Hat év közös munka

a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes mandátumzáró gondolatai

Pontosan hat évvel ezelőtt, 2013. október 21-én a tizenhárom nemzetiségi közösség vezetőinek egyhangú támogatásával, az ombudsman jelölése nyomán az Országgyűlés bizalmat szavazott: hat évre rám bízta a magyarországi nemzetiségek jogainak ombudsmanhelyettesi szintű védelmét. Ez a megbízatás ma véget ér: eljött az összegzés és a köszönet ideje.

Soha nem volt kétséges számomra, de a nemzetiségi közösségek érdekében biztoshelyettesként végzett munka is megtanított arra, hogy a jogszabályok mögött emberi sorsok vannak: nemzetiségi identitásukat megélni és megerősíteni kívánó, esetenként a származásukkal is összefüggésbe hozható hátrányos megkülönböztetést elszenvedni kénytelen emberek és közösségek sorsa. Megtiszteltetés volt értük dolgozni – és ha munkatársaimmal nem is tudtuk panaszosaink egyéni vagy közösségi gondjait minden esetben megoldani, független és pártatlan szakmai közreműködésünkkel igyekeztünk a gondok megoldásához vezető utat megmutatni és erre a hatóságokat is rávezetni.

Köszönöm, hogy ebben mindig partnerekre találhattam: nemzetiségi közösségek vezetői, nemzetiségi szakemberek, a nemzetiségek ügyét szívükön viselő szakpolitikusok és független szakmai szervezetek tagjai egyaránt sokat segítettek az egyes ügyek hatékony és emberséges megoldásában.

A mandátumom ideje alatt hozzám intézett közel 2000 egyéni panasz, valamint a rendszerszintű vizsgálatot igénylő nagyjelentések és elvi állásfoglalások alapját képező, a társadalom legkülönbözőbb szereplői részéről érkezett kérések és beadványok számomra a nemzetiségi ombudsmanhelyettesi intézmény és a munkatársaimmal folytatott elkötelezett munka iránti bizalom jelei. Bizonyítékai annak is, hogy a nemzetiségi jogterület élő, dinamikus kerete a nemzetiségi létnek, amelyben a jogok érvényesítése, a kulturális identitás és autonómia megvalósítása, az egyenlő bánásmód korszerű és alaptörvény-konform értelmezése és alkalmazása nem egyszer igényli az általunk nyújtott független és pártatlan jogvédelmet. Köszönöm kollégáim fáradhatatlan és elkötelezett munkáját és lelkesedését is: sokat jelentett a támogatásuk.

A nemzetiségi közösségek kulturális, művészeti programjaira, identitásőrző eseményeire szóló invitálásoknak eleget téve a nemzetiségi lét sokszínűségét is átélhettük: a rendezvények a nemzetiségi kultúrák közismert változatossága mellett egyértelmű bizonyítékát jelentik a nemzetiségi közösségek önszervező, önfejlesztő és éppen ezért önmegtartó képességének.

Köszönöm az előző hat évet és bízom a további közös munka lehetőségében!

Szalayné Sándor Erzsébet