Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A jogállamiság elvével, valamint a panaszos szülő tisztességes eljáráshoz való jogával összefüggő visszásságot állapított meg három gyermek magántanulói kérelmének elutasításával kapcsolatban az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos nem fogalmazott meg intézkedést a visszásság orvoslására tekintettel arra, hogy 2019. szeptember 1-jétől a magántanuló jogviszonyt az egyéni munkarend intézménye váltotta fel.

Egy édesanya 2019 tavaszán három gyermeke magántanulói kérelmének elbírálása miatt fordult az alapvető jogok biztosához. Panaszbeadványában egyebek mellett sérelmezte, hogy kérelmét a budapesti Klebelsberg Kuno Általános Iskola igazgatója a gyermekek szocializációs fejlődésére hivatkozással elutasította.

Dr. Kozma Ákos az AJB-743/2020. számú ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a kérelem elbírálásakor hatályos szabályok értelmében a tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként volt teljesíthető. Ennek engedélyezése az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozott, akinek azt kellett vizsgálnia, hogy a tankötelezettség magántanulóként való teljesítése jár-e a gyermek konkrét körülményei (például életkora, a család helyzete) között hátrányos következményekkel a számára, az adott gyermek legjobb érdekének megfelelő-e a magántanulóvá válás.

Az ombudsman megállapította, hogy az igazgató egyik döntésében sem vizsgálta érdemben a jogszabályban előírt azon követelményt, miszerint a magántanulóvá válás a gyermekek mint egyének számára jár-e hátránnyal. Ehelyett e követelménnyel össze nem függő kérdésekre, a törvény szellemiségére, a magántanulóság engedélyezése esetén a tanárokra rótt terhekre, az iskolai közösségben bekövetkezhető bomlasztó hatásra hivatkozott. Döntésében – a szülői kérelmet támogató – Gyermekjóléti Szolgálat véleményének figyelmen kívül hagyását sem indokolta meg.

A jelentés rögzítette, hogy az igazgatói határozatokból hiányoztak a jogszabályokban foglalt tartalmi kérdéseken túl a döntés alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések, valamint az is, hogy a döntés mérlegeléssel született és a döntésnél milyen szempontokat vett figyelembe. Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa az Iskola igazgatója mulasztásai miatt a jogállamiság elvével, valamint a panaszos szülő tisztességes eljáráshoz való jogával összefüggő visszásságot állapított meg.

Az ombudsman a Gyermekjóléti Szolgálat eljárásával összefüggésben feltárta, hogy az a köznevelési törvény által rögzített véleményadási kötelezettségét félreértelmezve elsőként nem adott érdemi véleményt az igazgatói megkeresésre, majd ezt felismerve korrigálta tévedését és a családnál tett látogatást követően, de már határidőn túl küldött csak érdemi – a magántanulóságot támogató – véleményt az Iskolának. A Gyámhatóság eljárásával kapcsolatosan az alapvető jogok biztosa hivatkozott arra, hogy a magántanulói jogviszony létesítése kapcsán csak a nála fellelhető adatokról, körülményekről adhat érdemi tájékoztatást a gyámhatóság, amely a feltárt tényállás szerint ezzel szemben párhuzamos eljárást indított el az egyedi ügyben. Az eljárás eredményét – ami rögzítette, hogy a gyermekek számára a magántanulói jogviszony nem okoz hátrányt – nem vette figyelembe és indokolás nélkül a gyermekek magántanulóságát nem támogató javaslatot tett.

A fenntartó eljárása kapcsán az ombudsmani jelentés további visszásságot tárt fel a Tankerület felülvizsgálati eljárása során meghozott, érdemi indokolást és az annak alátámasztásául szolgáló jogszabályok hivatkozását nélkülöző döntése kapcsán.

Az alapvető jogok biztosa a visszásság orvoslására nem fogalmazott meg intézkedést, tekintettel arra, hogy 2019. szeptember 1-jétől a magántanuló jogviszonyt az egyéni munkarend intézménye váltotta fel.

A következő linkre kattintva elérhető a vonatkozó jelentés: AJB-743/2020.