8.
Ajánlások az Országgyűlés számára
Az Obvt. 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a biztosok az éves beszámolójukban
az Országgyűlés elé terjesztik azokat a kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok
nagyobb csoportját érintő alkotmányos visszásságokat, amelyeket vizsgálataik
során feltártak. Az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján ajánlásainkat
a következőkben foglaljuk össze.
1. A törvényalkotás körébe tartozó ajánlások:
a) A szükségbérletekkel kapcsolatos alkotmányos visszásság megszüntetése
érdekében javasoljuk az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII.
törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.
évi III. törvény, valamint a lakások és helyiségek bérletére, illetve az
elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
módosítását.
b) Az összeférhetetlenség megszüntetése, az eljárási garanciák biztosítása
érdekében javasoljuk a rendőrségnél fogva tartottak körében előforduló
halálesetek, valamint a rendőrségi lőfegyverhasználat kivizsgálásának az
ügyészi hatáskörbe utalását.
c) Javasoljuk az áldozatok kárenyhítését célzó törvény megalkotását.
d) A kárpótlással kapcsolatos jogbiztonság megteremtése érdekében kívánatosnak
tartjuk, hogy az Országgyűlés teljesítse az Alkotmánybíróság határozatában
elrendelt az 1992. évi XXXII. törvény 3. § (1) bekezdés c)
pontját érintő törvényalkotási feladatát.
e) Az emberi jogok garanciarendszerének megerősítése érdekében javasoljuk
az idegenrendészeti eljárásról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény módosítását.
Erre nézve már ajánlást tettünk az igazságügyi miniszternek.
f) A távhő-szolgáltatási díjak megállapítása körében kialakult jogbizonytalanság
megszüntetése érdekében sürgetjük, hogy az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi
miniszter tegyen eleget a törvény-előkészítő feladatának és ennek során
vegye figyelembe ajánlásainkat.
2. Az Országgyűlés vizsgálatát igénylő esetek:
a) Az országgyűlési biztos általános helyettese az OBH 870/1995. számú
ügyben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat egyes veszélyes
munkakörben dolgozó munkatársainak veszélyességi pótlékával kapcsolatban
jogszabály alkotását kérte a miniszterelnöktől. A Miniszterelnöki Kabinetiroda
az ajánlást a népjóléti miniszternek továbbította. A miniszter tájékoztató
állásfoglalását követő kiegészített ajánlásunkra válasz nem érkezett.
b) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az OBH 4945/1996. számú
ügyben a felsőoktatásban dolgozó vezető oktató nők nyugdíjazása során megnyilvánuló,
alkotmányos visszásságot okozó diszkrimináció orvoslása érdekében ajánlást
tett a művelődési és közoktatási miniszternek. A miniszter az ajánlás teljesítését
visszautasította.
c) Az általános helyettes az OBH 596/1995. számú és a kapcsolódó ügyekben
a művelődési és közoktatási minisztertől azt kérte, hogy semmisítse meg
a felsőoktatásban oktatók felmentése ügyében hozott és kizárólag az 1995.
évi pótköltségvetési törvényben meghatározott támogatáscsökkentésre hivatkozó
munkáltatói döntéseket. Az alkotmányos visszásságot okozó döntések jogellenességét
a miniszter elismerte, ám nem közölte, hogy megkezdte-e a jogerős bírói
döntések kiterjesztését a munkaügyi jogvitát nem kezdeményező felmentett
oktatókra.
d) Az országgyűlési biztos általános helyettese a személy- és vagyonvédelmi
tevékenységet szabályozó 87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításának
indítványozását, valamint a kormányrendelet végrehajtására kiadott 11/1995.
(VIII. 18.) BM rendelet és a 12/1995. (VIII. 18.) BM rendelet módosítását
kérte a belügyminisztertől az OBH 1452/1995. és a kapcsolódó ügyekben.
A belügyminiszter az ajánlást csak részben teljesítette.
Felhívjuk az Országgyűlés figyelmét arra, hogy az előterjesztett ügyekben
megállapított alkotmányos visszásságok az állampolgári jogokat súlyosan
sértik, esetenként az állampolgárok nagy csoportjait érintik. Ezért a sérelmek
orvoslásában az Országgyűlés tevékeny közreműködését kérjük.
Budapest, 1997. március 17.
Polt Péteraz állampolgári jogok országgyűlési biztosaáltalános helyettese
Gönczöl Katalinaz állampolgári jogok országgyűlési biztosa