Vissza

„Bejelentővédelem, antikorrupció, integritás” szakmai konferencia

Kezdete:
2015.04.15. 9:00
Végződik:
2015.04.15. 14:00

 

„Bejelentővédelem, antikorrupció, integritás”

szakmai konferencia az ombudsman hivatalában

a közérdekű bejelentések kezelésének tapasztalatairól

2015. április 15.

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény célját a jogalkotó elsődlegesen az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelésében, az állami működés jobbá tételében, a korrupció elleni hatékonyabb fellépésben jelölte meg. Szóban vagy írásban bárki fordulhat közérdekű bejelentéssel az állami vagy helyi önkormányzati szervekhez, és 2014. január 1-je óta – a közérdekű bejelentők támogatása, személyes adataik védelme, ha kérik azok zárt kezelése, védelmük biztosítása érdekében - az alapvető jogok biztosához is.

Amennyiben a közérdekű bejelentő azt igényli, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és a hivatala számára legyenek hozzáférhetőek, az ombudsman hivatalának elkülönített, védett elektronikus rendszerén teheti meg a közérdekű bejelentést. Azt a hivatal anonimizálja (vagyis úgy dolgozza fel, hogy a bejelentés ne tartalmazzon a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot) és ebben az anonimizált formában továbbítja az ügyben eljáró hatósághoz.  Az ombudsman mindemellett – a hatáskörét szabályozó törvény keretei között – közvetlenül, bejelentés alapján vagy hivatalból elrendelve is vizsgálhatja az egyes közérdekű bejelentések kivizsgálásának szabályszerűségét, valamint a bejelentések kezelésének hatósági gyakorlatát.

A feladat ellátásának kezdetétől eltelt több mint egy év tapasztalatai lehetőséget kínáltak arra, hogy az alapvető jogok biztosa, a közérdekű bejelentéseket kezelő munkatársai és meghívott külső szakértők szakmai konferencián is áttekintsék a rendszer eddigi működését és értékeljék annak eredményeit.

A Magyar Távirati Iroda tudósítása:

Budapest, 2015. április 15., szerda (MTI) - Félnek a retorziótól azok, akik közérdekű bejelentést tesznek, 70 százalékuk kérte anonimitásának megőrzését - mondta Székely László, az alapvető jogok biztosa szerdán Budapesten, az ombudsmani hivatalban a korrupcióról rendezett konferencián.
    Székely László elmondta: féltek attól, hogy a hivatalra zúdulnak a bejelentések, de az adatok cáfolják azt a sztereotípiát, hogy a magyar egy feljelentő nép. Tavaly és az idei első negyedévben összesen 410 közérdekű bejelentés érkezett. Az esetek 70 százalékában azonban a bejelentő kérte anonimitásának megőrzését.
    Az ombudsman szerint ez magas arány: azt jelzi, hogy az emberek félnek a retorziótól.
    Gulyás Attila, a közérdekű bejelentővédelmi és ügyfélkapcsolati főosztály vezetője előadásában elmondta: ha a bejelentő kéri, akkor a hivatal megőrzi személyes adatait és nem adja ki más szervnek. Az ügyeket egyébként az illetékes hatóságok vizsgálják ki. A bejelentések által érintett hatóságok között van például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, önkormányzatok, kormányhivatalok, polgármesteri hivatalok. A beadványok a többi között adófizetési kötelezettség megsértésével, környezetvédelemmel - például illegális hulladék lerakásával -, vagy éppen a közlekedés rendjével kapcsolatosak. A beadványok 40 százaléka volt magalapozott. Eddig 42 esetben kérték a bejelentők az elbírálás felülvizsgálatát.
    Pallai Katalin, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója előadásában arra hívta fel a figyelmet: a szabályalkotáshoz nem elég a hatalom és a szakértelem, a valóság figyelembevétele nélkül nem lehet hatékony szabályokat alkotni. A szabályok érvényesülését pedig alapvetően befolyásolják azok az emberek és intézmények, amelyekre a szabályok vonatkoznak, akiknek azt alkalmazni kell.
    Ha a szabályok és a valóság között ellentmondás van, ha az emberek nem azonosulnak a szabályokkal, az a hatékonyság rovására megy. Ezért a szabályoknak olyan értékeket kell hordozniuk, amelyeket követnek az emberek, az intézmények, ilyenek például a demokratikus értékek - tette hozzá a szakember.
    Továbbá fontosnak nevezte azt is, hogy ne legyen szükség emberfeletti erőfeszítésre ahhoz, hogy a nem hatalmi helyzetben lévő ember szóvá tehesse a rossz gyakorlatot, értelmetlen szabályokat. Ha pedig a fellépésének van alapja, akkor optimális esetben egyre többen felkarolják, "üggyé" válik, bekerül a köztudatba, és idővel a vezetők, ha meg akarják őrizni legitimitásukat, kénytelenek lesznek foglalkozni a kérdéssel. Ehhez sok-sok értelmes, szakszerű és hatalmi szóval nem korlátozott párbeszédre van szükség - mondta Pallai Katalin.
    Báger Gusztáv egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalom jóléte és mentalitása, továbbá a demokrácia állapota alapvetően határozza meg egy országban a korrupció mértékét.
    Ifi-Valde Orsolya, a Belügyminisztérium keretében működő Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának munkatársa ismertette a tavaly októberben létrejött szervezeti egység feladatait, amelyek közé tartozik a stratégiai tervezés, a kockázatelemzés, a szemléletformálás és végső soron a közszféra átláthatóságának javítása. Van mit tenni - mondta a szakember, aki nagy jelentőséget tulajdonít az állami, civil és nemzetközi szervezetek közötti tartalmas együttműködésnek.
    A védelmi szolgálat munkatársa kitért arra is, hogy egy nagyszabású korrupcióellenes kampány készül, amely az állampolgárok és a gazdasági társaságok szemléletét kívánja alakítani. A kampány szlogenje: "tisztességesen veled".
    Hidvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnevezésű jogvédő szervezet munkatársa arról beszélt: a szabályozás nem védi eléggé azt, aki közérdekű bejelentést tesz, a civil szervezet a hozzá fordulóknak általában nem javasolja, hogy közérdekű bejelentéssel éljenek, ugyanis jelenleg nincs a magyar szabályozásban olyan szerv, amely a bejelentőt ért sérelmeket, retorziókat orvosolná. Elvileg ilyen megtorlás nem fordulhatna elő, ám ha mégis, annak semmi hátrányos következménye nincs arra nézve, aki a retorziót alkalmazta.
    A civil jogvédő szerint az is a szabályozás hiányosságai közé tartozik, hogy nem védik, ha valaki a nyilvánossághoz, például újságíróhoz fordul, továbbá a bejelentő nem kap felmentést a titoktartási kötelezettsége alól.
    Hozzátette, még nagyobb probléma, hogy nem megoldott, mi történik akkor, ha egy adott szerv vezetője érintett, és általában a magyar jogrend nem biztosítja az érdemi fellépés lehetőségét a hatalmi rendszer csúcsán állók jogsértései ellen. Ilyen érdemi fellépésére persze független ügyészség nélkül nincs is remény - jegyezte meg a TASZ munkatársa.

 

Típus:
esemény 2015