Asset Publisher

null Az Őrségi Nemzeti Parkban ültetett emlékfát az ombudsman és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese

Az Őrségi Nemzeti Parkban ültetett emlékfát az ombudsman és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese

2021. szeptember 15-én dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és dr. Bándi Gyula ombudsmanhelyettes Őriszentpéteren, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság központjában szakmai megbeszélést folytatott dr. Markovics Tiborral, a nemzeti park igazgatójával, valamint vezető munkatársaival.

2021. szeptember 15-én dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és dr. Bándi Gyula ombudsmanhelyettes Őriszentpéteren, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság központjában szakmai megbeszélést folytatott dr. Markovics Tiborral, a nemzeti park igazgatójával, valamint vezető munkatársaival.

A megbeszélésen szó esett az őrségi gyepek, erdők, vizes élőhelyek védelméről, az ökoturizmusról és környezeti nevelésről, a működést támogató fejlesztésekről, valamint a génmegőrzési tevékenységről a magyartarka szarvasmarha és a muraközi ló kapcsán. Az ombudsman és a jövő nemzedékek szószólója a látogatóközpontnál egy, az Őrségre jellemző, hagyományos gyümölcsfát – csörgőalmafát – ültetett.  Ezután megtekintették a korábban őshonos, és az elmúlt években a nemzeti park területére visszatelepített európai bölényeket a Kondorfa Hegy-völgy Vadon Területen, valamint fenntartható erdőkezelési jó gyakorlatokat ismerhettek meg az Igazgatóság Pro Silva erdejében. A program zárásaként, a kulturális örökség témakörét érintően megtekintették a pityerszeri népi műemlékegyüttest, valamint az Árpád-kori veleméri Szentháromság-templomot. 

Az Őrségi Nemzeti Park Magyarország legfiatalabb nemzeti parkja, 2002. március 1-jén hozták létre, tizedikként hazánkban. Teljes területe az Európai Unióban védett, Natura 2000-es minősítésű, ebből 3104 hektár fokozottan védett.

Ajánló

Asset Publisher

Az alapvető jogok biztosának közleménye az emberi jogok napja alkalmából
December 10-én a nemzetközi közösség az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadására emlékezik, arra a történelmi pillanatra, amikor a második világháború tragikus tapasztalataiból kiindulva a nemzetközi közösség országai egységesen elismerték, hogy minden ember veleszületett, elidegeníthetetlen és egyenlő méltósággal rendelkezik. A Nyilatkozatban lefektetett elvek, azóta számos nemzetközi egyezményben, regionális jogi normában és nemzeti alkotmányban nyertek kötelező erőt, megerősítve, hogy az emberi jogok védelme nem választás kérdése, hanem jogállami kötelezettség.
Az alapvető jogok biztosának üzenete a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából
A fogyatékossággal élők képességeinek kibontakoztatásához, az emberi jogi alapelvek érvényesítése érdekében kidolgozott jogi keretek mellett, a társadalom egészének befogadó szemlélete is szükséges.