban az esetben, amennyiben a jogviszony év közben szűnik meg. Az országgyűlési biztosok véleménye szerint a munkáltatók számára megkönnyítené a kifizetést, ha azt az utolsó munkában töltött hónapra járó illetmény alapján kellene juttatni és nem egy jövőbeli, várható december havi illetmény alapján. Így országgyűlési biztosok javasolták a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/V. § (1) bekezdését, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 109. § (4) bekezdését, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 119. § (3) bekezdését a következőképpen módosítani: „A juttatás mértékének alapja az utolsó munkában töltött hónapra járó személyi alapbér/távolléti díj.”
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló 2003. évi XCV. törvény módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 85. § (7) bekezdés h) pontját is. Ennek megfelelően javasolták a biztosok, hogy a jelenleg hatályos „egy havi különjuttatás” szövegrész helyébe – a tervezetben szereplő módosításokkal összhangban – ide is a „tizenharmadik havi illetmény” szövegrész kerüljön.
A tervezet nem lépett hatályba. (Gy 465/2004.)
9. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslatról, az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről szóló törvényjavaslatról, valamint a kapcsolódó jogszabályok módosításáról készült törvény tervezete
A tervezetet az országgyűlési biztos véleményezte. Észrevételezte, hogy mivel a törvénytervezet 10. § (1) bekezdés i) pont, ic) alpontja szerint a szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha a szakértői kamarai tagsága késedelem miatt megszűnt, illetve a 7. § (4) bekezdése szerint a késedelmet az ügyben eljáró hatóság köteles bejelenteni a minisztériumhoz és a területileg illetékes kamarához, pontosan kell szabályozni, hogy miként oldható meg a késedelmek bejelentése, azok nyilvántartása, felhasználása. Ezt azért hangsúlyozta, mert ha a szakértőt a névjegyzékből késedelem miatt törölték, úgy a tervezet 10. § (2) bekezdése alapján a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel.
A tervezet nem lépett hatályba. (Gy. 533/2004.)
2.6.2. Kormányrendelet-tervezetek
1. A vasúti közlekedésről szóló kormány-előterjesztés tervezete
A tervezetben az országgyűlési biztos örömmel észlelte, hogy első alkalommal az OBH 6704/1997. számú jelentésben tett, és az említett időponttól folyamatosan ismételt ombudsmani javaslat teljesítésül, ugyanis a „vasúti pálya tartozékai” közé a zajvédő-fal is bekerült. Felhívta az előterjesztők figyelmét azonban arra, hogy a közszolgáltatás, közérdekűség, közfeladat nincs kimunkálva a törvénytervezetben. A lakosságot alapvetően érintő közforgalmú tömegközlekedést fent kell tartani a térségi (regionális) vasutak által ellátott területen is. Ennek módjáról, mértékéről, formájáról, a felelősökről stb. intézkedni szükséges. Ha az adott területen csak az országos közforgalmú vasúttól független vasút látja el a tömegközlekedést, ráadásul az egyéb – autóbusz – közlekedés sem állami, ki látja el a közszolgáltatást, ha pl. az említett vasút csődbe megy? Azonnali ellátásról van szó, amelyek megoldására a tervezet nem ad megoldást. Nem tartotta elégséges megoldásnak a törvény indokolásában a „menetrend”, a „működtetés” címszavaknál a közszolgáltatást taglalni. Ezzel összefüggő, az állampolgárokat közvetlenül érintő kérdés, hogy nem állami vagy önkormányzati tulajdonú, vállalkozásban építendő vasúti pálya építése közérdekű-e (kisajátítások stb.)? A jogszabály még nem lépett hatályba. (Gy. 618/2004.)
2. Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartással kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási kötelezettségekről szóló kormány-előterjesztés tervezete
A tervezet 2. § (5) bekezdése értelmében a „munkaadónak az azonosító adataiban, vagy a munkavállaló személyi adataiban bekövetkezett változásról az azt követő bejelentés teljesítésével egyidejűleg kell tájékoztatnia a központot”. Az idézett szövegrész kapcsán az országgyűlési biztos jelezte, hogy a megjelölt időpont értelmezhetetlen, tisztább, közérthetőbb megfogalmazásra lenne szükség. A szabályozni kívánt helyzet bizonyára az, hogy a munkáltatónak csak új munkaviszony létesítésekor illetve munkaviszony megszűnése (megszüntetése) alkalmával van bejelentési kötelezettsége, tehát adatmódosítást külön nem kell bejelentenie, csupán akkor, ha egyébként új – munkaviszony létesítéséről vagy megszűnéséről keletkezik – bejelentési kötelezettsége.
Az észrevételt a tervezet előkészítője figyelembe vette. Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartással kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási kötelezettségekről szóló 67/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet hatályba lépett. (Gy. 68/2004.)
3. Az elszegényedés, a szociális kirekesztés elleni intézkedésekről készült kormány-előterjesztés tervezete
A tervezetről szóló észrevételei között az országgyűlési biztos jelezte, hogy az abban szereplő, a nyugdíjminimumot felváltó szociális minimum bevezetése két problémát vet fel: egyrészt, nem állapítható meg az előterjesztésből a szociális minimum számításának módja és alapja, másrészt a szociális minimum növelését törvényben rögzített évenkénti automatizmussal kívánja a jogalkotó megoldani, amely ahhoz vezethet, hogy a szociális minimum elszakad a tényleges jövedelmi viszonyoktól. Nem derült ki a tervezetből a rendszeres szociális segély fokozatos kiterjesztésének mikéntje (kikre, milyen időszakra stb.) sem. Ugyanakkor a tárgyban leginkább érintett munkaügyi központok tapasztalatai nem jelentek meg a tervezetben.
A tervezet a gyermekek napközbeni ellátásainak bővítésével (a normatívák megemelésével) kívánta elősegíteni a foglalkoztatást. Ezzel szemben azonban létezik a főállású anyaság intézménye, amely járulékköteles, tehát a nyugdíj szempontjából szolgálati időnek számít. Ennek az ellátási formának a bővítését célszerűnek tartotta volna a biztos, mely valóban segítene a kistelepülésen élő és munkanélküliséggel küzdő szülők helyzetén.
Rámutatott a biztos arra is, hogy mivel az önkormányzati hatósági (szociális) ügyekben - az aláírás kivételével - ténylegesen a jegyző jár el, hiszen ő és munkatársai foglakoznak az előkészítéssel és a határozatok elkészítésével, célszerű lenne, hogy a hatáskör a képviselő-testülettől a jegyzőhöz kerüljön át. Célszerűnek tartotta továbbá, hogy a szóban forgó ügyekben a közigazgatási hivatalok lennének a fellebbezési fórumok. Ezzel az egységes eljárás és a gyorsabb ügyintézés valósulhatna meg, tekintettel arra is, hogy az átruházott hatáskör esetén nem kell várni a soron következő testületi ülésre.
A segélyezési rendszer racionalizálásának egyik elemeként a közgyógyellátás ésszerűsítését emelte ki a tervezet, amely egyértelműen szűkítés, mivel 2 milliárd forint megtakarítást várnak tőle. A biztos kiemelte, hogy a szűkítés egyrészt jelentheti a listán szereplő készítmények számának csökkentését, másrészt a jogosultak körének szűkítését. Az előterjesztésből azonban nem volt megállapítható, hogy milyen módon, melyik változatban, esetleg kombinálva tervezik-e ezt megvalósítani. Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény 2005. január 1-jén hatályba lépett. A szociális igazgatás szervezetét érintő módosítások 2005. szeptember 1-jén, illetve 2006. január 1-jén lépnek hatályba (Gy 384/2004.).
4. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/ 1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezete
A tervezet a gyermekek helyzetét javító 2183/2003. (VIII. 15.) Korm. határozat végrehajtásaként kívánta módosítani, illetve kiegészíteni az említett célt szolgáló szabályokkal. Az országgyűlési biztosok az OTÉK módosításának szándékával egyetértve kérdéseket intéztek a tervezet készítőihez. Így például: A tervezet miért emel ki egyes közhivatal-típusokat? A „középületek” és a közszolgáltatás-szolgáltatás elhatárolása vagy együttes kezelése miért esetleges? Műszaki-biztonsági előírásokat (pl. mélyen üvegezett ajtók cseréje) hogyan lehet települési lakosság számához rendelni? Az új szabályoknak mikortól kell eleget tenni, és ott mi történik, ahol erre nem kerül sor?
A tervezet nem lépett hatályba. (Gy 19/2004.)
5. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) számú kormányrendelet módosításának tervezete
A tervezetet az országgyűlési biztos véleményezte. Rámutatott, hogy az intézményekre vonatkozó szabályozás során a szociális szolgáltatás feltételei, minőségi, szakmai szabályait kiegészítve több, az intézményekbe költözők jogait, érdekeit védő garanciális szabály került, reagálva az egyre inkább piacivá váló szolgáltatásnyújtás körülményeire árnyékot vető visszaélések elkerülésére. A koncepcióval az országgyűlési biztos alapvetően egyetértett, de jelezte, hogy az általa 2003. november 23-án már véleményezett szöveghez képest a tervezet visszalépést mutat. Így például az engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatás esetén az ellátatlan személyek ellátásának megszervezésével, ezen belül az ingatlant érintő tulajdonjog-korlátozással kapcsolatosan – az engedélyezéssel egyidejűleg lehetséges lett volna az ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése – nem került a tervezetbe.
Az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 376/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 2005. január 1-jén hatályba lépett. Az előterjesztő az országgyűlési biztos észrevételeit figyelembe vette. (Gy-80/2004)
6. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás szervezetének korszerűsítéséről szóló kormány-előterjesztés tervezete
Az országgyűlési biztos hangsúlyozta, hogy egyetért a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási feladatokat ellátó területi szervek feladat- és hatáskörének újraszabályozásával, amennyiben az növeli a környezeti igazgatás hatékonyságát, valamint hozzájárul a környezetjog belső integrációjához. Aggályosnak vélte viszont azt a felvetést, hogy az új szervezetek szervezeti és működési szabályzata fogja részletesen tartalmazni azokat a garanciákat, amelyek megteremtik az egyes szakterületi érdekek érvényesítésének lehetőségét. A biztos a megoldást nem tartotta elegendő, kielégítő garanciának, szükségesnek vélte, hogy a garanciák jogszabályba öntve biztosítsák az egyes, igen eltérő szemléletű részhatóságok szempontjainak egymással szemben álló érvényesíthetőségét.
Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 2005. január 1-jén lépett hatályba. Az országgyűlési biztos észrevételét a tervezet előkészítője nem vette figyelembe. (GY/705/2004.)
7. A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló kormány-előterjesztés tervezete
Az országgyűlési biztos nem értett egyet a csomagolás mentességi feltételeire vonatkozó előírásokkal kapcsolatos változtatási javaslattal. A tervezet – a 2004. január 1-jétől hatályba lépett – a kötelező kezelési arányt meghaladó kibocsátásra 20%-os termékdíj fizetési kötelezettséget előíró szabályt oly módon kívánta módosítani, hogy ismét lehetővé váljék a teljes mentesség olyan piaci szereplők számára, amelyek nem hasznosítják a kibocsátásuk teljes egészét, vagy legalább a gyakorlatilag elérhető maximumot. A biztos olyan módosítást tartott volna támogathatónak, amely a legalább 90%-os hasznosítási arányt bizonyító kötelezettek számára teszi lehetővé a teljes mentességét. Az észrevételt a tervezet előkészítője nem vette figyelembe.
A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 2005. január 1-jén hatályba lépett. (GY/16/2004.)
