null Közlemény a roma holokauszt nemzetközi emléknapján

​A mai napon emlékezünk az 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszakán az auschwitz-birkenaui lágerében kivégzett, mintegy 3000 roma gyermekre, nőre és férfire, ugyanakkor fejet hajtunk a második világháború során származásuk miatt üldöztetett és meggyilkolt európai, köztük a magyar roma áldozatok emléke előtt. A kutatók szerint a koncentrációs táborokban és a helyi pogromok során kivégzett európai romák száma legalább ötszázezerre tehető. Magyarországon ötezer és tizenötezer közötti halálos áldozatról beszélnek a kutatók, azonban a fajüldözés több százezer cigány származású embert, a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát közvetlenül érintette.
A roma holokauszt sokáig nagyrészt feltáratlan és feldolgozatlan téma volt mind az európai, mind pedig a magyar társadalomban és történelemben. Ezért az áldozatokra való emlékezésen túl egyéb kötelezettségünk és felelősségünk van.
A holokauszt roma áldozataira való emlékezés, a téma oktatásának tartalmi kérdései nem pusztán a roma közösség tagjai számára fontosak, de általánosságban az emberi jogok oktatásában és megértésében is hangsúlyos szerepet kell, hogy játszanak. Az ismeretátadás alapvető követelménye, hogy a történelmi tényeket hitelesen és megfelelő kontextusban közvetítse, ennek során nem maradhat el a roma holokausztot megelőző folyamatok, valamint azok erkölcsi, társadalmi és politikai következményeinek elemzése sem. Kiemelten fontos, hogy a fiatalabb generációknak olyan értékrendet közvetíthetünk, amelyben központi szerepet játszik a tolerancia, valamint az alapvető jogok és a demokratikus értékek tisztelete.
A vészkorszakban megtörtént események jól illusztrálják, hogyan tud eljutni a társadalom az egyént érő, elszigeteltnek tűnő emberi jogi jogsértésektől az emberi élet tömeges és szisztematikus kioltásáig. A két világháború közötti időszak üldöztetéseinek, majd a holokauszt történéseinek emberi jogi szempontból való megközelítése megérteti, és más megvilágításba helyezi az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az Európa Tanács létrejöttét, valamint az első átfogó emberi jogi egyezmények – többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – megszületését és jelentőségét, és ezen keresztül az emberi jogok fontosságát.
Nils Muiznieks az Európa Tanács emberi jogi biztosa 2015. évi tevékenysége során több ízben utalt rá, majd éves jelentésébenis hangsúlyozta, hogy az egyre nagyobb mértéket öltő cigányellenesség elleni harc egyik fontos eszköze lehet a roma holokauszt oktatása. A szakszerű és korszerű ismeretek által érthetőbbé válhat a romák jelenlegi helyzete, és ez elősegítheti az európai roma közösségek emberi jogainak nagyobb fokú tiszteletben tartását.