1.3. számú melléklet

Válogatás az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese által elutasított panaszokból

Ügyszám: OBH 1086/1997.

Az 1996. augusztus 21-én érkezett, majd kiegészített közös panaszukat és mellékleteit, valamint az ORFK Repülőtéri Biztonsági Főigazgatóság Bűnüldözési Osztályától megkért felvilágosítást megvizsgáltam és arról az alábbiakban tájékoztatom Önöket.
A panaszirodán felvett jegyzőkönyvben kifogásolták, hogy a rendőrség a 15/1995. Bü. szám alatt indított bűnügyben törvénysértően járt el. Egyikük azt is panaszolta, hogy a rendőrség a büntetőeljárásról írásban értesítette a BM Rendőrtiszti Főiskolát – ahol hallgató –, ezért tanulmányai folytatását felfüggesztették. Panaszolták, hogy a rendőrség átiratára munkahelyükről Önöket elbocsátották. A döntés ellen Munkaügyi Bírósághoz fordultak, és pert nyertek. Az egyik ítélet már jogerős, a felperest a bíróság visszahelyezte munkahelyére. Kérik segítségemet.
Tájékoztatom Önöket, hogy az 1993. évi LIX. tv. 16. § (1) bek. szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette.
A nyomozást bűncselekmény elkövetése alapos gyanúja miatt rendelték el. Önök, és további 5 személy esetében a nyomozás bűncselekmény elkövetését nem bizonyította, ezért azt 1995. XI. 20-án megszüntették. Megjegyzem, hogy a MALÉV Rt. panasza alapján a Fővárosi Főügyészség 1996. IX. 24-én az iratokat felülvizsgálta. A keletkezett határozatokat hatályon kívül helyezte és a Bp. XVIII. Kerületi Ügyészséget pótnyomozás elrendelésére utasította. A pótnyomozás teljesítésének határideje még nem járt le.
Panaszuk és a megvizsgált iratok szerint a rendőrség eljárásában törvénysértést, mulasztást nem tapasztaltam. Az 1993. évi LIX. tv. 29. § (1) bekezdés f) pontja szerint nem tartozik az országgyűlési biztos hatáskörébe a folyamatban lévő bírósági eljárás, és a bírósági ítélet vizsgálata, ezért az eljárást megszüntetem.
Kérem a leírtakra figyelemmel tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 1676/4/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához intézett beadványában sérelmezi a Főpolgármesteri Hivatalnak a 154-es autóbuszjárat hétvégi szüneteltetésével kapcsolatos intézkedését.
Az 1993. évi LIX. tv. 16. § (1) bekezdése értelmében az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A szóban forgó járat hétvégi megszüntetése következtében három megállóhely marad ellátatlanul, de ezek esetén az egyéb tömegközlekedési alapellátást biztosító eszközök elérhetők. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (2) bekezdése értelmében a lakossági igények alapján, az anyagi lehetőségek függvényében a helyi önkormányzat maga határozza meg a feladat ellátásának módját. A Főpolgármesteri Hivatal közlekedési ügyosztályának vezetője a levelében hangsúlyozta, hogy az önkormányzat, illetve a BKV Rt. nem érdekelt kis forgalmú, alacsony kihasználtságú járatok közlekedtetésében így a jelenlegi gazdasági körülmények között ésszerű intézkedés, mert a főváros egészében kell biztosítani a tömegközlekedési alapellátást.
Panaszát és javaslatait a helyi polgármesteri hivatal és a BKV illetékesei megvizsgálták és ezek eredményeiről megfelelően tájékoztatták. Így többek között felvilágosították arról is, hogy a 154-es járat hétvégi közlekedtetése többletköltség ráfordítása nélkül nem valósítható meg.
A polgármesteri hivatal intézkedése alkotmányos jogsérelmet nem okozott. Egyúttal tájékoztatom, hogy az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére – az 1990. évi LXV. törvény 92. § (1) bekezdése alapján – kizárólag az Állami Számvevőszék jogosult, ezért ügyét e szempontból vizsgálni nem áll módomban.
Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 1826/4/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalától egy lakásügyi vitában kért segítséget vételár előleg, szerződésszegés, és az eljárásban megbízott ügyvéd kellő gondosságának hiánya miatt meghiúsult adásvételi szerződés ügyében.
1997. március 24-én kelt levelemben arról tájékoztattam, hogy a polgári jogi jogviszony vitában nem járhatok el hatáskör hiányában, de felhívtam szíves figyelmét arra, hogy pénzügyi követelését bírói úton érvényesítheti. Mint újabb beadványából megállapítottam – keresete alapján – az illetékes bíróság jogerős fizetési meghagyást bocsátott ki az adóssal szemben, majd azt követően Ön 1997. szeptember 30-án végrehajtási lap kiadását kezdeményezte. Sérelmezte, hogy a bíróság a fennálló 321.000 Ft követelésére csupán 20% kamatot állapított meg, és nem vette figyelembe a hivatalos inflációt, ezért Önt anyagi hátrány érte.
Tájékoztatom arról, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 29. § (1) bekezdés f) pontja nem ad lehetőséget bírósági eljárás, illetve döntés felülvizsgálatára.
Kérem engedje meg, hogy negyedik beadványára is tájékoztató levéllel válaszoljak.
Leánya, aki Önnel közös lakásban lakik – bérleti jogviszony folytatása ellenében – tartási szerződést kívánt kötni egy önkormányzati lakás bérlőjével. Ön sérelmezi, hogy az önkormányzat megtagadta a tartási szerződéshez való hozzájárulást, illetve azt megelőzően a bérlő, lakásvásárlási szándéknyilatkozatát elutasította.
Az ügy irataiból megállapítottam, hogy Önt sem a leánya, sem a bérlő nem jogosította fel arra, hogy ügyükben eljárást kezdeményezzen, vélt vagy valós sérelmüket előterjessze, ezért kérelmét a hivatkozott törvény 19. §-ban foglaltak szerint, mint nem jogosult által előterjesztett panaszt elutasítom.
Kérem tájékoztató válaszom szíves megértését és elfogadását.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 1842/2/1997.

