FRA-jelentés az EU-n belül mozgó, illetve oda bevándorló munkaerő kizsákmányolásáról

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2015. június 2-án teszi közzé az EU-n belül mozgó, illetve oda bevándorló munkaerő kizsákmányolásával kapcsolatban folytatott kutatásának eredményeit. Ez az első jelentés, amely átfogóan vizsgálja az EU-n belül mozgó, illetve oda bevándorló munkaerő kizsákmányolásának összes, törvénybe ütköző formáját. A jelentés rámutat: a törvényi tiltástól függetlenül a munkaerő kizsákmányolása széles körben elterjedt az EU-ban.

A jelentés zéró toleranciát javasol az EU tagállamoknak, olyan intézkedések alkalmazását, mint például a munkavállalóikat kizsákmányoló vállalatok szankcionálása, illetve egy olyan tanúsítványrendszer bevezetése, mely lehetővé tenné a vásárlók számára azon termékek és szolgáltatások kiválasztását, melyek esetében a munkaerő kizsákmányolása semmilyen formában nem merül fel.

A jelentés elkészítéséhez 21 EU tagállamban folyt helyszíni kutatás, míg a munkaerő súlyos kizsákmányolásának jogi és intézményi keretei mind a 28 tagállamban vizsgálat tárgyát képezték. A FRA összesen 616 szakértői interjút és 24 fókuszcsoportos szakértői megbeszélést folytatott a munkaerő kizsákmányolásának témakörében a munkavédelmi felügyeletek, a rendőrség és a munkaközvetítő irodák munkatársainak, illetve bírák és nemzeti szakértők bevonásával.

A szakértői interjúk néhány fontosabb megállapítása:

•   A munkaerő súlyos kizsákmányolása számos ágazatot áthat, többek között a mezőgazdaságot, az építőipart, a szálloda- és vendéglátóipart, a háztartási munkát és a termelő ágazatokat.

•   A munkahelyi ellenőrzések hiánya, a munkakörülmények figyelemmel kísérésének elmaradása és a hatástalan vizsgálatok együttesen széleskörű büntetlenséget eredményeznek: a jogsértők számára minimális a büntetőeljárás alá vonás és a büntetés kockázata, illetve a késztetés a kizsákmányolt munkások kompenzálására – a helyzetet tovább súlyosbítja a bejelentések alacsony száma.

•  Az áldozatok leginkább azért nem jelentik a kizsákmányolást, mert félnek a deportálástól, nincsenek tisztában a jogaikkal, illetve tartanak a velük vagy családtagjaikkal szembeni esetleges megtorlástól.

• A fogyasztók többsége nincs tisztában azzal, hogy az általa vásárolt vagy használt termékek munkahelyi kizsákmányolás eredményei lehetnek, mivel nincsenek kötelező érvényű előírások, illetve egyértelmű megjelölések.

A jelentés a sajtóközleménnyel és az egyéb információs anyagokkal együtt megtalálható a FRA weboldalán elérhető sajtócsomagban.