Asset Publisher

null Online ülésezett az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus mellett működő Civil Konzultációs Testület

Online ülésezett az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus mellett működő Civil Konzultációs Testület

Dr. Kozma Ákos ombudsman a koronavírus-világjárványra való tekintettel online hívta össze az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus (NMM) feladatainak ellátását segítő Civil Konzultációs Testületet (CKT), amely 2020. december 10-én és 11-én ülésezett.

Dr. Kozma Ákos ombudsman a koronavírus-világjárványra való tekintettel online hívta össze az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus (NMM) feladatainak ellátását segítő Civil Konzultációs Testületet (CKT), amely 2020. december 10-én és 11-én ülésezett.

Nyitóbeszédében dr. Kozma Ákos kiemelte, hogy bár az idei év a pandémia, illetve annak hatásai miatt mind az országot, mind az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát eddig nem ismert kihívások elé állította, mégis sikerült megvalósítani azt a 2019-es célkitűzést, hogy az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus minél több fogvatartási helyet látogasson meg évente, és hogy a jelentések elkészítése is felgyorsuljon. 2020 folyamán a Hivatal speciális – rövidebb időtartamú, Covid-specifikus – OPCAT-látogatásokat tett, amelyek során az ombudsman 26 helyszínt keresett fel. A látogatócsoport tagjai valamennyi alkalommal megtartották a szigorú járványügyi előírásokat és a megfelelő védőfelszereléseket viselték.
Az ombudsmani beszámolót követően az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala munkatársai beszámoltak az OPCAT NMM elmúlt évi tevékenységéről. A konstruktív megbeszélés során a Civil Konzultációs Testület tagjai javaslatokat tettek további fogvatartási helyek meglátogatására, valamint az NMM által vizsgálandó témákra. 
A CKT üléséről emlékeztető készül, amelyet az alapvető jogok biztosa közzétesz a Hivatal honlapján.

 

 

Ajánló

Asset Publisher

Az alapvető jogok biztosának közleménye az emberi jogok napja alkalmából
December 10-én a nemzetközi közösség az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadására emlékezik, arra a történelmi pillanatra, amikor a második világháború tragikus tapasztalataiból kiindulva a nemzetközi közösség országai egységesen elismerték, hogy minden ember veleszületett, elidegeníthetetlen és egyenlő méltósággal rendelkezik. A Nyilatkozatban lefektetett elvek, azóta számos nemzetközi egyezményben, regionális jogi normában és nemzeti alkotmányban nyertek kötelező erőt, megerősítve, hogy az emberi jogok védelme nem választás kérdése, hanem jogállami kötelezettség.
Az alapvető jogok biztosának üzenete a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából
A fogyatékossággal élők képességeinek kibontakoztatásához, az emberi jogi alapelvek érvényesítése érdekében kidolgozott jogi keretek mellett, a társadalom egészének befogadó szemlélete is szükséges.