A nemzetiségi biztoshelyettes Baranya megyei látogatása
Tartalom megjelenítő
null A nemzetiségi biztoshelyettes Baranya megyei látogatása
A nemzetiségi biztoshelyettes Baranya megyei látogatása
Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelméért felelős biztoshelyettes szeptember 29-én és 30-án a Baranya megyében élő nemzetiségi közösségek helyzetét térképezte fel munkalátogatása során.
A biztoshelyettes látogatást tett a Gandhi Gimnáziumban – az ország egyetlen roma nyelvoktató nemzetiségi gimnáziumában –, ahol az intézmény vezetőivel a mindennapi működés sikereiről, problémáiról és az iskola küldetéséről beszélgetett. Az iskolavezetés – egyebek mellett – a költségvetésük bizonytalanságáról tájékoztatta az ombudsmanhelyettest.
Szalayné Sándor Erzsébet rendhagyó osztályfőnöki órát is tartott a végzős osztályban, a tanulók jövőképét igyekezett megismerni.
A biztoshelyettes az iskolalátogatás után református és evangélikus lelkészekkel, Peterdi Dániellel és Ócsai Zoltánnal találkozott, akikkel az egyházaknak a nemzetiségi közösségekkel kapcsolatos tevékenységéről beszélgetett. A találkozón egyebek mellett szóba kerültek a német és a horvát közösség szakrális hagyományainak megőrzéséért tett erőfeszítések, valamint a cigánymisszió részeként végzett pasztorációs és közösségépítő lépések. Hangsúlyos szerep jutott a sikeres helyi kezdeményezések elemzésének, a nemzetiségek jogainak védelméért felelős biztoshelyettes külön figyelmet szentel az egyházak közvetlen integrációs szerepének megismerésére.
Szalayné Sándor Erzsébet ezt követően a Pécsi Tudományegyetem bölcsészettudományi karán hallgatói fórumot tartott. Az előadás majd az azt követő beszélgetés témája a nemzetiségi oktatás és a magyarországi cigányság integrációs helyzete volt. (A nemzetiségi oktatásról és a cigányság integrációjáról, Nemzetiségi létkérdések az ombudsman szemszögéből című előadás vázlata itt olvasható.) A fórum olyan fontos kérdéseket feszegetett, mint a nemzetiségek asszimilációja, a nemzetiségi oktatás identitásőrző szerepe, a magyarországi cigányság leszakadása és annak okai.
A fórumot követően az ombudsmanhelyettes Fischer Ferenccel, a Kar dékánjával és Gerner Zsuzsannával, Orsós Annával valamint Blazsetin Istvánnal, a nemzetiségi pedagógusképzéssel érintett szervezeti egységek vezetőivel beszélgetett. A Neveléstudományi és Romológiai Tanszék, a Germanisztikai Intézet és a Szlavisztika Intézet vezetői a nemzetiségi pedagógusképzésben részt vevő hallgatók alacsony létszámadatai, a radikális csökkenést mutató trend és a hallgatók pályaképe kapcsán rámutattak arra, hogy a nemzetiségi köznevelés pedagógus-utánpótlása veszélyben van. Az intézetvezetők felhívták a biztoshelyettes figyelmét arra is, hogy a pedagógusképzés szabályozásának a változásai a nemzetiségi pedagógusképzésre is hatással vannak; esetenként problémát okoznak.
A biztoshelyettes a roma szakkollégiumok hálózatának a megismerésére is megtette az első lépést. A munkalátogatás során – kötetlen szakmai beszélgetés keretében – a Wlislocki Henrik Szakkollégium működéséről tájékozódott, a szakkollégium két vezetőjével beszélgetett. Orsós Anna, a szakkollégium igazgatója egyebek mellett kiemelte, hogy a szakkollégium nemcsak anyagi segítséget nyújt a hallgatóknak, de roma identitásuk megerősítésével és közösségépítéssel is támogatja tanulmányaik sikeres befejezését.
A nemzetiségi jogi biztoshelyettes szeptember 30-ára – a Baranya Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya közreműködésével – oktatási fórumot szervezett, ahol a meghívott szakemberek (a kormányhivatal oktatási főosztályának munkatársai, a KLIK Baranya megyei tankerületi igazgatói, nemzetiségi gimnáziumok vezetői, és további oktatási szakemberek) a Baranya megyei nemzetiségi köznevelés helyzetéről beszélgettek. Vitaindító előadást tartott Pallosné Deák Edit főosztályvezető, Páva Péter pécsi tankerületi igazgató és Fórika László, a biztoshelyettes titkárságának vezetője. (A titkárságvezető előadásának vázlata itt olvasható.)
Több hozzászóló is a nemzetiségi tankönyvek kiadásával kapcsolatos problémákról beszélt, de többen érintették a nemzetiségi oktatás „tömegességében" rejlő veszélyeket és a szelekciós mechanizmusokat is. A szigetvári tankerület igazgatója – elsődlegesen saját tankerülete hátrányos helyzetű cigány tanulói kapcsán – az esélyegyenlőségi intézkedések hatékonyságának a növelésére, a szakképzés sikerét támogató kollégiumok fontosságára és az ezzel kapcsolatos költségvetési források hiányára hívta fel a figyelmet.
Ajánló
Tartalom megjelenítő