Az országgyűlési biztoshoz írt levelében a deviza szabálysértési ügyével összefüggésben tett panaszt.
A leveléhez mellékelt iratokból megállapítható, hogy ügye a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Parancsnokságán indult, és a Vám- és Pénzügyőrség fellebbezést elbíráló határozata fejezte be a rendes közigazgatási eljárását.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 17. § (4) bekezdése szerint, ha az ügyben jogerős határozat született, az országgyűlési biztoshoz annak közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni.
A jogerős másodfokú határozat Önnek szóló példányát jogi képviselője 1995. november 8-án vette át, az Ön által hivatalunkhoz küldött kérelme 1997. január 19-én kelt, így a két időpont között több mint egy év telt el, ezért sajnálom, de ügyét kivizsgálni nincs hatásköröm.
Kérem válaszom elfogadását.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 1865/4/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához intézett földkiadási ügyével összefüggő beadványát az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 17. §-ban foglalt rendelkezések alapján elutasítom.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 16. § (1) bek. szerint, az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A tv. 17. § (3) bek.-ben foglalt rendelkezések szerint az országgyűlési biztos vizsgálati lehetősége az 1989. évi XXXI. tv. hatálybalépését követően indult eljárásokra terjed ki. A (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint, ha az ügyben jogerős határozat született, az országgyűlési biztoshoz ennek közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni.
Ügyében az FM Veszprém Megyei Földművelésügyi Hivatala 1994. IX. 8-án hozta meg a jogerős határozatot, tehát az egy éven túli, ezért annak vizsgálatára nincs törvényes lehetőségem.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét. A beadványához csatolt iratokat mellékletként visszaküldöm.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 2073/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához írt levelében azért kért segítséget, mert mint szövetkezeti tag, üzletrész-tulajdonos 1996 júniusában bejelentette sérelmét a Cégbírósághoz, de nem kapott választ. Emiatt a Fővárosi Bíróság elnökéhez fordult, de három hónap elteltével onnan sem kapott választ.
Sajnos nem lehetek a segítségére, mert az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 29. § (1) bek. f) pontja kizárja az országgyűlési biztosok vizsgálati lehetőségét a bírósági eljárás, illetve döntés felülvizsgálatában. A bíróságokkal kapcsolatban intézkedésre nincs jogosultságom.
Megértem sérelmét, ahogy az ügyek késedelmes intézése miatti sok hasonló panaszt is. Remélem, hogy a Cégbíróságok túlterheltsége hamarosan megszűnik, s ezzel csökken az ügyintézés ideje.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 2542/4/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához írt újabb beadványára ismételten arról tájékoztatom, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 29. § (1) bekezdés f) pontja nem ad lehetőséget bírósági eljárás, illetve döntés felülvizsgálatára, így hatáskör hiányában nem áll módomban segíteni problémáján.
Kérésének eleget téve tájékoztatom arról is, hogy a polgári perrendtartásról szóló többszörösen módosított 1952. évi III. törvény 260. §-a tartalmazza a perújítás eseteit.
A jogerős ítélet ellen akkor van helye perújításnak, ha a fél oly tényre és bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el feltéve, hogy az – elbírálás esetén – reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
A perújítási kérelem előterjesztésének határideje 6 hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől; ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.
Amennyiben a perújítás mellett döntene, feltétlenül javaslom ügyvéd képviseletét igénybe venni.
Közlöm továbbá Önnel az Emberi Jogok Európai Bizottsága címét: Secretariat of the European Comission of Human Rights F-67075 Strasbourg-Cedex, Franciaország.
Csak akkor fordulhat a Bizottsághoz, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, és a magyarországi jogerős határozat meghozatalától 6 hónap még nem telt el.
Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 3153/2/1997.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának küldött levelében azt panaszolta, hogy a helyi önkormányzat által folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatásának visszafizetésére kötelezték arra az időre, amikorra utólag rokkantnyugdíjat kapott.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. §. (1) bekezdése szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget már kimerítette.
A munkanélküliek jövedelempótló támogatásáról szóló 1993. évi III. tv. (Szociális törvény) 17. §-a szól a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítéséről. E szerint a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának visszafizetésére kell kötelezni azt a személyt is, akinek a javára rendszeres pénzbeli ellátást állapítottak meg. Ön részére a rokkantsági nyugdíjat visszamenőlegesen egy összegben fizették ki, így a nyugdíj kezdő időpontja és a jövedelempótló támogatás megszüntetésének időpontja között kettős ellátásban részesült. A szociális törvény szerint a rokkantsági nyugdíj jövedelemnek minősül, és ezért kötelezték a jövedelempótló támogatás visszafizetésére.
A leveléhez mellékelt határozatból is kitűnik, hogy a képviselő-testület méltányolta a kérelmét és a visszafizetésére részletfizetést engedélyezett. Továbbá a határozatokban felhívták a figyelmét a jogorvoslat lehetőségére, de irataiból nem tűnik ki, hogy élt-e jogorvoslati lehetőségével. A jogorvoslati lehetőség kimerítésének hiányában nincs hatásköröm ügyében eljárni.
Tanácsolom, hogy keresse fel a polgármesteri hivatal szociális irodáját és érdeklődjön, hogy milyen szociális támogatást igényelhet. Javaslom, hogy a szociális ügyintézővel a szociális támogatás érdekében működjön együtt.
Sajnálom, hogy nem segíthetek, kérem válaszom elfogadását.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 3388/5/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához intézett beadványában sérelmezte, hogy a helyi önkormányzat a gázhálózat építtetésére vállalt kötelezettségének nem tett eleget, továbbá az ez évben kért érdekeltségi hozzájárulás összege anyagi lehetőségeit meghaladja. Kifogásolta, hogy nem valósult meg a távbeszélő hálózat megépítése sem, így a befizetett pénz szintén holt tőke az Ön számára. Az ügyekkel kapcsolatban jogi felvilágosítást kért.
Az 1993. évi LIX. tv. 16. § (1) bekezdése értelmében: „Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság (29. § (1) bek.), illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.”
A gáz- és távbeszélő hálózat kiépítésében a helyi önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal nem hatóságként, hanem polgári jogi félként vesz részt. A gázellátást biztosító vezeték létesítésében az érdekeltségi hozzájárulás visszavonásával kapcsolatos pénzügyi feltételeket az önkormányzattal kötött megállapodásának 10. pontja rögzíti. A rendelkezésre álló adatok szerint az érdekeltségi hozzájárulás összege kamatokkal együtt immár 41.000 Ft. A megállapodás 3. pontja értelmében, közműfejlesztési hozzájárulás címén korábban már visszakapott 4350 Ft levonásával 36.650 Ft-ot kaphat kézhez, ha úgy dönt, hogy azt felveszi.
A megállapodás 7. pontja – összhangban a Ptk.-nak a pénztartozást szabályozó 301. § (1) bekezdésével – a késedelmes teljesítésre vonatkozó 8. pontja rendezi a teljesítés lehetetlenülésével kapcsolatos körülményeket. A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. tv. 11. § (2) bekezdése értelmében a távbeszélő-állomás meghatározott időben történő létesítésének elmulasztása esetén a távközlési szolgáltató (az Önök régiójában a Bakonytel Kft.) kötbért köteles fizetni, amelynek mértéke naponta a havi előfizetési díj egyharmada.
A fentiek alapján tehát hatáskör hiányában eljárni nem áll módomban. A polgári jogi viták rendezésére – az érintettek megegyezésének hiányában – kizárólag bíróság jogosult.
Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 3406/1997.

