Az országgyűlési biztosok közös hivatalának beszámolója

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 28. §-a alapján az országgyűlési biztos és a külön biztosok feladatával kapcsolatos ügyvitel és előkészítés teendőit az Országgyűlési Biztos Hivatala látja el. Az 1995. november 1. napján hatályba lépett Ideiglenes Szervezeti Működési Szabályzatban megpróbáltuk megoldani azt a magyar államigazgatásban páratlan helyzetet, amelyben egyetlen hivatalnak kell kiszolgálnia a három   gyakorlatilag inkább négy   alkotmányosan megválasztott, egymástól független, önálló hatáskörrel rendelkező biztos tevékenységét. A két külön biztos külön törvények alapján is tevékenykedik. Feladatuk jelentős részét nem panaszok, beadványok alapján látják el. A nem panaszorientált tevékenységüket a beszámolási időszakban a Hivatal közreműködése nélkül látták el. Az Ideiglenes SZMSZ rendelkezése szerint a Hivatal hatáskörébe tartoznak a funkcionális feladatok, így a gazdálkodás, az ügyiratkezelés, az informatika, a közös és intézményes külföldi kapcsolatok, a parlamenti munka figyelemmel kísérése, a közös sajtókapcsolatok, valamint a közös rendezvények előkészítése, szervezése.
A biztosok a közös döntést igénylő kérdésekben eddig harmonikus egyetértésben működtek együtt. Szakmai szuverenitásuk az együttműködés során nem sérült, a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a három fő szakmai területen   a törvény rendelkezéseinek megfelelően   egymástól függetlenül jártak el.
A megválasztás után a Kormány az országgyűlési biztosok és a Hivatal elhelyezésére a Tüköry u. 3. szám alatti épület egy részét   a IV. emeleti helyiségeket   ajánlotta fel. Az egész épületet egy korábbi kormányrendelettel azonban a Pest Megyei Gazdasági Kamarának már kiutalták. Ezt a rendeletet 1996 végén ránk nézve kedvező módon megváltoztatták. 1996. február 1-jéig az EXPO és az EXPO 96 Kormánybiztosi Iroda kezdetben 25, később 8 munkatársa foglalta el az épület kétharmad részét. 1995. december 31-ig 43 munkatárs és a biztosok összesen 23 szobában dolgoztak. (Ebbe beleértendő a panasziroda is.) A kormány december 27-én hozta meg 1132/95. számú határozatát, amelyben a Tüköry utcai székházat 1996. január 1-jétől használatunkba adta. Az EXPO intézményei februárban hagyták el az épületet. Ezt követően 1996. március végén vehettük birtokba az egész épületet.
Az említett kormányhatározat ellenére azonban még mindig nem tisztázott, hogy kivel, mennyi időre és milyen feltételekkel köthetünk hosszabb távra szóló bérleti szerződést. Legutolsó híreink szerint a székházul szolgáló épület éppen most került ki az állami tulajdonból. Az épületben 1300 hasznosítható négyzetméterrel rendelkező 52 helyiség van. Sok benne a hivatali munkára teljesen alkalmatlan, ablaktalan szoba. A felsőfokú képesítéssel rendelkező munkatársainkat csak hármasával-négyesével tudtuk leültetni, a főosztályvezetők ketten dolgoznak egy szobában és a titkárnőknek is csak közös szobákat tudtunk biztosítani. Az emeletenkénti egy-egy kisméretű tárgyalótermet is dolgozószobákká alakítottuk át. A zsúfoltság a munka hatékonyságának rovására megy. Az érdemi munkatársak egymás közötti konzultációja csak a folyosókon oldható meg, telefonon történő ügyintézésük szobatársaik munkáját megbénítja. A panaszirodán a négyszemközti beszélgetés biztosítására nincs mód. Szakkönyvtárunk csak raktárként működik, olvasótermi szolgáltatást nem tud biztosítani. Elhelyezési gondjainkat 1997. március elején megismertettük a miniszterelnökkel, aki ígéretet tett arra, hogy a megalapozott igényeinkre a közeli jövőben találnak megoldást.
Az országgyűlési biztosok közvetlen munkatársai jelentős többségben felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Az ügyviteli dolgozók az összlétszám egyharmadát teszik ki, és többségük   a jogalkotói szándéknak megfelelően   a közös Hivatalban látja el feladatait. Az elhelyezésünkkel kapcsolatos nehézségek miatt a munkatársak létszámát csak fokozatosan tudtuk feltölteni. A főállású munkatársak száma 1996. december 31-én 95 volt. (Lásd erről az 1. számú táblázatot.) Anyagi lehetőségeink még lehetővé tennék a 15 20 százalékos létszámbővítést, amelyre egyébként igen nagy szükségünk is lenne, de a kedvezőtlen elhelyezés miatt jelenleg a munkatársak köre tovább nem növelhető.
Az optimális létszám egyébként 110 120 főben határozható meg, mindenekelőtt a felsőfokú végzettségű munkatársak számának bővítésével. A kiemelkedő munkát végző, nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező egyetemi végzettségű munkatársaink számára igyekeztünk a Számvevőszéknél és az Alkotmánybíróságnál alkalmazott bérezési rendszerhez hasonlót biztosítani. Az erre vonatkozó jogszabály-módosítási indítványunkkal most foglalkozik az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága és a Kormány.
