null Az ombudsman a hegyközségi törvény módosítását javasolja

Az alapvető jogok biztosa a hegyközségi törvény módosítását javasolja a kis területű szőlőültetvénnyel rendelkező szőlészeti termelők, a borászati termelők és a felvásárlók érdekeinek védelmében.

Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához, amelyekben a hegyközségekről szóló törvény alkotmányosságának vizsgálatát kérték. A beadványozók azt kifogásolták, hogy a korábbi egy tag-egy szavazat elve helyett az új szabályozás szerint a hegyközség közgyűlésén a szőlészeti termelők az ültetvényük területe alapján eltérő számú szavazattal rendelkeznek, a szőlészeti és borászati felvásárlóknak pedig egyáltalán nincs szavazati joga.  

Az ombudsmannak címzett beadványok benyújtását követően az Országgyűlés módosította a hegyközségi törvényt, és a hegyközség nyilvántartásában szereplő felvásárlóknak is biztosítani kívánt egy-egy szavazatot. 

Székely László alapjogi biztos jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénymódosítás nem érte el a célját, mert az elfogadott normaszöveg alapján a felvásárlókat továbbra sem illeti meg szavazati jog. A felvásárlóknak fontos szerepük van abban, hogy a termelők értékesíteni tudják a borszőlőt, mustot és bort, illetve azok eljussanak a tovább-feldolgozást végző borászati termelőkhöz. A felvásárlók járulékot fizetnek, ami a hegyközségek finanszírozásának fontos eleme. Ennek ellenére a törvényi szabályozás csak kötelezettséget ró rájuk, a hegyközségi tagok jogaival nem rendelkeznek. E visszásság orvoslása érdekében az alapvető jogok biztosa a felkérte a vidékfejlesztési minisztert, hogy kezdeményezze a hegyközségi törvény olyan módosítását, amely biztosítja, hogy a felvásárlókat a borászati termelővel azonos módon illesse meg szavazat a hegyközség közgyűlésén.

Az ombudsman rámutatott arra is, hogy a hegyközség köztestületként a szőlészeti és borászati tevékenységhez fűződő közös érdekek előmozdítására jön létre. A hegyközségi törvény több biztosítékot is megfogalmaz a kis területű szőlőültetvénnyel rendelkező szőlészei termelők és a borászati termelők védelmében. E rendelkezések azonban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a szavazatok többségét együttesen birtokoló néhány szőlészeti termelő a saját érdekei szerint döntsön a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben. Minél alacsonyabb a részvételi arány a közgyűlésen, annál meghatározóbb befolyása lehet a nagy szőlőültetvényt birtokló termelőknek. Az alapvető jogok biztosa ezért a hegyközségi törvény olyan módosítását kezdeményezi, amely további garanciákkal segíti, hogy a kis területű szőlőültetvénnyel rendelkező szőlészeti termelők és a borászati termelők érdemben befolyásolhassák a hegyközség közgyűlésének döntéseit.

A jelentés ide kattintva olvasható.