null Kizárva az energia-megtakarítási pályázatból - az ombudsman a cselekvőképességükben korlátozott emberek megkülönböztetéséről

Nem tesz eleget az emberi méltósághoz való jog, az egyenlő bánásmód követelményének, nem felel meg a fogyatékossággal élő személyek kiemelt állami védelme kötelezettségének és nemzetközi előírásoknak sem, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiatakarékossági programjának pályázati kiírása a pályázói körből kizárta a cselekvőképességükben részlegesen, vagy teljesen korlátozott embereket – állapította meg az alapvető jogok biztosának vizsgálata.

Egy cselekvőképességében korlátozott ember gondnoka fordult Székely László alapjogi biztoshoz azzal, hogy az Otthon Melege programban kizárólag cselekvőképes személyek nyújthatnak be pályázatot a háztartási nagygépek cseréjére és ezzel a korlátozással a nehéz szociális helyzetben élő fogyatékos embereket kizárják az energiatakarékossági programból. A panaszos szerint ez azért sem ésszerű, mert ezek az emberek a közügyekben is részt vehetnek, választhatnak, amennyiben a bíróság nem zárja ki őket a választójog gyakorlásából. Az ügyfélkapus benyújtás előírása sem korlátozhatja a részvételt, mert a cselekvőképességükben korlátozott személy gondnoka az ő nevében ügyfélkapun keresztül is eljárhat. 

A gondnok ugyanis a törvényes képviselő minden olyan ügyben, amelyben a bíróság részlegesen korlátozta az érintett, a gondnokolt cselekvőképességét. Ha tehát a bíróság a cselekvőképességet csupán olyan ügycsoportok tekintetében korlátozza, amelyek nem érintik egy pályázaton való részvételét (hiszen rendelkezik az ehhez szükséges belátási képességgel), akkor a gondnokolt érvényesen nyújthatja be a pályázatát. A cselekvőképességében teljesen korlátozott személyek esetében helyettük és érdekükben a gondnokuk jár el, érvényes jognyilatkozatot csak a gondnok hozzájárulásával tehetnek. 

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy ezért a cselekvőképességükben részlegesen és a teljesen korlátozott személyek esetében sem indokolt a kizárásuk a pályázati lehetőségből. A cselekvőképességében egyes ügycsoportokban korlátozott személy érvényesen pályázhat, más esetben pedig a gondnoka, mint törvényes képviselője tesz helyette érvényes jognyilatkozatot, és vállalja az eredményes pályázattal járó kötelezettségeket is.

A minisztérium a korlátozást azzal indokolta, hogy annak, aki gondnokság alatt áll, eredményes pályázás esetében olyan személyes jellegű, hosszú távú kötelezettségeket kellene vállalnia, amelynek teljesítése nem várható el tőle. Az alapvető jogok biztosa szerint viszont a minisztérium feltétele önkényes, nem differenciál a cselekvőképesség részleges vagy teljes korlátozottsága szerint. A biztos ésszerűtlennek tartja a megkülönböztetés indoklását, mert így a gondokság alatt álló emberek - csupán a cselekvőképességük korlátozásának ténye miatt - más, összehasonlítható helyzetben levő személynél vagy csoportnál kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, és ennek következtében elesnek attól a támogatástól, amely a háztartásuk energiahatékonyságát növelné. Ez a sérelmes jogalkalmazási gyakorlat szemben áll az emberi méltósághoz való jog, az egyenlő bánásmód követelményével, nem felel meg a fogyatékossággal élő személyek kiemelt állami védelme kötelezettségének és nem tesz eleget a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény hátrányos megkülönböztetést kizáró alapelvének sem.

Az alapvető jogok biztosa felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, fontolja meg, hogy a jövőben úgy ír ki pályázatokat, hogy azokat a gondnokság alá helyezett személy nevében a gondnoka is benyújthassa, illetve pályázhassanak azok a korlátozott cselekvőképességű személyek is, akiknek a bíróság e vonatkozásban nem korlátozta a cselekvőképességét.