A Nemzetközi Bírósághoz fordulás feltételei iránti érdeklődő levelére az alábbiakról tájékoztatom.
Amennyiben úgy véli, hogy panasza az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvényben foglalt jogokkal kapcsolatos, az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, és a jogerős határozat meghozatalától 6 hónap még nem telt el, először küldjön egy levelet az alábbi információkkal a Bizottság Titkárságnak. A Bizottság címe: Secretariat of the European Commission of Human Rights F-67075 Strasbourg-Cedex, Franciaország, (vagy France). A levélben röviden vázolja panaszát; jelölje meg, hogy az Egyezményben rögzített, mely jogaiban érzi sértve magát; sorolja fel az Ön által igénybe vett jogorvoslatokat; sorolja fel az ügyével kapcsolatos hivatalos döntéseket, azok meghozatalának időpontjával együtt; jelölje meg, hogy mely bíróság vagy államigazgatási szerv hozta a döntést; és röviden jelölje meg, mi volt a döntés; mellékelje leveléhez ezen döntések eredetijét vagy másolatát.
A Bizottság Titkársága fogja levelét megválaszolni. A Titkárság kérhet Öntől további adatokat, illetve további magyarázatot kérelmével kapcsolatban. A Titkárság informálhatja arról, hogy az Egyezményt hasonló ügyekben korábban már értelmezték, aminek alapján úgy tűnik, kérelmének elfogadhatósága nyilvánvaló akadályokba ütközik és ebben tanácsot is adhat. A Titkárság azonban nem adhat tanácsot azon ország jogával kapcsolatban, amellyel szemben kérelemmel élt.
Amennyiben a Titkársággal folytatott levelezésből úgy tűnik, hogy panasza kérelemként regisztrálható és ezzel a lehetőséggel élni kíván, a Titkárság megküldi Önnek a hivatalos kérelem benyújtásához szükséges iratokat. Ezek, kitöltésük és megküldésük után a Bizottság elé kerülnek. A Bizottság Titkársága értesíteni fogja ügye alakulásáról. Az eljárás nem nyilvános és a kezdeti szakban írásbeli. Ha lehetséges, kérelmét ügyvéd közreműködésével terjessze elő. A beadvány illetékmentes, formamentes, nyelvi kötöttség nincs, az magyar nyelven is előterjeszthető. Az eljárás későbbi szakában, ha nem rendelkezik megfelelő anyagiakkal, kérheti ingyenes jogsegély igénybevételét, ez még a kérelem benyújtásakor nem illeti meg. Névtelenül benyújtott kérelmekkel a Bizottság (Bíróság) nem foglalkozik.
További kérdések esetén, javaslom forduljon információért az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központjához. (Szilvássy Zoltánné igazgató asszony) Címe: 1055 Budapest, Kossuth tér 1–3.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 3919/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához írt levelében nehéz anyagi helyzetére panaszkodik és arra, hogy az OTP felé fennálló tartozását nem tudta fizetni, ezért a bíróság által is megítélt összeget várhatóan ingatlanára vonatkozóan végrehajtják.
Megértjük nehéz helyzetét, de sajnos nem tudunk a segítségére lenni.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 16. § (1) bek. szerint: „Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság (29. § /1/ bek.), illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.”
Az OTP nem hatóság, és nem közszolgáltatást végző szerv, így tevékenységét nem vizsgálhatom, még inkább nem szólhatok azért, hogy jogos követelését ne hajtsa be.
A tv. 29. § (1) bek. f) pontja pedig kizárja a bírósági (végrehajtási) eljárás, illetve döntés felülvizsgálatát, ezért az esetleg bekövetkező végrehajtást nem befolyásolhatom és nem akadályozhatom meg.
Hivatalunknak nincs lehetősége szociális támogatást nyújtani.
Csak azt tudom tanácsolni, hogy minden önkormányzati támogatást vegyen igénybe, érdeklődjék, hogy gyermekének iskolájában nincs-e alapítványi támogatás, illetve tudnak-e valamilyen tanácsot adni.
Önnek türelmet, kitartást, jó egészséget kívánunk.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 4010/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalában személyesen előadott panaszában sérelmezte, hogy a közigazgatási hatóságok az egyik tulajdonos érdekében az összes tulajdonost kötelezték az épület egyik lakásának építésügyi szakértővel történő felülvizsgálatára.
A csatolt iratokat, köztük az ügyben hozott másodfokú határozat ellen benyújtott bírósági kereset másolati példányát is áttanulmányoztam.
Tájékoztatom, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 29. § (1) bekezdés f) pontja nem ad az országgyűlési biztosnak felhatalmazást a bírósági eljárás, illetve döntés felülvizsgálatára.
A kereset alapján a bíróság érdemben fog dönteni hivatalunkhoz benyújtott panaszában is, ezért nincs hatásköröm az ügyben eljárni.
Kérem a tájékoztatás tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 4097/1997.

Az országgyűlési biztoshoz a telekalakítási ügyben, és a birtokháborítási ügyében intézett beadványára az alábbiakat válaszolom.
A szomszédjával fennálló birtokháborítási ügyben már bírósághoz fordultak, de annak elhúzódása miatt kérnek segítséget.
Tájékoztatom, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 29. § (1) bek. f) pontja nem ad lehetőséget az országgyűlési biztosnak folyamatban lévő bírósági ügyekbe történő beavatkozásra.
További panaszával kapcsolatban megkerestem a Bp. II. Ker. Önkormányzat jegyzőjét és tájékoztatást kértem az ügyről.
A rendezési tervmódosítás az Önök kérésére történt, mely szerint az önkormányzat engedélyezte a hosszú telkek keresztbe történő alakítását. Azonban így is csak egyeztető tárgyalások sora után, az önkormányzat által elkészített szerződéssel érték el az egyezséget. Ebben a megegyezésben az önkormányzat azonban csak mint a két telek tulajdonosa vett részt, így a felek közötti jogvitában hatóságként semmiképpen nem működhet közre. A megállapodás kizárólag a telekalakításra vonatkozik és nem érint semmi egyéb, a tulajdonosok között meglévő vagy kialakult jogvitát.
E tekintetben megoldás az Önök közötti megegyezés vagy ennek híján bírói döntés lehet.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét és elnézést a késedelmes válaszért.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 4369/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalától az önkormányzati bérlakásának több éve húzódó megvásárlása ügyében kért segítséget. Jelezte, hogy megvásárlás helyett lakáscserét is elfogadna, de az önkormányzat a cseréhez sem járult hozzá.
Tájékoztatom, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 16. § (1) bekezdés szerint: „Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság (29. § (1) bek.), illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.”
Az 1993. LXXVIII. tv. (lakástörvény) megszüntette az önkormányzatok lakásügyi hatósági jogkörét, ezáltal a lakások elidegenítésekor, csere engedélyezése esetén nem hatósági, hanem gazdálkodási jogkörében jár el az önkormányzat. A fent idézett törvény értelmében a hivatal hatáskörének hiányát kell megállapítanom.
A lakástörvény vezette be a vételi jogot a határozatlan időre bérbe adott önkormányzati tulajdonú lakások bérlői részére. E törvény 46. §-a alapján azonban nem áll fenn vételi jog az olyan önkormányzati lakásra, amely az önkormányzat 1994. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben van.
Nem alkotmányos alapjog a lakásvásárlás joga, ezért az a körülmény, hogy a bérlők egy része a törvény és az önkormányzat rendelete alapján nem szerezhet tulajdont az önkormányzati tulajdonú lakásbérleményen, nem okoz alkotmányos visszásságot, ezért ügyében nem tudok a segítségére lenni.
Javaslom, hogy tájékozódjon az önkormányzat műszaki osztályán a részletes rendezési tervről, amelyből információt szerezhet az Önt érintő területről.
Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását, egyben megköszönöm szíves türelmét a késedelmes válaszért.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 4451/2/1997.