A munka objektív feltételeit 1996. december óta jelentős mértékben javította a számítógépes rendszer kialakítása.
A közös Hivatal több közös szakmai programot szervezett a biztosok számára. Ezek sorából kiemelkedett a Hajdú-Bihar és a Csongrád megyék Közigazgatási Hivatalai segítségével megvalósított 3-3 napos munkalátogatás. E munkalátogatások keretében a biztosok helyszíni szemlét tartottak laktanyákban, rendőrségi fogdákban, gyermek- és ifjúságvédő intézetekben, kárpótlási hivatalokban, földhivatalokban, idegenrendészeti szállásokon. Fórumon találkoztak egyetemi és főiskolai hallgatókkal. Közös megbeszélést tartottak a megyék országgyűlési képviselőivel, bíráival, ügyészeivel, a megyei önkormányzat és a rendőrség vezetőivel. Miközben a biztosok az előbb részletezett programokban vettek részt, a Hivatal és a biztosok munkatársai panaszosokat hallgattak meg, vagy a helyben elintézhető vizsgálatokat végezték el. A megyeszékhelyeken előre meghirdetett módon 15 20 intézményben panaszládákat helyeztünk el. A lepecsételt ládákba alkalmanként 130 150 értékelhető panaszbeadvány gyűlt össze.
Az országgyűlési biztosokat megválasztásuk óta meglátogatta a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke, az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága és az Emberi Jogi Bizottsága elnökei és elnökhelyettesei, a belügyminiszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság kollégiumának vezetői, a legfőbb ügyész és helyettesei. Ezeken a látogatásokon szakmai problémák megbeszélésére került sor.
A Hivatal létrejötte óta jelentős figyelmet szentelt a nemzetközi kapcsolatok megteremtésének. Ennek elsődleges célja az volt, hogy az országgyűlési biztosok a más országokban már korábban bevezetett ombudsmani intézmények tapasztalatait, módszereit megismerhessék. Az országgyűlési biztosok igyekeztek a külföldi szakembereket, kollégákat megnyerni arra, hogy a Hivatalnál folyó munkáról mondjanak véleményt, adjanak tanácsot.
Gönczöl Katalin, Majtényi László és Kaltenbach Jenő 1995 novemberében részt vettek a Spanyolországban rendezett első Trikontinentális Ombudsman Konferencián, ahol megválasztásuk után először nyílt alkalmuk találkozni a világ szinte valamennyi ombudsmanjával. 1996 májusában a magyar obmudsmanok az Európa Tanács szervezésében az V. Európai Ombudsman kerekasztal-megbeszélésen, Limasszolban gyarapították szakmai ismereteiket. 1996 októberében Kaltenbach Jenő és Polt Péter Buenos Airesben rendezett ombudsman-világkonferencián képviselte Magyarországot.
A biztosok egyéni meghívásnak 1995 szeptemberében tettek eleget, amikor a lengyel emberjogi biztos, Tadeusz Zielinski vendégei voltak Varsóban. A háromnapos lengyelországi tapasztalatcsere azért is érdemel nagy figyelmet, mert az első volt szocialista országban már 1988 óta működik az ombudsmani intézmény.
1996 januárjában a brit külügyminisztérium szervezésében egyhetes tanulmányúton vett részt Gönczöl Katalin, Majtényi László és Polt Péter. Látogatásuk során az országgyűlési biztosok megismerkedtek az angliai országos és regionális ombudsmani intézmények vezetőivel, munkájukkal. Gyakorlati, módszertani kérdéseket tanulmányoztak a panaszirodák működtetése, a parlamenti bizottságok szerepe, továbbá a hivatalok és a tömegtájékoztatás kapcsolatának fenntartása terén.
Intézményünk bekapcsolódott a kanadai Nemzetközi Ombudsman Intézet és az ausztriai Európai Ombudsman Intézet munkájába. Ezek a kapcsolatok lehetővé teszik, hogy az intézetek által kiadott időszakos hírlevelek és kiadványok révén az országgyűlési biztosok hozzájussanak más ombudsman-hivatalok szakmai anyagaihoz.
Az Országgyűlési Biztosok Hivatala 1996. november 21 22-én az Európa Tanáccsal közösen Közép- és Kelet-európai Ombudsman Találkozót szervezett Budapesten. A 18 közép- és kelet-európai országból érkező ombudsmanok, emberjogi képviselők és az öt további nyugat-európai szakember között élénk párbeszéd alakult ki. A konferencia anyagát angolul az Európa Tanács, magyarul a közös Hivatal teszi közzé.
Az intézmény az eltelt másfél év alatt elfogadható ismertségi szintet ért el. Felméréseink szerint az ország lakosságának 60 százaléka tud a biztosok létezéséről. Lényegesen kevesebb azoknak az aránya, akik pontosabb ismeretekkel rendelkeznek a biztosok feladatairól, hatásköréről és annak korlátairól. Ismeretterjesztő előadásokkal, intézmények, hatóságok panaszirodáin elhelyezett szórólapokkal próbáltuk ismertté tenni az intézmény működésének célját és a biztosok tevé- kenységének lehetőségeit.

Budapest, 1997. március 14.
 
 
 
 
 

Kaltenbach Jenőnemzeti, etnikai és kisebbségi biztos Gönczöl Katalinaz állampolgári jogok országgyűlési biztosa
 
 
 
 

Majtényi Lászóadatvédelmi biztos Polt Péteraz állampolgár jogok országgyűlésibiztosának általános helyettese