Vissza

"Közös felelősségünk a párbeszéd"

Kezdete:
2018.03.22. 9:30
Végződik:
2018.03.22. 13:00

Összefoglaló a „Közös felelősségünk a párbeszéd – a gyermekjogok hatékonyabb védelmének lehetőségei a kapcsolattartási ügyekben” című 2018. március 22-i gyermekjogi rendezvényről

 

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Hintalovon Alapítvány által közösen szervezett rendezvényt dr. Lápossy Attila, a Hivatal Gyermekjogi Osztályának vezetője nyitotta meg rövid köszöntővel. Ezután dr. Győrffy Zsuzsanna, a Gyermekjogi Osztály munkatársa előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a biztoshoz beérkező, gyermekjogi tárgyú panaszbeadványok jelentős része kapcsolattartási jogvitához, kérdéshez kötődik. Tipikus probléma a gyakorlatban a gyámhatósági eljárások elhúzódása, a határidő többszörös túllépése, amely nem egyeztethető össze a jogbiztonság követelményével és a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal. Jellemző tapasztalat, hogy a gyámhatóság számos esetben nem tájékoztatja a szülőket a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről, illetve a szakértő kirendelése elhúzódik. Mindezeknek köszönhetően végső soron a gyermek kapcsolattartáshoz való joga sérül. Kiemelte, hogy ezek az ügyek általában nem a szakellátásban lévő gyermekek kapcsolattartáshoz való jogát érintik, hanem a saját családjukban nevelkedő gyermekekét. A felügyelt kapcsolattartással összefüggő lezárt és folyamatban lévő ombudsmani vizsgálatokra utalva az előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermek legjobb érdekét mindig az szolgálja, ha a felügyelt kapcsolattartás valóban átmeneti helyzet, van arra is példa azonban, amikor az ilyen kapcsolattartás megváltoztatása miatt indított hatósági eljárások elhúzódnak és ez a mesterséges helyzet tartóssá válik. Nehézséget jelent, hogy a szolgáltatást nyújtó gyermekjóléti központok az ország számos járásában nem rendelkeznek megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, a szükséges kapacitásokkal, hétvégi időpontban csak korlátozottan állnak rendelkezésre, illetve hiányoznak a valóban gyermekbarát helyiségek így a felügyelt kapcsolattartás intézménye diszfunkcionálissá válik.

Második előadóként dr. Murányi Fanni, a Hivatal Gyermekjogi Osztályának munkatársa gyermekvédelmi közvetítő eljárás nézőpontjából értékelte a kapcsolattartással összefüggő ombudsmani gyakorlatot, az aktuális vizsgálatok megállapításait és tapasztalatait. A biztos egyik legfrissebb vizsgálatának fókuszában a mediáció és más alternatív konfliktuskezelés szabályozási környezete és alkalmazási gyakorlata áll. A vizsgálat főbb tapasztalatai között szerepel a kapcsolattartást érintő jogviták során a mediáció érdemi igénybevételére vonatkozó ellentmondásos jogi környezet, amely egy túlzóan bürokratikus rendszert alakított ki. Nem kielégítő a konfliktuskezeléssel, gyermekvédelmi közvetítéssel, mediációval foglalkozó szakértők száma, hiányzik a specializáció és az ügyfelek visszajelzésén alapuló minőségbiztosítás lehetősége sem adott. A mediáció hatékony működését akadályozza a szakmai protokoll, útmutató hiánya, mely például alkalmas lenne arra, hogy a mediátornak a jelzési és a titoktartási kötelezettsége közötti feszültséget, vagy éppen az érintett gyermek meghallhatására vonatkozó dilemmákat rendezze. Az előadó a határokon átnyúló családjogi mediáció kérdésével kapcsolatban megemlítette, hogy az intézmény hatékony eszköz lehetne a gyermek jogellenes külföldre vitelének megelőzésére is, de annak megtörténtekor és a végrehajtás elősegítése során is jól alkalmazható. Az Európai Unióban fellelhetőek példák jól működő gyermekvédelmi mediátorok működéséről, bár jelenleg uniós szinten sincs egységes képzés, holott a témakör határokon átnyúló jellege ezt indokolná. Magyarországon a mediáció igénybevétele minimális, egy szakosított mediátor működik hazánkban, így szakirányú mediátorképzések indítása fontos lépés lenne.

A rendezvény harmadik előadója, dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány kuratóriumi elnöke, gyermekjogi szakértő előadásában ismertette a Hintalovon Alapítvány kutatását és annak eredményeként létrejövő általános kapcsolattartási protokoll tervezetének legfontosabb pilléreit és szempontjait. Kiemelte, hogy munkájuk célja, hogy a protokoll valamennyi kapcsolattartási eljárás során eljáró személy számára iránymutatást adjon, legyen az a gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság vagy a bíróság. Elképzeléseik szerint ez egy gyakorlatban is jól használható szakmai iránymutatás lehetne, mely azt a szemléletet képviseli, hogy a kapcsolattartás elsődlegesen a gyermek joga, így az a gyermek legfőbb érdekének kell a középpontban állnia. A Hintalovon Alapítvány munkatársai az egyes részkérdéseket ismertetve külön is kitértek az egyes külföldi, nemzetközi példákat, jó gyakorlatokat feldolgozó háttérkutatásuk eredményeire is.

A rendezvény második részében egy rövid kávészünetet követően a megvívott szakértők szólhattak hozzá az elhangzott előadásokhoz, illetve a protokoll tervezetéhez. Közel másfél órán keresztül egy aktív párbeszéd folyt a Hivatal munkatársai, az Alapítvány kutatásvezetői és a résztvevő szakemberek között. A reflexiók egyik csomópontját az jelentette, hogy a kapcsolattartás során eljáró fórumok, szereplők között – néhány pozitív példától eltekintve – nincsen kielégítő szakmai kommunikáció, a különböző területek nem tudnak egymás gyakorlati tevékenységéről, illetve problémáiról. A felszólalók egyetértettek abban, hogy egy ilyen általános megközelítésű, szakmaközi protokoll jó kiindulópont egymás megértésének irányába. Elhangzott az is, hogy mennyire fontos a szülők felelőssége, megszólítása, megállapodásra ösztönzése, tájékoztatása az eljárások során. A párbeszéd másik fókusza a kellő belátási képességgel rendelkező gyermek meghallgatásának kérdésére irányult, ahol már az is kérdés, hogy egy bíró vagy hatósági munkatárs ehhez rendelkezik-e megfelelő kompetenciával. A résztvevők tapasztalatai szerint jelenleg nem érvényesül a gyermek befolyásmentes véleményalkotásának követelménye az eljárás során: minden, amely a gyermek meghallgatásán zártkörűen elhangzik, a szülők számára később megismerhetővé válik. Szóba került kérdésként az ombudsmani vizsgálatok egyes megállapítására reagálva a közvetítői eljárások a jelenleginél jobb igénybevételét lehetővé tevő javaslatok, illetve a külön területet jelentő kapcsolati mediáció.

            Az észrevételek megvitatása után dr. Lápossy Attila megköszönte a résztvevők aktív közreműködését, javaslatait és kérdéseit, a munka további folytatását vetítve előre.

 

 

 

 

 

 

Típus:
esemény fotó 2018