Közszolgáltató és egyéb szervezetek eljárásával kapcsolatos ügyek

OBH 2458/1997.

Az Alkotmány 2. §-ában deklarált jogállamisággal és a 64. §-ban rögzített panaszhoz való joggal összefüggésben visszásságot okoz, ha az eljáró hatóság vagy közszolgáltatató az előírt ügyintézési határidőt nem tartja be.

Teljes szöveg: 3.2. alfejezetben.

OBH 7754/1997.

Az Alkotmány 2. §-ában deklarált jogállamiság részét képező tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben visszásságot okoz, ha a hatóság az iratbetekintéshez való jogának gyakorlásában az állampolgárt akadályozza. Az Alkotmány 64. §-ában biztosított panaszhoz való joggal összefüggésben okoz visszásságot az, ha a hatóság a nála benyújtott, de nem a hatáskörébe tartozó panaszt nem teszi át a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

Teljes szöveg: 3.2. alfejezetben.

OBH 2365/1998.

I. Alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot okoz az önkormányzat a tulajdonhoz való joggal (Alk. 13. § (1) bek.) összefüggésben, ha az üdülőtulajdonosok által ténylegesen igénybe nem vett szolgáltatásért ellenszolgáltatást állapít meg. Alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot okoz a tulajdonjog és a diszkrimináció tilalma (Alk. 70/A. §) mint alkotmányos alapelv vonatkozásában az önkormányzat azzal is, hogy az üdülőtulajdonosok – a szemétszállítás mint szolgáltatás igénybevétele szempontjából egyedi csoport – sajátos helyzetéből fakadó elbírálást lehetetlenné tevő szabályozást állapít meg.

II. Alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot okoz a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével (Alk. 2. § (1) bek.) összefüggésben az olyan szabályozáson alapuló közszolgáltatói gyakorlat, amely a ténylegesen képződő szemét mennyiségétől független számítási alapra, például az ingatlanra mint számítási alapra támaszkodik, mivel – hasonlóan a díjak helyiségenkénti meghatározásához – lehetetlenné teszi a szolgáltatás valóságos értékének megállapítását.

III. Nem sérti a beadványt tevő panaszjogát (Alk. 64. §) a közigazgatási hivatal eljárása, ha a benyújtott panaszt megvizsgálja és álláspontjáról is tájékoztatja a panaszt tevőt, valamint a panaszos által igénybe vehető jogi eszközre – az Alkotmánybírósághoz fordulás jogára – is felhívja a panaszos figyelmét. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának eljárásában az alkotmányos jogokkal összefüggő sérelem eljárási feltételnek minősül, így annak hiányában a panaszt érdemben nem vizsgálhatja.

Teljes szöveg: 3.10. alfejezetben.

OBH 4200/1998.

Az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jog, valamint a 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével összefüggésben visszásságot okoz, ha a szolgáltató nem a hatályos jogszabályok alapján intézi a fogyasztói panaszt.

Az Alkotmány 64. §-ában deklarált panaszhoz való joggal kapcsolatban visszásságot okoz, ha a fogyasztóvédelmi felügyelőség érdemi vizsgálatot nem folytat és tájékoztatást sem ad a fogyasztónak.

Teljes szöveg: 3.10. alfejezetben.

OBH 5556/1998.

I. A nyelvvizsga-dolgozatok megtekintésének kizárólagos helyszínhez kötése miatt a vizsgázót ért sérelem nem hozható összefüggésbe alkotmányos joggal.

II. Nem okoz visszásságot az Idegennyelvi Továbbképző Központ a jogorvoslathoz való joggal (Alkotmány 57. § (5) bekezdés) kapcsolatban azzal, hogy kizárólag a vizsgázó tekintheti meg az írásbeli dolgozatát, amennyiben a szabályzata megfelelő jogorvoslati lehetőséget biztosít a vizsgázó számára.

III. Nem vizsgálhatja az országgyűlési biztos konkrét alkotmányos joggal összefüggő sérelem hiányában, hogy szükséges-e a nyelvvizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőséget kormányrendeletben rögzíteni.

A panaszos az Idegennyelvi Továbbképző Központ nyelvvizsgáztatással kapcsolatos eljárását kifogásolta. Beadványában sérelmezte, hogy habár felesége a vizsgát Pécsen az Állami Nyelvvizsga Bizottság Dél-Dunántúli Tagozatánál tette – az írásbeli feladatlap megtekintésére kizárólag Budapesten lett volna lehetősége. Kifogásolta azt is, hogy az írásbeli dolgozatot kizárólag a vizsgázó nézheti meg, illetve amennyiben a vizsgázó azt igényli, az Állami Nyelvvizsga Bizottság által kijelölt nyelvtanár segít neki a javítás értelmezésében. (A panaszos véleménye szerint ebben a helyzetben a vizsgázó kiszolgáltatott a közötte és a tanár között fennálló tudásszintbeli különbség miatt, így nincs lehetősége a jogorvoslatra.)

