A JÖVŐ NEMZEDÉKEK SZÓSZÓLÓJA KÖZLEMÉNYE A DUNA-NAP ALKALMÁBÓL

Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója a nemzetközi Duna-napon a szomszédos államok szorosabb együttműködését szorgalmazza a közös folyó ökológiai szolgáltatásainak megőrzése, valamint a Kárpát-medence környezeti problémáinak megoldása érdekében.

Az országhatárokon átnyúló együttműködő vízgazdálkodás jogi alapját a Duna teljes vízgyűjtő területén megteremtő Duna Védelmi Egyezmény aláírásának évfordulójára június 29-én nemzetközi Duna-napként emlékezünk, felhívva a figyelmet a folyó védelmére, a felszíni és felszín alatti vizekkel való fenntartható és méltányos gazdálkodás fontosságára.

Az egyezmény aláírói kifejezték eltökéltségüket, hogy minden jogi, adminisztratív és technikai eszközt felhasználva együttműködnek annak érdekében, hogy javítsák a vízminőséget, a Duna és vízgyűjtője környezeti állapotát, megelőzzék, megakadályozzák vagy legalább csökkentsék a kedvezőtlen változásokat.

Hazánk alvízi országként gyakran szenved a szomszédos államokból eredő, a folyóvizek közvetítésével minket is sújtó ártalmaktól és ez nem csak a Dunára igaz. „A szennyező fizet” és a megelőzés európai uniós környezetpolitikai alapelveinek nemzetközi szinten is érvényesülniük kellene. Az alkalmanként folyóinkon levonuló szeméthullámok, a szennyvízkezelés elégtelenségéből fakadó, vagy akár ipari balesetekből eredő vízszennyezések miatt hazánk környezeti és természeti értékei is károsodnak. Jó alkalom a Duna-nap tehát arra is, hogy általában átgondoljuk folyóink helyzetét.

Minden érintett szereplő fokozott erőfeszítésére van szükség az ilyen vészhelyzetek elkerülésére, egyben ösztönzést és támogatást nyújtva a szomszédos országoknak az európai követelményeknek megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítésére és működtetésére, a legsürgetőbb környezeti kármentesítések haladéktalan elvégzésére, vagy a magas környezeti kockázatú beruházások visszaszorítására. 

A Duna és mellékfolyói jó ökológiai állapotának elérése érdekében természetesen idehaza is komoly erőfeszítésekre van szükség. Mindenekelőtt tartózkodni kell minden, a még megmaradt természeti értékeket veszélyeztető beavatkozástól, legyen azok célja egyébként akár az árvízvédelem, közlekedési vagy idegenforgalmi beruházás, vagy a hajózhatóság feltételeinek javítása. A gazdasági célkitűzések megvalósítása során mindig szem előtt kell tartani, hogy a természeti értékek jövő nemzedékek számára való megőrzése olyan alkotmányos alapkövetelmény, amelynek érvényesítése érdekében a környezet védelmének szintje legfeljebb hasonló alapértékek védelmében, és akkor is csak elengedhetetlen mértékben, a szükségesség és arányosság követelményének betartásával csökkenthető. 

Igaz ez a természetközeli ártéri erdők megóvására, amely erdők önértékük - mint egyedülálló gazdagságú élőhelyek - mellett az országos ökológiai hálózat alapelemeiként is nélkülözhetetlenek, elpusztításuk jóvátehetetlen károsodást okoz. Hasonlóan fontos tennivaló az ivóvízbázisok védelme érdekében a beruházásokra vonatkozó területi korlátozások következetes érvényesítése vagy a kavicsbányászatból származó környezeti terhelések minimumra szorítása.