Az 1997. április 21-én érkezett, írásban tett panaszát megvizsgáltam és arról az alábbiakban tájékoztatom.
Panaszában előadta, hogy a 2.B.1494/1994/12. számú I. fokú, és a Bf.1.1155/1995. számú II. fokú ítéletek ellen elfogultsági indítványt, majd 1997. március 25-én perújítási indítványt nyújtott be a Legfőbb Ügyészséghez. 1997. április 1-jén a Legfőbb Ügyészség tájékoztatta, hogy beadványát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségnek küldte meg. Az áttételt törvénysértőnek tartotta, ezért soron kívül intézkedésemet kérte.
Tájékoztatom, hogy az 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) és a 29. § (1) bekezdés f) pontja szerint – ahogy Ön is tudja – bírósági ítélet felülvizsgálata nem tartozik az országgyűlési biztos hatáskörébe, beavatkozásom sértené a bíróság függetlenségének az Alkotmányban megfogalmazott elvét.
A perújrafelvételi indítványával kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. tv. 277. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ügyész mind a terhelt javára, mind a terhére indítványozhat perújítást. A perújítási kérelmet a 278. § (1) bekezdés szerint az alapügyben eljárt I. fokú bíróság területén működő ügyésznél kell írásban benyújtani. Az ügyész a kérelmet 30 napon belül, nyilatkozatával együtt megküldi az I. fokon eljárt bíróságnak.
A Legfőbb Ügyészség azzal, hogy a kérelmét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyésznek küldte meg, törvényt nem sértett, mulasztást nem követett el.
A beadványában nem találtam olyan tényt vagy körülményt, amely beavatkozást indokolna.
A leírtak alapján kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 4557/3/1997.

A beadványában sérelmezte, hogy bár a lakásában 1994 novemberében elkészült a gázvezeték, azon még jelenleg sem szolgáltatnak gázt. Kifogásolja, hogy az ügyről sem a polgármesteri hivatal, sem egyéb szerv nem ad megfelelő felvilágosítást.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A beszerzett iratokból megállapítottam, hogy a polgári jogi szerződések értelmében a vezetékes gázszolgáltatás 1995. év végén indulhatott volna meg, azonban a teljesítési határidő csúszását a megnövekedett lakossági igényekből fakadó kivitelezési hiányosságok, illetve a TIGÁZ Rt. vállalkozási díjának emelése okozta. E problémákról a polgármesteri hivatal a Cibaki Hírekben megjelent újságcikkekkel, a helyi kábeltelevízió riportjaival, továbbá falugyűlésen és névre szóló levelekkel tájékoztatta az érintetteket.
A fentiek alapján panaszával érdemben foglalkozni nem áll módomban, mert a polgármesteri hivatal az ügyben nem hatóságként vesz részt, és a polgári jogi viták eldöntésére – az érintettek megegyezésének hiányában – kizárólag a bíróság jogosult. A polgármesteri hivatal tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó panasza kapcsán megállapítottam, hogy az nem megalapozott, ezért az eljárást megszüntettem.
Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 4607/1997.

A beadványában sérelmezte, hogy a Fóti 1. számú Postahivatal vezetője, illetve a Pest Megyei Postaigazgatóság illetékese a nyugdíjkézbesítés megváltoztatására irányuló kérelmét – vagyis a hó utolsó napjáról 20-áig való áthelyezését – „indokolatlanul, konkrét tényeket nem közölve” elutasította, és nem kapott felvilágosítást a 20-áig történő kézbesítés jogi vagy egyéb akadályairól.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A rendelkezésre álló adatokból megállapítottam, hogy a panasza nem érint alkotmányos jogokat, továbbá azt is, hogy a nyugdíjkifizetések rendjéről, azok pénzügyi feltételeiről továbbá arról, hogy a nyugdíjkifizetés rendjét a Posta és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közötti megállapodás rendezi – megfelelő felvilágosítást kapott.
A fentiek alapján, az ügyében hatáskör hiányában eljárni nem áll módomban. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 6403/2/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához öröklési szerződése miatt írt beadványára az alábbi tájékoztatást adom.
Az 1993. évi LIX. törvény tartalmazza az ombudsman eljárását és intézkedési lehetőségeit. A törvény 16. § (1) bekezdése így fogalmaz: Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Tekintettel arra, hogy problémája nem hatósági, hanem polgári jogi jellegű, arra a Magyar Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak, hatáskör hiányában nem lehetek segítségére.
Öröklési szerződés módosítására és megszüntetésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak. Nevezetesen, a bíróság a szerződést – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja. Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését. A bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg.
Fentiek alapján, problémáján kizárólag bírósági úton változtathat. Amennyiben polgári peres eljárást kezdeményezne, akkor azt csakis ügyvéd igénybevételével tegye.
Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 6716/1997.