I. Az országgyűlési biztos általános helyettese megállapította, hogy a vizsgázónak biztosítja az ITK, hogy dolgozatát megtekintse, igaz, ez a jogosultság helyhez és időhöz kötött. A vizsgát nemcsak a fővárosban az ITK székhelyén, hanem vidéki városokban lévő tagozatain, illetve a vizsgaszervezőhelyeken is le lehet tenni. Ez a lehetőség kedvezmény a vidéken élőkre nézve, hiszen nem kell Budapestre utazniuk a nyelvvizsga letétele miatt. Nyilvánvaló, hogy hátrányos a vidéken vizsgázókra, hogy a dolgozat megtekintésének jogával kizárólag Budapesten élhetnek. A vizsgázók érdekeit védi azonban a javítás egységességének követelménye, amely a több helyszínen való javítás esetén kizárt. Ezért a vizsga helyszínén való megtekintés kizárólag úgy lenne biztosítható, hogy a Budapesten elvégzett javítást követően küldik vissza a dolgozatokat a vizsga helyszínére, később pedig újra Budapestre, ahol az iratokat tárolják.

A vizsgadolgozatok megtekintésének lehetősége a jogorvoslathoz való joggal áll szoros összefüggésben. A jogorvoslathoz való jog tartalmát azonban nem érinti, hogy a dolgozatok megtekintésére hol és mikor van lehetőség, amennyiben ezek a feltételek nem zárják ki a jogorvoslathoz való jog érvényesíthetőségét. Az országgyűlési biztos általános helyettese megállapította, hogy a nyelvvizsga-dolgozatok megtekintésének kizárólagos helyszínhez kötése miatt a vizsgázót ért sérelem nem hozható összefüggésbe alkotmányos joggal, így ebben a tekintetben nem folytathat vizsgálatot. Ennek alapján az országgyűlési biztos általános helyettese azt sem mérlegelhette, hogy a vizsgadíj esetleges emelkedése, illetve a vizsgázó – a dolgozat megtekintése érdekében tett – kényszerű utazása jelent-e inkább méltánytalanságot a nyelvvizsgára jelentkezők esetében.

II. A panaszos szerint biztosítani kellene, hogy a vizsgázó által választott szakértő is jelen lehessen a dolgozat megtekintésekor. Az ITK tájékoztatásában nem említette azt a lehetőséget, hogy a vizsgázó nyelvtanár segítségét kérheti a javítás megtekintésekor, erről az ITK szabályzata sem szól. Az ITK szabályzata szerint, amennyiben a vizsgázó nem ért egyet a dolgozata értékelésével, joga van pótdíj fizetése nélkül panaszlevelében a dolgozat felülvizsgálatát kérni, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja által megbízott 3 fős bizottság végez el. Az országgyűlési biztos általános helyettese megállapította, hogy az ITK szabályzata megfelelő jogorvoslati lehetőséget biztosít a vizsgázónak az írásbeli vizsga esetleges javítási hibái tekintetében. Az ITK eljárása a jogorvoslat alkotmányos követelményének megfelel. Nem várható el a vizsgaközponttól, hogy független szakértő részvételét engedélyezze a dolgozat megtekintésénél. Ebben az esetben ugyanis egyedi esetekben egyeztetett szakmai szempontok befolyásolhatnák az értékelést, így a követelmények egységessége nem volna biztosítható. A nyelvvizsgáztatás szakmai színvonalát pedig az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről szóló kormányrendelet garantálja, a nyelvvizsgáztatás jogának szigorú feltételekhez kötésével. A független szakértő közreműködési lehetőségének igénye a panaszos érvelésével sem támasztható alá, hiszen a nyelvvizsga-eljárás során az ITK és a vizsgázó nem ellenérdekű felek. A javítás értelmezésében pedig kifejezetten a nyelvvizsgáztatás gyakorlatában járatos tanár tud segítséget nyújtani. A szabályzatban biztosított ingyenes jogorvoslati forma – a panaszok, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja által megbízott 3 fő általi elbírálása – pedig kizárja az ITK, illetve az Állami Nyelvvizsgabizottság részéről az elfogultságot.

