null Nemzetiségi tanévnyitó konferencia

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatási Hivatal és a Klebelsberg Központ szervezésében 2021. augusztus 24-én került sor 2021/2022. tanévet megnyitó nemzetiségi szakmai tanévnyitó konferenciaára, melynek a Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Könyvtár intézménye biztosított helyszínt.

A konferenciát a nemzetiségi ombudsmanhelyettes mellett számos nemzetiségi szószóló, illetve országos nemzetiségi önkormányzati elnök is megtisztelte jelenlétével.

A rendezvény egy rövid népzenei műsorral kezdődött az iskola tanulóinak előadásában, majd dr. Lásztity Jovánka intézményvezető köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy az elmúlt években jelentősen növelt összegű központi támogatásoknak köszönhetően fejlődő és jól működő hazai nemzetiségi közoktatási rendszer valóban képes hozzáadott értéket teremteni és hozzájárulni a nemzetiségi közösségek identitásának megőrzéséhez, az értékek átadásához az új generációk részére.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében Pálfi Erika főosztályvezető ismertette az elmúlt tanév tapasztalatait és az új tanévben várható főbb változások, fejlesztések hangsúlyos elemeit. A 2020/2021. tanévvel kapcsolatban kiemelte, hogy a világjárvány miatti rendkívüli helyzet, a sok évfolyamot érintő több hónapig tartó digitális oktatás kihívásai ellenére sikeres tanévet zártunk, köszönhetően elsősorban a közoktatásban dolgozók – így a nemzetiségi iskolák pedagógusai – kitartásának, lelkesedésének, elkötelezettségének, innovációiknak és jó gyakorlataik megosztásának. Az elmúlt tanévben megerősödtek az on-line oktatás feltételei mind a módszertani, mind pedig az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően. Jelentős változás volt az iskolaőrség bevezetése, amely a visszajelzések szerint sikeresnek bizonyult. A jogszabályváltozások körében a főosztályvezető kiemelte még a Ktv. rendelkezéseinek finomhangolására tett lépéseket, illetve a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítását. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt tanévben zavartalanul folytatódott az új NAT és az új kerettantervek felmenő rendszerben történő bevezetése, továbbá az új tankönyvek és tananyagok – köztük számos nemzetiségi tankönyv – alkalmazása. Kiemelte, hogy a nemzetiségi tankönyvek terén is az elégedettség növelése a cél, ennek érdekében a minisztérium folyamatosan egyezteti a nemzetiségek képviselőivel a módosítási igényeket és nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a nemzetiségi tananyagok körében is nagyobb részt képviseljenek az úgynevezett „okostankönyvek”, figyelemmel arra, hogy a járványhelyzettől függően a jövőben is sor kerülhet a digitális oktatás előtérbe kerülésére. Előadásában kitért még többek között a projektszemléletű érettségi vizsgák bevezetésére, a Lázár Ervin Program keretében megvalósított 5,5 Mrd forint értékű támogatásra, és az idegennyelvtudás fejlesztését segítő programra. Végezetül jelezte, hogy az operatív törzs általi jóváhagyást követően a közeljövőben egy intézkedési tervet küld az iskolák részre a minisztérium, amely ajánlásokat tartalmaz a járványhelyzet kezelésével, így kiemelten a koronavírus-oltások tanulók általi felvételével, az iskolai oltópontok működtetésével kapcsolatban is.

Sipos Imre az Oktatási Hivatal elnökhelyettese előadásában a 2021/2022-es tanév főbb feladatai vette számba. Előadásában átfogóan bemutatta az Oktatási Hivatal által ellátott főbb feladatköröket a közoktatás koordinálása terén, kiemelve a nemzetiségi iskolákat érintő kérdéseket. Összefoglalóan elmondta, hogy az előző tanév tapasztalatai alapján az iskolák már jobban felkészültek arra, ha esetleg a járványhelyzet miatt ismét részben vagy egészben digitális oktatásra kellene átállniuk a tanév során. A korábbi években kialakult gyakorlatnak megfelelően október, november hónapokban kerül sor az előérettségikre. Az országos kompetenciamérések terén újdonságnak számít, hogy a szövegértés és a matematika mellett természettudományi tárgyú mérésre is sor kerül ebben a tanévben. A méréseket az oktatási Hivatal egységes rendszerben és elektronikus felületen kezeli. Felhívta a figyelmet arra, hogy idéntől egy új pályaorientációs online eszköz is rendelkezésre áll az OH honlapján. A továbbiakban röviden érintette a szakmai ellenőrzésekkel, a tankötelezettséget érintő törvényi változásokkal, a pedagógusminősítés rendszerével, illetve a komplex tanfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos aktuális kérdéseket. Kitért a KIR, valamint a szakképzés területén bevezetett SZIR informatikai rendszerek működtetésére, valamint megemlítette az óvodáztatási kötelezettség nyilvántartásának új rendszerét. Előadásának további részében részletesen bemutatta az Oktatási Hivatal pedagógiai-szakmai szolgáltatásainak kínálatát, a szaktanácsadói rendszert és külön kitért az öko-iskolákat érintő kérdésekre. Az aktuális statisztikai adatok alapján elmondta, hogy összességében a tanulók 6,29%-át érinti a lemorzsolódás veszélye és területileg az Észak-magyarországi régióban a legmagasabb ennek aránya. Előadását a tankönyvhelyzet aktuális kérdéseivel zárta, jelezte, hogy elérhető egy on-line tankönyvkatalógus és kiemelte, hogy a korábbi időszakhoz képest 1/3-dal nőtt a nemzetiségi tankönyvek száma. Elmondta, hogy bár az aktuális nemzetiségi tankönyvfejlesztési projekt lezárult, tovább folytatódik a munka a nemzetiségek képviselőivel a tankönyvek és tananyagok továbbfejlesztése terén.