Hivatalomhoz intézett beadványában azt állítja, hogy „belföldi és külföldi telefonbeszélgetéseit lehallgatják”, távbeszélő-készülékét „több hónapja nem használja”, ennek ellenére a szolgáltató távbeszélő-díjat számít fel. Kéri ügye kivizsgálását.
Beadványából megállapítható, hogy panaszát egyúttal a Magyar Távközlési Rt.-hez is eljuttatta, amelynek – még feltételezhetően – nem volt lehetősége ügyét kivizsgálni.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 16. § (1) bek. szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Egyúttal tájékoztatom, hogy a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. tv. 9. § (2) bek. értelmében a szolgáltató a – Hírközlési Főfelügyelet által jóváhagyott – üzletszabályzatát és a szolgáltatásért felszámítható díjait köteles közzétenni. A 12. § (5) bek. alapján a díj vitatása esetén a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a díj számlázása és megállapítása helyes volt. Ezen túl a szolgáltató az Üzletszabályzatában foglaltak szerint köteles a fogyasztói reklamációkat kivizsgálni.
Az országgyűlési biztoshoz azután fordulhat panaszával, ha a törvényben biztosított jogorvoslati lehetőségét már – eredménytelenül – kimerítette, azaz a szolgáltatót, illetve a Hírközlési Főfelügyeletet már megkereste.
A fentiek alapján tehát ügyében hatáskör hiánya miatt eljárni nem áll módomban. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 7202/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához írt levelében azt panaszolta, hogy a kft. munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette, de sem „felmondást, sem végkielégítést” nem kapott, és a szabadság megváltását sem fizették ki.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 16. § (1) bek. szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A kft. nem hatóság és nem közszolgáltatást végző szerv, így a volt munkáltatójának intézkedéseit nem vizsgálhatjuk, ezért ez ügyben nem lehetünk a segítségére.
Tájékoztatom, hogy a csatolt mellékletek szerint a munkaviszonya a kft.-nél 1997. január 1. napjától 1997. június 30-ig állt fenn, így a fizetést június 30-ig kellett megkapnia, amiből egy hónap a felmondási időre szóló bér. Végkielégítés csak annak jár, aki legalább három évig ugyanannál a munkáltatónál dolgozott. Az „Igazolás”-ból az tűnik ki, hogy Ön valóban az étteremben végzett munkát 1990. május 1-jétől 1995. december 1-ig, de munkáltatója az étterem volt, és 1996. évben nem állt munkaviszonyban. Amennyiben június hónapra nem kapott fizetést, az évi szabadságának felét nem vette ki, illetve azt nem fizették ki, a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. Végkielégítést akkor kérhet – szintén a Munkaügyi Bíróságon –, ha a kft. jogutódja az étteremnek, azaz valóban legalább 3 évet egyfolytában ledolgozott egy helyen, s csak a cég neve változott.
Iratait mellékelten visszaküldöm.

Kelt.
Gönczöl Katalin
 
 

Ügyszám: OBH 7695/1997.

A beadványához mellékelt közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetéséről szóló értesítésből megállapítható, hogy az a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) előírásainak megfelelően történt.
Közalkalmazotti jogviszonyát figyelembe véve maximálisan 8 havi felmentési idő – melyből négy hónapra mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól –, és maximálisan 8 havi végkielégítés illette meg Önt. A felmentés okaként a munkáltató létszámleépítést jelölt meg.
A felmentésről szóló értesítés tájékoztatta Önt a jogorvoslati lehetőségről is, mely szerint az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül egyeztetést kezdeményezhetett volna, és annak sikertelensége esetén a jogvitát kizárólag a bíróság dönthette volna el. Arra más szerv vagy személy, így az országgyűlési biztos sem jogosult.
A munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a törvényes előírások betartásával mikor él a felmentés jogával, függetlenül attól, hogy egy későbbi időpontban történő felmentés Önre nézve kedvezőbb lett volna.
Sajnálattal közlöm, hogy munkajogi vitájába nem avatkozhatom be, mivel az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 29. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak nem adnak lehetőséget bírósági eljárás, illetve döntés felülvizsgálatára.
Kérem ezért szíves megértését és tájékoztatásom elfogadását.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 7755/2/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához írt beadványában sérelmezte, hogy amikor a Párizsi utcában polgári személyek bántalmazták – melynek következtében nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett –, az eljáró rendőrök az intézkedés során az esetről nem készítettek jegyzőkönyvet.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény határozza meg az országgyűlési biztos eljárási jogosultságát. E törvény 16. § (1) bekezdése így fogalmaz: Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
 Az ügyben eljárva megkeresésemre a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányság vezetője arról tájékoztatott, hogy a szabályosan lefolytatott rendőri intézkedés következtében az Ön ellen intézett támadás körülményeinek vizsgálata folyamatban van, tehát hatáskör hiányában eljárni nem áll módomban.
Az eljárás befejezése, jogorvoslati lehetőségeinek kimerítése után ismét fordulhat hozzám, amennyiben sérelmeit nem orvosolták.
Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 7944/1997.

Országos Kárrendezési és
Kárpótlási Hivatal Elnökének

Budapest
Kecskeméti u. 10–12
1053

Tisztelt Elnök Úr!

A panaszos az Országgyűlési Biztosok Hivatalához fordult beadvánnyal. A segítő közreműködésemet azért kérte, hogy a korábban beadott kárpótlási kérelme mielőbb elbírálásra kerüljön. A levélből nem derül ki, hogy az időközben – 1997. június 22-én – elhunyt férje mikor, és hova nyújtotta be kérelmét. Ugyanakkor utalt arra, hogy a panaszos ez év nyarán levélben kérte az ügyben az eljárás mielőbbi lefolytatását.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 16–17. §-a alapján megállapítottam, hogy a kérelem elbírálása nem tartozik hatáskörömbe, ezért a beadványt a 19. § (3) bek. alapján átteszem az Ön által vezetett Hivatalhoz.
 Az áttételről egyidejűleg az ügyfelet is értesítem.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 7981/1997.

Az országgyűlési biztoshoz írt levelében azt panaszolta, hogy vadkárügyben már két éve folyik bírósági eljárás és a kirendelt szakértők nem adtak elfogulatlan véleményt. Sérelmezi még azt is, hogy a SEFAG Rt. törvénysértő megállapodást erőltet a vadgazdálkodókra.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 16. § (1) bek. szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az rt. nem hatóság és nem közszolgáltatást végző szerv, a szerződés nem határozat. Egy szerződés a felek egybehangzó akaratával jöhet létre. Ha nem tudnak megegyezni, bármelyik fél bírósághoz fordulhat.
A törvény 29. § (1) bek. f) pontja kizárja az országgyűlési biztos hatásköréből a bírósági eljárás, illetve döntés felülvizsgálatát.
A fentiek alapján a panaszában foglaltakat hatáskör hiányában nem áll módomban vizsgálni, ezért az eljárást megszüntetem.
Kérem a tájékoztatásom tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 8059/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához megküldött levelében segítséget kér abban, hogy az 1993 decemberében megvásárolt és egy összegben kifizetett önkormányzati bérlakásának vételárából – újságcikk alapján tudomására jutott – visszatérítés megillesse.
Tájékoztatom az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX törvény 16. § (1) bekezdés szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Ügyében hatásköröm hiányát állapítom meg, mivel az önkormányzat a bérlakások elidegenítése során nem hatóságként, hanem tulajdonosként, gazdálkodási jogkörét gyakorolva jár el. Hivatalunknak nincs módja e jogkör gyakorlását befolyásolni.
Az önkormányzati bérlakások elidegenítése során, a vételár egy összegben való megfizetése esetén a vevőt árengedmény illeti meg, melynek mértékét a helyi rendelet határozza meg. Beadványából megállapítható, hogy Ön is részesült engedményben, melyet az akkor hatályban lévő jogszabály alapján kellett megállapítani, amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem így történt a megállapítás, forduljon az elidegenítési feladatokat ellátó irodához. Esetleges visszamenőleges hatályú engedményről kizárólag az önkormányzat dönt.
Levelében hivatkozik arra, hogy az Országgyűlési Biztos Hivatala hasonló panasz ügyében már eljárt. Tájékoztatom, hogy a korábbi beadvány kapcsán az országgyűlési biztos az 1993. évi LXXVIII. törvény (lakástörvény) alapján megalkotott helyi önkormányzati rendeletet vizsgálta, de az nem kapcsolódik az Ön panaszához.
Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 8062/2/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához intézett beadványában sérelmezte, hogy társasházukban a tulajdonosokat a tulajdoni hányaduk alapján kötelezik a közös költségek viselésére. Ezt nem tudja elfogadni, ezért az e címen kirótt díjaknak csak 90%-át fizette meg. Ily módon tartozása keletkezett, melynek megfizetését a közös képviselő bírósági úton érvényesítette. A peres eljárás menetét is több tekintetben kifogásolja, a bíróság döntését nem fogadja el, ezért kérte az ügy felülvizsgálatát.
Tájékoztatom, hogy a közös költségek mértékéről a közgyűlés határoz. Ha úgy ítéli meg, hogy a közgyűlés határozata jogszabályt vagy az Alapító okirat rendelkezését sérti, illetve a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, úgy a határozat érvénytelenségének megállapítása iránt – a határozat meghozatalától számított 60 napon belül – keresetet nyújthat be a bírósághoz.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 29. § (1) bekezdés f) pontja nem ad lehetőséget az országgyűlési biztosnak a bírósági eljárás, illetve döntés felülvizsgálatára, ezért panaszát érdemben nem áll módomban megvizsgálni.
Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 8072/2/1997.