III. Az országgyűlési biztos általános helyettese megállapította továbbá, hogy az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Kormányrendelet nem tartalmaz rendelkezést a javítási – esetleg más vizsgáztatási – hibák elleni jogorvoslati lehetőségre, azt sem írja elő, hogy a vizsgaközpontoknak szabályzatában kötelezően rendelkezni kellene róla. A szabályzat viszont tartalmazza a jogorvoslat lehetőségét, tartalmilag tehát a jogorvoslat biztosított. Felmerülhet emellett is az igény a kérdés jogszabályi rendezésére. Az országgyűlési biztos azonban absztrakt normakontrollt nem végezhet, erre kizárólag az Alkotmánybíróságnak van hatásköre. Az országgyűlési biztos általános helyettese megállapította ezért, hogy nincs lehetősége a kormányrendelet alkotmányosságának közvetlen vizsgálatára.

OBH 5578/1998.

I. A gondozottak, hozzátartozóik, valamint az intézmény dolgozóinak törvényes érdekeire is figyelemmel, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített, jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével összefüggésben visszásságot okoz a rehabilitációs intézet házirendjének jogszabályoknak megfelelő jól látható helyen történő kifüggesztésének elmulasztása. Ugyanezen joggal összefüggésben okoz visszásságot az intézmény érdekképviseleti fóruma működésének hiánya.

II. Az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében biztosított jogorvoslati joggal, valamint a jogbiztonság követelményével összefüggésben visszásságot okoz, ha a fogyatékosokat ápoló-gondozó otthon által biztosított ellátásért fizetendő térítési díjról az érintettek névreszóló értesítés helyett egy, az intézmény vezetője által a fenntartó rendelete alapján készített feljegyzésből értesülnek.

III. Az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében rögzített, a tulajdonhoz fűződő jog sérelmén túl a jogbiztonság alkotmányos elvével összefüggésben is visszásságot okoz a fogyatékosokat ápoló-gondozó otthon, ha az általa a gondozottak pénzkezelésével összefüggésben kimunkált gyakorlat mellőzi a gondnokság alá helyezett jogait és törvényes érdekeit védő, törvényben előírt garanciális rendelkezések egyidejű alkalmazását, vagy ha a gondozott a személyes szükségletére elhelyezett pénzéhez csak előzetes egyeztetést követően, igazgatói engedéllyel juthat hozzá. E jogot sérti meg a bentlakásos intézmény akkor is, ha a jogszabály kötelezése ellenére nem gondoskodik a gondozottak értéktárgyainak biztonságos megőrzéséről. Ugyanezen joga megsértése mellett a gondozott emberi méltóságához fűződő alkotmányos joga is sérül, ha a bentlakásos intézmény büntetésből zsebpénzvisszatartás-büntetést alkalmaz.

IV. A rehabilitációs intézet elkerítésének hiányosságai, valamint a portaszolgálat vagy más ellenőrző rendszer kialakításának elmulasztása visszásságot idéz elő az intézetben gondozottaknak az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdésében rögzített lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez fűződő alkotmányos jogával összefüggésben. Ugyanezen joggal összefüggésben okoz visszásságot, ha az intézet nem számol fel haladéktalanul egy beázott, elektromosvezeték-elosztóban rejlő veszélyforrást, illetve ha az intézet belső útjainak állapota balesetveszélyes. Ugyancsak e joggal összefüggésben okoz visszásságot, ha az intézetben nem alakítanak ki megfelelő orvosi szobát, vagy ha az intézetben a gyógyszerrendelés ellenőrizhetetlen, áttekinthetetlen és nem megfelelően dokumentált, továbbá ha az intézmény az előírt gyógyszerek árát nem téríti meg automatikusan. A jogszabályban minimálisan előírt orvosi jelenlét, a tisztálkodáshoz szükséges anyagok ellátási hiányosságai e jog sérelmén túl sértik az ellátottaknak az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésében rögzített szociális biztonságához és ellátáshoz fűződő jogát.

V. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében deklarált emberi méltósághoz fűződő alkotmányos joggal összefüggésben okoz visszásságot az a rehabilitációs intézetben kialakított gyakorlat, amely szerint minden WC-használat előtt és után a gondozó kíséri a gondozottat, nyitja és zárja a szobák, illetve a mellékhelyiségek ajtait. Az ellátottak ugyanezen jogát sérti meg az intézet, ha a gondozott és a gondozó közötti magázódás és tegeződés gyakorlatát az intézet házirendjében szabályozza. E jog sérelmével jár az is, ha az intézet mellékhelyiségeiben a WC-kagylókat egymástól nem választják el, illetve ha a WC-ajtók hiányából fakadóan az intimitás alapvető feltételei sem adottak.

