Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A termálvíz felhasználása nem járhat az ökológiai megfontolások feladásával – figyelmeztetett Szabó Marcel ombudsmanhelyettes, a jövő nemzedékek szószólója. A Kurca -főcsatorna szentesi szakaszán történt halpusztulás híre nyomán Szabó Marcel kezdeményezi annak vizsgálatát, milyen problémákkal jár a mérgező anyagokat is tartalmazó használt termálvíz bevezetése az élővizekbe.

A szociális biztonsághoz való jog alkotmányos minimumának garantálása az állam kötelessége – állapította meg az ombudsman, miután munkatársai helyszíni bejárást tartottak a külföldiek balassagyarmati közösségi szállásán. Székely László annak következményeit elemezte, hogy a korábbi 18 helyett már csak két hónapot tölthetnek a közösségi szálláson az idegenrendészeti eljárás alatt álló külföldiek. A változással járó alapjogi probléma megoldása az ombudsmani vizsgálat közben született meg.

A jogszabályi feltételek újragondolását, valamint a környezeti károk megelőzésre szánt költségvetési pénzek megemelését, a környezetvédelmi felügyelőségek hathatós fejlesztését látná szükségesnek Szabó Marcel. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes a Hortobágy határán lévő Balmazújváros-Lászlóházán megtekintette azt a vegyi hulladékokat tároló telepet, amelyből mérgező anyagok szivárogtak ki és ahonnan tolvajok egészséget veszélyeztető anyagokat vittek el.

Nem volt kellően előkészített a megváltozott munkaképességű emberek állapotának felmérését végző, és az ellátásokra való jogosultságot megállapító intézményrendszer átalakítása. Az ügymennyiség fogadására nem voltak megfelelően felkészítve az új szakigazgatási szervek és munkatársaik. Az infrastrukturális háttér sem állt maradéktalanul rendelkezésre, és a körülményeket tovább rontotta az orvos-szakértő hiány. Az alapvető jogok biztosa, Székely László az emberi erőforrások miniszterétől a vizsgálatában feltárt problémák orvoslását kérte.

Az alapvető jogok biztosa szerint a jogbiztonság követelményét veszélyezteti, ha nem kiszámítható a népfőiskolák már jóváhagyott működési támogatásának kifizetése. Az ombudsman az összegek nagyságát, azok változását nem vizsgálhatja, mert az szakpolitikai és gazdaságpolitikai kérdés, de arra felhívja a Kormány figyelmét, hogy a kiszámíthatatlanság és a támogatások tartós elmaradása végső soron egy alkotmányosan szükséges közfeladat ellátását is veszélyeztetheti.

Az önkormányzat az Alaptörvényben deklarált életvédelmi kötelezettségnek megfelelően köteles megtenni minden olyan intézkedést, amely közvetlen életveszély elhárítását szolgálja. Az állami kötelezettség teljesítésének előmozdításában mindenki, így a rászoruló is köteles együttműködni. A téli hidegek beálltával egy panaszügy kapcsán is erre figyelmeztet Székely László alapjogi biztos.

Az ombudsman a passzív státuszú hallgatók munkavégzésének elősegítéséért Bizonytalanságot, jogalkalmazási problémákat okoz és a jogbiztonság sérelmének gyanúját veti fel az a szabályozás, amely a tanulmányaikat ideiglenesen szüneteltető hallgatók számára nem teszi lehetővé, hogy az iskolaszövetkezet közreműködésével vállaljanak munkát. Az alapvető jogok biztosa, Székely László a nemzetgazdasági minisztertől és az emberi erőforrások miniszterétől a jogszabály módosítását, az adóhatóság elnökétől az eddigi gyakorlat felülvizsgálatát kérte.

Pékség költözött a házba, amihez nem kérték a lakók egyetértését. A társasházakról szóló, 2010-ben módosított törvény alapján az eljárás jogszerű volt – az ott élők ennek ellenére panasszal fordultak az ombudsmanhoz. Székely László a törvényt áttekintve megállapította, hogy annak egyes pontjai nincsenek összhangban, nem biztosítják a lakók nyugalmát, ezért az illetékes minisztertől kért megoldást.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekei védelmét ellátó helyettesének a kishantosi állami földek haszonbérbe adásával kapcsolatos közös jelentése különös hangsúllyal igazolja, hogy az alkotmányos demokrácia működésének nélkülözhetetlen feltétele az alapjogi biztos folyamatos és szoros együttműködése az Országgyűléssel, az országgyűlési bizottságokkal, azok tisztségviselőivel, az országgyűlési képviselőkkel, a Kormány tagjaival és szakmai szervezetekkel.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettes a Kishantosi Nonprofit Kft. panasza alapján vizsgálatot folytatott azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárása során miként érvényesül a nemzet közös örökségét képező termőföld védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, amit Magyarország Alaptörvénye is megfogalmaz. Székely László ombudsman és helyettese, Szabó Marcel a vidékfejlesztési minisztert intézkedési terv kidolgozására kérte.

AZ ENSZ 1992 -ben nyilvánította a fogyatékossággal élő emberek nemzetközi napjává december 3-át, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékossággal született, illetve betegség, baleset vagy katasztrófa következtében sérültté váltak problémáira. A fogyatékossággal élők száma világszerte mintegy 650 millió főre tehető, Magyarországon több mint 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékossággal élő emberek számát. 2006. december 13-án fogadták el a Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezményt, amely 2008. május 3-án lépett hatályba. Magyarország az elsők között csatlakozott az új egyezményhez.

A fogyatékossággal élő fiatalok alacsony foglakoztatási rátájának egyik oka az alacsony iskolai végzettség, valamint az, hogy egyes szakiskolák képzése elavult, nem igazodik a munkaerőpiac valós igényeihez. A fogyatékossággal élő, dolgozó fiatalok többségét nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatják. Az alapvető jogok biztosa Méltó kezdet nevű projektjében vizsgálta a fogyatékossággal élő fiatalok foglalkoztatási esélyeit.