A kezességvállalása ügyében hozott jogerős bírósági ítélet és annak végrehajtása tárgyában az országgyűlési biztoshoz írt beadványára az alábbi tájékoztatást adom.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 29. § (1) bekezdésének f) pontja nem ad lehetőséget bírósági eljárás, illetve döntés felülvizsgálatára. Tekintettel arra, hogy a bírósági végrehajtás is bírósági eljárás részét képezi, ezért hatáskör hiányában nem lehetek segítségére.
Tájékoztatom azonban arról is, hogy a kötelezett és a kezes egymás közti viszonyukat megállapodással rendezhetik. Ilyen megegyezés hiányában érvényesül az az általános szabály, hogy a kezes megtérítést követelhet a kötelezettől, ha helyette fizetett.
A Ptk. 276. §-a megteremti a megtérítési igény biztosítékait is, kimondja ugyanis, hogy amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, annyiban reá száll a követelés, az ezt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogok, valamint a végrehajtási jog. A kezes helyzete nem válhat rosszabbá annál, mint amilyen a kezesség elvállalásakor volt.
A kezesnek tehát törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy ha a kötelezett helyett teljesít, a kötelezettel szemben megtérítési igényét sikerrel érvényesítse.
Még egyszer szíves tudomására hozom, hogy hatáskör hiányában fenti tájékoztatásomon túlmenően nem lehetek segítségére.
Kérem szíves megértését és válaszom tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 8101/1997.

A jogerős bírósági ítélet végrehajtása tárgyában az országgyűlési biztoshoz írt beadványára az alábbi tájékoztatást adom.
A bírósági végrehajtás szabályait az 1994. évi LIII. törvény rendezi, mely szerint a bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani. A bírósági végrehajtást, végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki. A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor az adós nevét és az azonosításhoz szükséges adatokat, továbbá az ügy körülményeitől függően az adós(ok) lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét. A felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell.
Végrehajtási kérelmet a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni. Végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős vagy előzetesen végrehajtható és a teljesítési határidő letelt.
Végrehajtási lapot az első fokon eljárt bíróság állítja ki. Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha a követelés több adóssal szemben áll fenn. A végrehajtó, az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós lakhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen. Ha az adós lakóhelye (tartózkodási helye) vagy munkahelye ismeretlen és az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, a végrehajtó intézkedésére az adós lakóhelyét (tartózkodási helyét), munkahelyét a rendőrségi, társadalombiztosítási és népesség-nyilvántartási szervek kötelesek a rendelkezésükre álló adatok alapján közölni a végrehajtóval.
Egyúttal tájékoztatom arról is, hogy az 1993. évi LIX. törvény határozza meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, és általános helyettesének eljárását és intézkedési lehetőségeit. E törvény 16. § (1) bekezdése így fogalmaz: Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Tekintettel arra, hogy problémája nem hatósági jellegű, hanem jogerős bírósági ítéleten alapuló követelés, s mint ilyen, kizárólag bírósági végrehajtás útján, az érintett kérelmére rendezhető.
Nagyon sajnálom, de fenti tájékoztatásomon túlmenően hatáskör hiányában sem lehetek segítségére. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 8174/2/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához állattartással összefüggő szabálysértési ügyében benyújtott kérelmére az alábbiakról tájékoztatom.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 17. § (4) bekezdése értelmében – az országgyűlési biztoshoz a közigazgatási lehetőségek kimerítése után, a jogerős határozat közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni.
A megküldött irat szerint – panaszával egyidejűleg – a sérelmezett bírságoló határozattal szemben fellebbezést nyújtott be, így feltehetően a jogorvoslati eljárás még folyamatban van.
Jogerős döntés hiányában ügyében nem rendelkezem hatáskörrel, de tájékoztatom, hogy amennyiben a másodfokú határozatban foglaltak miatt alkotmányos visszásság gyanúja merül fel, úgy ismételten fordulhat hivatalomhoz.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 

Ügyszám: OBH 8387/6/1997.