A Klebelsberg Központ képviseletében Dr. Pánczél János főosztályvezető számolt be az új tanévet érintő legfontosabb feladatokról és fejlesztésekről. Az antiszegregáció témájában kiemelte, hogy a tankerületi szinten működő antiszegregációs munkacsoportok fontos jelzőrendszert alkotnak, amelyek a szegregációs tendenciák megjelenése esetén javaslattételi joggal rendelkeznek, illetve az esélyegyenlőséggel kapcsolatos bejelentéseket is kezelik. Emellett minden antiszegregációs munkacsoportnak kötelező intézkedési tervet készítenie. Jelezte azt is, hogy az antiszegregáció kérdésében szoros együttműködést alakítottak ki a nem állami (elsősorban egyházi) fenntartású intézményekkel, mivel a szegregációs tendenciák a tanulók különböző fenntartású intézmények közötti megoszlásának változásában is megjelenhetnek. Előadásának további részében kitért a speciális nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelésének-oktatásának aktuális kérdéseire, a pedagógushiány leküzdését szolgáló ösztöndíjrendszer eredményeire, valamint a „Kréta” elektronikus rendszer alkalmazásának tapasztalataira. E téren újdonságként kiemelte a digitális kollaborációs tér (DKT-modul) fejlesztését, amelynek keretében online tanóra tartására, a tanórán kiadott feladatok és a házi feladatok digitális kezelésére, digitális tananyagok tárolására és online formában megtartott értekezletekre (nevelőtestületi értekezletek, osztályozó konferenciák, munkaközösségi értekezletek) is lehetőség van. A Klebelsberg Központ által menedzselt fejlesztési projektek téren kiemelte, hogy jelenleg 511 projekt keretében zajlanak módszertani fejlesztések mintegy 34,8 milliárd forint értékben.

Az Oktatási Hivatal Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központja képviseletében Dr. Lesfalviné dr. Csengődi Ágnes mutatta be a nemzetiségi POK pedagógiai-szakmai szolgáltatásait. Az előző tanévben a nemzetiségi iskoláktól az oktatási központhoz érkezett megkeresésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a beérkezett összesen 351 igényből 265-öt tudtak teljesíteni egyrészt a tantárgygondozási, másrészt pedagógia-szakmai kérdésekben. Hangsúlyozta, hogy az idei tanévben is folytatódnak a hagyományos nemzetiségi tanulmányi versenyek, ezekhez az Oktatási Hivatal biztosítja az online Tehetségkapu felületet. Így többek között megrendezésre kerül a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő általános iskolák 4. évfolyamos tanulói számára meghirdetett online nyelvi verseny, az országos általános iskolai nemzetiségi tanulmányi verseny, a nemzetiségi népismereti verseny és országos nemzetiségi fotópályázat, az országos nemzetiségi rajzverseny, a kommunikációs verseny, valamint a nemzetiségek közötti kölcsönös ismeretátadást célzó „Mennyit tudunk egymásról?” verseny. Ezt követően előadásában kitért a nemzetiségi bázisintézmények kiemelkedő szerepére, hangsúlyozva, hogy ezen intézmények hatékonyan mozdítják elő a pedagógiai-módszertani kultúra gazdagítását, az intézményközi kapcsolatok bővítését, mivel hálózati együttműködést valósítanak meg. A nemzetiségi bázisintézmények így a szakmai innovációk regionális elérhetőségének, a horizontális tudásmegosztás és az intézményi jó gyakorlatok megosztásának fontos helyszínei. Befejezésként a vezető szaktanácsadói munkaközösségek és az egyéb szakmai munkacsoportok szerepét emelte ki, példaként említve az előbbiek körében egy, az óvodai nevelésre vonatkozó négynyelvű szakmai szótár kidolgozását, az utóbbiak tekintetében pedig az „Irányelvtől a tanóráig”, illetve a „Mérés-értékelés” című szakmai anyagok kidolgozását.