null Az OPCAT-ről

A kínzást és embertelen bánásmódot megelőző nemzeti intézményről

 

Csaknem 12 éve már, hogy Magyarországon kihirdették az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezményét. A Magyar Köztársaság azonban a mai napig sem hozta létre az egyezményben tiltott bánásmódok megelőzésére szolgáló, nemzeti megelőző mechanizmusnak nevezett intézményt. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ismételten az igazságügyi és rendészeti miniszter tájékoztatását kérte.

Az ENSZ-egyezményhez fűzött kiegészítő jegyzőkönyv, angol rövidítéssel OPCAT olyan egy, vagy több független testület létrehozását írja elő, amelyek tagjai rendszeresen látogatják azokat a helyszíneket, ahol a hatóságok fogva tartanak embereket. Legfontosabb céljuk a megelőzés és tapasztalataik nyomán ajánlásokat tesznek a hatóságoknak a fogvatartás körülményeinek javítására. A rendszer egyrészt az egyezményben tiltott bánásmód elleni ENSZ-albizottságra, másrészt a tagállamok nemzeti megelőző mechanizmusára épül.

Az OPCAT a tagállamok döntésére bízta, hogy új intézménnyel, vagy egy már meglévővel teljesítik a nemzeti megelőző mechanizmus feladatait. Vannak országok, ahol új szervezet, van, ahol az ombudsman és civil szervezetek együtt végzik a megelőző-ellenőrző munkát. Az Európai Unió tagállamainak többsége a helyszíni vizsgálatokat is végző, speciális jogi szakértelemmel rendelkező ombudsmanra bízta a nemzeti megelőző mechanizmus működtetését.

Szabó Máté ombudsman 2008 elején kérdezte az akkori igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy Magyarország mikor kíván csatlakozni az OPCAT-hoz, és javasolta, hogy a hazai nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak ellátásával – az Európai Unió tagállamainak többségéhez hasonlóan és a szükséges költségvetési többletforrások biztosításával – az állampolgári jogok országgyűlési biztosát bízza meg. Draskovics Tibor akkor azt válaszolta, hogy Magyarország OPCAT csatlakozása napirenden van, és támogatja, hogy hazai nemzeti megelőző mechanizmus feladatait az országgyűlési biztos lássa el. Balázs Péter külügyminiszter tavaly ősszel tájékoztatta az ombudsmant arról, hogy Magyarország mielőbbi csatlakozását rendkívül fontosnak tartja, és a kérdést továbbra is kiemelten kezeli.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az igazságügyi és rendészeti miniszternek írt levelében most megerősítette, hogy feladatköre ellátásához, az alkotmányos jogok érvényesülésének védelméhez, az alkotmányi tilalomba ütköző kínzás, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánás vagy büntetés minél hatékonyabb megelőzése érdekében továbbra is szükségesnek tartja a Magyar Köztársaság csatlakozását az OPCAT-hoz. Szabó Máté ezért azt kérte, hogy a szakminiszter, Forgács Imre tájékoztassa hivatalának álláspontjáról és arról, milyen intézkedések születtek az elmúlt két évben a csatlakozás érdekében.