Az országgyűlési biztoshoz benyújtott panaszait, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyomozó Hivatal felvilágosítását és mellékleteit megvizsgáltam, és arról az alábbiakban tájékoztatom.
Panaszaiban többek között előadta, hogy 1997. január 2-ától előzetes letartóztatásban van. Védekezési jogában korlátozzák, indítványait nem veszik figyelembe, a mentő körülményeket nem tárják fel. Bűncselekményt nem követett el. Kéri segítségemet.
Tájékoztatom, hogy az 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bek. szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette.
A beszerzett felvilágosítás szerint Ön ellen jelentős értékre elkövetett csempészet bűntette és más bűncselekmények elkövetése alapos gyanúja miatt van eljárás folyamatban. Panaszait a Szolnoki Városi Ügyészség és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyészség rendszeresen vizsgálja. A Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztálya 1997. szeptember 19-i keltezéssel küldött Önnek részletes felvilágosítást. Megállapította, hogy az ügyében hozott döntések törvényesek és megalapozottak, az ügyben eljáró hatóságok intézkedés megtételét nem mulasztották el. Felsorolták, hogy a Szolnoki Városi Ügyészség 1997. április és augusztus között panaszaira öt határozatot hozott. Szabadlábra helyezési kérelmét továbbította, kérelmeit a bíróság végzéseivel elbírálta. Az ügyészség 1997. július 28-án az Ön részére részleges iratismertetést engedélyezett, 1997. augusztus 14-én kérésére az ügyészség kihallgatta. 1997. június 19-én panaszát a szembesítéssel kapcsolatban elbírálták. Az iratismertetéssel kapcsolatos panaszára felvilágosították, hogy a Be. 142. §. (1) bekezdése szerint a nyomozás befejezésekor köteles a nyomozóhatóság az iratismertetésre, annak során indítványt terjeszthet elő. Felhívták figyelmét arra is, hogy az eljárás folyamatban van. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – saját részleges beismerő vallomására is figyelemmel – az eljárás, az előzetes letartóztatás megszüntetésére nincs törvényes alap. A fent írtak szerint indítványait, kérelmeit elbírálták, védekezésében nem korlátozzák.
Tájékoztatom továbbá, hogy a 1993. évi LIX. tv. 16. § (1) és a 29. § (1) bek. f) pontja szerint bírósági végzéssel elrendelt előzetes letartóztatás megszüntetése, szabadlábra helyezési kérelme elbírálásában közreműködés nem tartozik az országgyűlési biztos hatáskörébe.
A Szolnoki Városi Bíróság az 1997. október 10-én keltezett végzésében részletesen kifejtette, hogy az előzetes letartóztatás megszüntetése és szabadlábra helyezés iránti kérelmét miért utasította el. Az indokolás megalapozottságának vizsgálata nem tartozik a hatáskörömbe, beavatkozásom sértené a bíróság függetlenségének az Alkotmányban megfogalmazott elvét.
Kérem a leírtakra figyelemmel tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 8625/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához írt panaszában azt állította, hogy az 1950–60-as években történt apaság megállapítása koncepciós per eredménye volt, illetve hogy apja halála után annak házasságon kívül született gyermeke jogtalanul perel egy ingatlan öröklését illetően. Az ügyben peres eljárás van folyamatban. Azt kérdezi, milyen magasabb fórumhoz fordulhat, ahol jogértelmezést, jogorvoslatot kaphat.
Az első felvetésére azt tudom mondani, hogy a magyar jogban régen és most is létezik az apaság vélelme, ami azt jelenti, hogy bizonyos körülmények esetén vélelmezik az apaságot.
Másik kérdésére csak azt válaszolhatom, hogy öröklési vitájuk éppen azon a fórumon van, ahol lennie kell. Ilyen ügyekben a bíróság jogosult eljárni és a tényállás felderítése után, a hatályos jog alkalmazásával hoz ítéletet. Az elsőfokú határozat ellen lehet fellebbezni, melyre szóló figyelmeztetést az ítélet tartalmazni fogja.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 29. § (1) bek. f) pontja kizárja a bírósági (végrehajtási) eljárás, illetve döntés vizsgálatát. A bíróság előtt folyamatban lévő, vagy folyamatban volt ügyekkel Hivatalunk, de más szerv sem foglalkozhat.
Kérem fentiek tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 8647/2/1997.

Beadványában abban kérte segítségemet, hogy közveszélyokozás bűntette és más bűncselekmények során okozott kár megtérítése alól – hacsak részben is – mentesíttessem.
A keletkezett kár egy részének a Colonia Biztosító Rt. által történt kifizetése után kértérítés címén indított perben a Szombathelyi Városi Bíróság határozott az Ön fizetési kötelezettségéről.
Sajnálattal arról tudom tájékoztatni, hogy az 1993. évi LIX. tv. 29. § (1) bek. f) pontja nem ad az országgyűlési biztosoknak lehetőséget a bírósági eljárás, illetve döntés felülvizsgálatára.
A tartozás megfizetése alóli mentesülésre csupán a biztosítóval kötött esetleges megállapodással van mód.
Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 8807/2/1997.

A tartási szerződés teljesítésének követelése tárgyában az országgyűlési biztoshoz írt beadványára az alábbi tájékoztatást adom.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A hivatkozott törvény 29. § (1) bekezdésének f) pontja kizárja az országgyűlési biztos eljárási lehetőségét bírósági eljárás, illetve döntés felülvizsgálatára, ezért hatáskör hiányában nem lehetek segítségére.
Beadványában sérelmezte ügyvédje eljárását, ezért – mint írja – panaszt terjesztett elő a Baranya Megyei Ügyvédi Kamaránál, „pénzüket pedig onnan reméli vissza”. Ezzel kapcsolatban tájékoztatom arról is, hogy az ügyvédségről szóló, többszörösen módosított 1993. évi 4. törvényerejű rendelet 28. § (1) bekezdése alapján az egyéni ügyvéd az ügyvédi megbízással kapcsolatban az ügyfélnek okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szerint felelős.
Amennyiben az Ügyvédi Kamara elutasította beadványát, és még mindig úgy látja, hogy ügyével megbízott ügyvéd nem teljesítette azt, amire vállalkozott, az Ön kárigénye kizárólag bírósági eljárás keretében érvényesíthető.
Mindaddig azonban, amíg a károkozás tényét nem tudja kellően bizonyítani, nem fordulhat bírósághoz sem, hiszen a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el [Pp. 164. § (1)]. Ezt mindenképpen vegye figyelembe, ha úgy döntene, hogy a peres utat választja.
Tekintettel arra, hogy nem hatóság által okozott sérelem érte, hatáskör hiányában e problémáján sem segíthetek.
Kérem szíves megértését és válaszom tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 8972/2/1997.

A gyermektartásdíj fizetése, illetve végrehajtása tárgyában az országgyűlési biztoshoz írt, tanácsot kérő levelében foglaltakra az alábbi tájékoztatást adom.
Az 1993. évi LIX. törvény tartalmazza az ombudsman eljárását és intézkedési lehetőségeit. E törvény 16. § (1) bekezdése így fogalmaz: az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Tekintettel arra, hogy problémája nem hatósági, hanem családjogi jellegű, hatáskör hiányában sajnos nem lehetek segítségére.
Fentieken túlmenően, hivatkozott törvény 29. § (1) bekezdésének f) pontja sem ad lehetőséget bírósági eljárás, illetve döntés felülvizsgálatára, így bírósági végrehajtására sem.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt.) végrehajtása kiadott 4/1987. (VI. 14.) IM-rendelet 22. § (3) bekezdése azt írja elő, hogy lejárt tartásdíj előlegezésének nincs helye. A folyósítás kezdő időpontja a végzés meghozatalát követő hónap első napja.
Tájékoztatom arról is, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 22–25. §-a tartalmazza a gyermektartásdíj megelőlegezésének új eljárását, de a törvény e rendelkezése csak 1998. január 1. napjától lép hatályba. A jövőben szükség esetén aszerint kell majd eljárni. (Másolatban mellékelem.)
Kérem fentiek szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 9145/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához írt levelében azt panaszolja, hogy az OTP minden hónapban zárlati díjat számol fel, holott a számláján nincs is pénzmozgás. Kéri – a szobi OTP-től függetlenül – e díj törvényességének kivizsgálását.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 16. § (1) bek. szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az OTP nem hatóság és nem közszolgáltatást végző szerv, így OTP-vel kapcsolatos ügyek vizsgálatára nincs hatáskörünk.
Az OTP önálló – nyereségérdekelt – gazdálkodó szervezet, és szolgáltatásainak díját maga állapítja meg. A számlát minden hónapban zárja – megállapítja, hogy van-e rajta forgalom, ha igen milyen. Erről Önt értesíti, tehát szolgáltatást végez. Ha nem akarja, hogy zárlati díj kerüljön felszámolásra – mivel a számlát úgy sem használja – a szerződés szerint mondja azt fel.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 9161/2/1997.

