Munkamegbeszélés az ombudsman hivatalában a légiforgalom lakosságot érintő

Kezdő dátum:
2018. november 27., 09:30
Vége dátum:
2018. november 27., 13:00
Erőforrások:
Guest

Munkamegbeszélés az ombudsman hivatalában a légiforgalom lakosságot érintő kedvezőtlen hatásairól

 

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója munkamegbeszélésre hívta a légiközlekedés szakembereit, illetve a repülőforgalom kihatásaival érintett lakótérségek képviselőit. „A légiközlekedés egészségügyi hatásai az egészséges környezethez való alapjog tükrében” címmel rendezett eszmecsere célja az volt, hogy  megvitassák,  milyen megoldások lehetségesek  azoknak az egyre nagyobb zajártalmaknak és rezgés-terheléseknek a mérséklésére, amelyeket a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér dinamikusan növekvő forgalma  okoz a közeli lakott területeken.

 

Bándi Gyula környezet-egészségügyi és közlekedési szakértők, jogszabályalkotók, hatóságok és szakmai intézmények munkatársai, önkormányzatok és civil szervezetek képviselői előtt megnyitójában arra utalt, hogy ezt az összetett problémát egymással rivalizáló érdekek és értékek konfliktusa jellemzi. A repülőgép-forgalmat fenn kell tartani, de nem az egészséges környezethez és testi-lelki egészséghez fűződő, alkotmányos védelemben részesülő alapjogok háttérbe szorítása árán.

 

Nemzetközi repülőterek öt kilométeres körzetén belül az egészségügyi hatásokat érdemben nem is szokás vizsgálni, mivel e körben emberi települések rendesen nincsenek. Ezzel szemben a Liszt Ferenc repülőtérhez jóval közelebb is ezrek élnek és szenvednek a légiforgalom káros hatásaitól. A szakértők világossá tették, hogy az emberi szervezet a zavaró zajhatást nem képes megszokni; a zajterhelés testi-lelki betegségekben megnyilvánuló káros hatásai tudományosan igazoltak. A káros következményekről szóló panaszok áradatát a műhelybeszélgetésen jelen lévő önkormányzatok jegyzői és alpolgármesterei is megerősítették.

 

Ennek kapcsán azonban felmerül a központi és helyi hatóságok felelőssége is, mert megalapozatlan – szabályozási, illetve településrendezési – döntések is hozzájárultak e kritikus helyzet létrejöttéhez. A határértékek meghatározása, zajgátló védőövezet kijelölése jóval inkább a konkrét helyzethez igazodik, semmint az egészségügyi normákhoz. Kétséges például, hogy az érvényes zaj-határértékek alkalmasak-e az egészséges környezethez való jog minimális szintjének érvényesítésére. Ez nem egyszerű műszaki, hanem alkotmányos kérdés.

 

Problémák forrása, hogy Magyarország máig nem ültette át belső jogába a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet dokumentumainak, ajánlásainak döntő részét. Az eszmecsere nyomán világossá vált, hogy a megoldást nehezen befolyásolható műszaki adottságok nehezítik, azonban a szabályozásban fellelhetők még olyan eddig nem alkalmazott módszerek, amelyekkel a legkedvezőtlenebb időszakban bekövetkező terhelés csökkenthető lenne.

 

Elsősorban az egészség és a normális életvitel szempontjából legkritikusabb éjjeli időszak forgalomcsillapítására volna szükség. E tekintetben már az is előrelépés lenne, ha betartanák az előírásokban meghatározott, a mélyalvás idejére engedélyezett repülési műveletek elvben alacsony számát. Mivel azonban, elsősorban a szinte már menetrendszerűvé vált késések miatt a tényleges műveletszám ennek akár két-háromszorosa, meg kell találni annak módját, hogy a légitársaságok és a hatóság valóban megteremtsék a menetrendtartás technikai és szabályozási feltételeit. A gazdasági vállalkozások pénzügyi érdekeltsége híján viszont nincs esély a lakossági panaszok enyhítésére – hangzott el a légiforgalom lakosságot terhelő kihatásait és a lehetséges megoldásokat elemző megbeszélésen.