VI. Az Alkotmány 18. §-ában rögzített egészséges környezethez való jog maradéktalan érvényesülését veszélyezteti, ha a rehabilitációs intézeten belül, a gondozottak által rendszeresen használt területen legeltetik az otthon háziállatait. E jogot sérti, ha az intézet disznóóljait a gazdasági épületek, az ebédlő, a konyha, valamint a lakóotthonok tőszomszédságában helyezik el. Ugyanezen jog sérelmével jár az is, ha az intézet mellékhelyiségeiben található WC-kagylókat nem látják el ülőkével és fedlappal, valamint ha a lakószobákban “bilipadokat” helyeznek el.

VII. Az Alkotmány 58. § (1) bekezdésében rögzített szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához fűződő jogot sérti, ha a bentlakásos intézmény büntetésből kimenőmegvonást alkalmaz.

VIII. A gondozottaknak az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésében rögzített szociális biztonságához és ellátáshoz fűződő jogát sérti, ha a rehabilitációs intézet nem gondoskodik az általa ellátott utógondozásának, a fogyatékosokat ápoló-gondozó otthon pedig a gondozottak előgondozásának megszervezéséről. Ugyanezen jogot sérti meg az intézet, ha házirendjében rögzíti, hogy csak az erre képtelen gondozottak ruhaneműinek mosásáról gondoskodik, vagy ha az intézmény külön térítési díjat állapít meg a lakók elektromos árammal működtetett készülékeinek használatáért.

IX. Az Alkotmány 64. §-ában deklarált kérelemhez és panaszhoz való joggal összefüggésben visszásságot idéz elő a fogyatékosokat ápoló-gondozó otthon, amikor az írásban benyújtott panaszra szóban ad választ. Ugyanezen jogot sérti az intézet, ha a panasztétel lehetőségét írásbeliséghez köti, vagy ha a gondozottakat érintő panaszokat az intézeti vezető főnővérhez irányítja.

X. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében rögzített, hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggésben okoz visszásságot a fogyatékosokat ápoló-gondozó otthon, amennyiben a látogatás jogát az intézetvezető előzetes hozzájáruláshoz köti, és a gondozott rokoni körére, illetve törvényes képviselőjének személyére korlátozza.

Teljes szöveg: 3.14. alfejezetben.

OBH 1101/1999.

I. A közszolgáltató számlapanasz kivizsgálására irányuló eljárása sérti a panaszhoz való jogot (Alkotmány 64. §), valamint nem felel meg az Alkotmányban deklarált tulajdonhoz való jogból (Alkotmány 13. §) fakadó jóhiszeműség és együttműködési kötelezettség követelményének, ezáltal alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot okoz, ha a közszolgáltató igazgatója levélben a panaszos személyét sértő megjegyzést, valamint komolytalan megállapításokat tesz.

II. A közszolgáltató számlapanasz kivizsgálására irányuló eljárása sérti a panaszos panaszhoz való alkotmányos jogát (Alkotmány 64. §), valamint nem felel meg az Alkotmányban deklarált tulajdonhoz való jogból (Alkotmány 13. §) fakadó jóhiszeműség és együttműködési kötelezettség követelményének, ezáltal alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot okoz, ha a panaszost összegszerű megjelölés nélkül kötelezik a tartozás és annak kamatai megfizetésére, és levélhez nem mellékelnek olyan utalványt, amin a kötelezettség teljesíthető lenne.

III. Az előfizető kötelezése az emeltdíjas hívásokról kiállított számla kiegyenlítésére, miközben a szolgáltató nyilvántartása szerint az ilyen típusú hívásokat az előfizető állomásáról korlátozták, nem felel meg az Alkotmányban deklarált tulajdonhoz való jogból (Alkotmány 13. §) fakadó jóhiszeműség és együttműködési kötelezettség követelményének, ezáltal alkotmányos joggal összefüggő visszásságot okoz.

Teljes szöveg: 3.10. alfejezetben.

OBH 3373/1999.

Nem sérül az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált, jogállamiságból fakadó jogbiztonság alkotmányos elve, továbbá a panaszosnak az Alkotmány 57. § (5) bekezdésén alapuló jogorvoslathoz fűződő joga, illetve az Alkotmány 64. §-ában meghatározott panaszhoz fűződő joga, ha az iskola és fenntartójának eljárása megfelel az irányadó jogszabályok előírásainak.

Teljes szöveg: 3.2. alfejezetben.