A gyermektartásdíj folyósításával kapcsolatban az országgyűlési biztoshoz írt beadványára az alábbi tájékoztatást adom.
Az 1993. évi LIX. törvény tartalmazza az ombudsman eljárását és intézkedési lehetőségeit. E törvény 16. § (1) bekezdése így fogalmaz: az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Tekintettel arra, hogy az Ön problémáját nem hatóság által okozott sérelem idézte elő, hatáskör hiányában nem lehetek segítségére.
Felhívom azonban figyelmét az 1997. november 28-án hatályba lépett 1997. évi XXXI. törvényre, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól, és tartalmazza a gyermektartásdíj megelőlegezésének feltételeit is.
Javaslom, hogy forduljon a lakhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez – kiskorú gyermeke érdekében – az új törvényre való hivatkozással, talán tudnak Önnek segíteni.
Nagyon sajnálom, hogy fentieken túlmenően nem lehetek segítségére.
Kérem szíves megértését és válaszom tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 9187/2/1997.

Az országgyűlési biztoshoz címzett munkanélküli járadékával kapcsolatos beadványára az alábbi tájékoztatást adom.
Az Ön munkanélküli járadék megállapítására irányuló kérelmét a Fővárosi Munkaügyi Központ 02. számú Kirendeltsége (1137 Budapest, Katona József u. 25.) elutasította, mely ellen fellebbezést nem nyújtott be, így a határozat 1996. augusztus 30. napján jogerőre emelkedett.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 17. § (4) bekezdése értelmében az országgyűlési biztoshoz a közigazgatási jogorvoslati lehetőségek kimerítése után a jogerős határozat közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni, aki a hatóság eljárásával összefüggésben keletkezett alkotmányos visszásság gyanúja esetén indíthat vizsgálatot.
Fentiekből következően munkanélküli járadékával kapcsolatos ügyében eljárni és intézkedni nincs jogszabályi felhatalmazásom.
Azt is sérelmezte, hogy a Fővárosi Munkaügyi Központ – azzal hogy a másodfokú határozatában fellebbezési határidő elmulasztása miatt elutasította az 1997. március 17-én kelt igazolási kérelmét – kizárta a további jogorvoslati lehetőséget.
Ezzel kapcsolatosan tájékoztatom, hogy az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. § (1) bekezdése értelmében csak az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát lehet keresettel kérni a bíróságtól.
Az igazolási kérelem elbírálása nem minősül az ügy érdemében hozott döntésnek, ezért nincs törvényi lehetőség a határozat bíróság általi felülvizsgálatára sem.
Megértem nehéz helyzetét, és sajnálom, hogy hatásköröm hiányában nem lehettem segítségére problémája érdemi megoldásában.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyiratszám: OBH 9740/3/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához írt kettő beadványában és személyes meghallgatása során a miskolci Avas Dél Lakás-Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezet jogi helyzetét, a lakásszövetkezet felszámolásának jogszerűségét, a felszámoló működésének törvényességét, a bíróságok, a bírók eljárását vitatta.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 16. § (1) bek. szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság 29. § (1) bek., illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A tv. 29. § (1) bek. f) pontja pedig kizárja a bírósági (végrehajtási) eljárás, illetve döntés felülvizsgálatát.
A szövetkezet, a társasház nem hatóság és nem közszolgáltatást végző szerv, ezért Hivatalunk ezen a területen semmilyen vizsgálatot nem folytathat, ennek hiányában pedig még tanácsot sem adhatunk.
A felszámolás a felszámoló bíró felügyelete alatt folyik. Mint Ön is tudja, a felszámoló bíróhoz lehet kifogással élni. A bírói függetlenség az Alkotmányban rögzített alapelv, így sem Hivatalunk, sem más szerv bíróságot, bírói magatartást, határozatot nem vizsgálhat.
Sajnálom, de nem lehetek a segítségére. Kérésére megküldöm a „strasbourgi bíróságról” szóló tájékoztatót.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 

Ügyszám: OBH 10027/2/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához, az örökösödési peres ügyében írott beadványára az alábbi tájékoztatást adom.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 29. § (1) bekezdésének f) pontja nem ad lehetőséget bírósági eljárás, illetve döntés felülvizsgálatára.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 45. § (1) bek. értelmében a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják, az 50. § (3) bek. pedig akként rendelkezik, hogy a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve.
Fentiekből következik, hogy az országgyűlési biztosnak az ügyben nincs jogszabályi felhatalmazása segítség nyújtására.
Hagyatéki hitelezői igény érvényesítése iránt indult peres ügyében a megyei bíróság jogerős ítéletét a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részeit részben – az ítélet rendelkező részében leírtak szerint – változtatta meg. A végrehajtás során mind a jogerős ítéletben, mind a felülvizsgálati eljárás során hozott ítéletben foglaltakat figyelembe kell vennie az alperesnek és a felperesnek egyaránt.
Azon kérdésére, hogy milyen újabb jogi lehetőségük van jogos követelésük érvényesítésére, mellékelem másolatban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. perújításra vonatkozó szabályait.
Nagyon sajnálom, hogy fenti tájékoztatáson túlmenően hatáskör hiányában nem lehettem segítségére. Kérem szíves megértését és válaszom tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter
 
 
 

Ügyszám: OBH 10584/2/1997.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalához a polgári bíróság sérelmesnek vélt jogerős ítélete miatt írott panasza ügyében az alábbi tájékoztatást adom.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tv. 29. § (1) bekezdésének f) pontja nem ad lehetőséget a bírósági eljárás, illetve döntés felülvizsgálatára.
Bármely bíróság jogerős döntése csak az eljárási jogszabályokban – az Ön esetében a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben – szabályozott rendkívüli jogorvoslatok felhasználásával változtatható meg.
Peres ügyében született bírósági döntésre irányuló jogorvoslati – felülvizsgálati – kérelme fent kifejtettekre figyelemmel, hatáskör hiányában nem teljesíthető.
Tájékoztatásul mellékelem az 1952. évi III. törvénynek a jogerős ítélet elleni felülvizsgálatra vonatkozó előírásait. Külön felhívom a figyelmét, hogy a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani, továbbá arra is, hogy felülvizsgálati eljárásban a kérelem előterjesztője jogi képviselővel köteles eljárni.
Nagyon sajnálom, hogy nem lehettem segítségére.
Kérem szíves megértését és válaszom tudomásulvételét.

Kelt.
dr. Polt Péter