Az alapvető jogok biztosa és helyettesei látogatása és panasznapja Baranya megyében

A 2014 tavaszi, békési után december 3-4-én Baranyában folytatta az ombudsmanok immár hagyományos helyszíni megyelátogatását Székely László. Az alapvető jogok biztosát elkísérte Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak, valamint Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes.

A látogatást megnyitó jegyzői értekezleten Székely László alapjogi biztos az ombudsmani munka küldetését és sajátosságait, a jogérvényesítés és a jogtudatosság javítását szolgáló tevékenységét mutatta be, kiemelve a megyelátogatások és a megyei panasznapok jelentőségét. Az ombudsman évente két-két megyében személyesen is tájékozódik az alapjogok ott tapasztalható érvényesüléséről vagy annak gondjairól. Székely László a jegyzőkkel azt is ismertette, hogy Baranyából a legutóbbi kimutatások szerint egy év alatt csaknem 150 panasz érkezett a hivatalába, ami az országos számnak mindössze 2 százaléka. A helyi panasznappal az ombudsman azt kívánja lehetővé tenni, hogy a problémáikkal azok is a biztoshoz fordulhassanak, akik a helyzetük, körülményeik miatt ezt a fővárosi hivatalban nem tudják megtenni. A megyelátogatás előtt valamennyi járásközpontban panaszládákban gyűjtötték a beadványokat, és személyes találkozásra Pécsre hívták azokat, akiknek az ügye további információkat igényelt. A panaszok nem különböztek az országosan tapasztaltaktól: elsősorban birtokvédelmi, szociális, közlekedési, gyám- és nyugdíjügyi kérdésekben kértek segítséget az ombudsmantól. A panaszügyek vizsgálatát a biztos munkatársai a látogatást követően megkezdték.

A jegyzői értekezleten Szabó Marcel a jövő nemzedékek biztoshelyettese előadást tartott a Hivatal környezetvédelmi gyakorlatáról, Szalayné Sándor Erzsébet a nemzetiségi biztoshelyettes pedig a Baranya megyei nemzetiségi oktatás helyzetét a népszámlálási adatok tükrében elemezte, illetve az esélyegyenlőség és oktatási integráció fontosságát hangsúlyozta.

Székely László pécsi programja részeként meglátogatta a Baranya megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet. Itt egy két évvel korábbi ombudsmani vizsgálat még feltárt egyes hiányosságokat például túlzsúfoltságot, vagy a zárkák állapotát. A biztos most azt állapította meg, hogy az akkori ajánlásokat az intézmény vezetői megfogadták, a beruházások következtében csökkent a zsúfoltság, az elhelyezés körülményei jobbak lettek annál, amit a legtöbb hazai börtönben tapasztalni lehet.

Szabó Marcel baranyai programjában - az ország nemzeti parkjaiba szervezett körútjának második állomásaként - ellátogatott a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságra. Később tájékozódott a pécsi Bányakapitányságon a Pécs-Vasason újranyitott külszíni szénfejtés körülményeiről, az egyszer már bezárt bánya rekultivációs kötelezettségének alakulásáról.  Erről utóbb nyilatkozva azt állapította meg, hogy a bánya újranyitása törvényes ugyan, ámde aggályos is. Az évi 15 ezer tonna szén kitermelése a teljes helyi mennyiséghez képest elenyésző gazdasági jelentőségű, munkahelyet nem teremt, viszont az újranyitással a tulajdonos vállalat a jövőbe tolja ki a bánya rekultivációs kötelezettségének teljesítését. A magas kéntartalmú szenet a lakosságnak értékesítenék, ám ez azzal is jár, hogy a korszerű fűtéstechnika hiánya miatt Pécsen és környékén jelentős helyi légszennyezésre lehet számítani.

A biztoshelyettes elment a pécs-vasasi bekötőútnál magánterületen felhalmozott építési törmelék-hegyhez is, amelynek a felszámolása mindeddig nem történt meg. Szabó Marcel itt találkozott a környezetvédelmi hatáság munkatársával és a Vasasért Egyesület tagjaival. Kifejtette, hogy azt látná célravezetőnek, ha létrejönne egy állami alap az ilyen illegálisan elhelyezett környezetkárosító hulladékok elszállítására, az építési hatóságokat pedig nagyobb hatáskörrel kellene megerősíteni építési és bontási ügyekben.                         

A nemzetiségi biztoshelyettes, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet és munkatársai a pécsi látogatáson három iskolában jártak, ezzel folytatva a nemzetiségi oktatásról szeptember végén kezdett szakmai programot. A több mint ezer tanulóval működő Koch Valéria Iskolaközpontban a biztoshelyettes egy végzős osztályban az ombudsmani munkáról tájékoztatta a diákokat. Az intézmény vezetőjétől – aki az országos német önkormányzat oktatási stratégiáért felelős tanácsnoka is – egyebek mellett megtudta, hogy a 6. és 8. osztály végén sorra kerülő idegen nyelvi mérések szabályozása nemcsak értelmezési gondot jelent a jogalkalmazó iskolák számára, hanem nemzetiségi vonatkozásban egészében elhibázottnak látszik. A pécsi horvát gimnáziumban az igazgatóval folytatott egyeztetés során a tankönyvellátás gondjai és a mentori rendszer kiépítésének kérdése is felmerült. A Belvárosi Általános Iskolában a nemzetiségi nevelés és a köznevelési rendszer szelektivitásának – a többi között a hátrányos helyzetű tanulók lehetőségeinek - továbbgondolást igénylő problematikájáról volt szó.

Az ombudsmanhelyettes a pécsi települési és a baranyai területi nemzetiségi önkormányzatok képviselőit fórumra hívta meg. Ezen élénk vita folyt a nemzetiségi törvény személyi hatályának a kibővüléséről, a nyelvi jogok érvényesülésének akadályairól, a nemzetiségek önkormányzati és parlamenti képviseletének – számos ponton szabályváltozást igénylő – gyakorlatáról. A biztoshelyettes Székely László ombudsman társaságában meglátogatta a finanszírozási gondokkal küszködő Erdős Kamill Cigány Múzeumot is.