Asset Publisher

null Meghallgatta az Országgyűlés dr. Kozma Ákos ombudsman beszámolóját a 2019. évi tevékenységéről

MEGHALLGATTA AZ ORSZÁGGYŰLÉS DR. KOZMA ÁKOS OMBUDSMAN BESZÁMOLÓJÁT A 2019. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Dr. Kozma Ákos, ombudsman az Országgyűlés szerdai ülésén az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről számolt be. Az alapvető jogok biztosa zárszavában együttműködést kért az Országgyűléstől: „Tisztelt Országgyűlés, legyünk partnerek, dolgozzunk együtt! Közösen őrizzük meg az ombudsmani intézmény méltóságát ott és azon a szinten, ahol annak egy jogállami struktúrán belül a helye van. Ennek az együttműködésnek két pillére van: az egyik, hogy az ombudsman javaslatait illik meghallgatni, a másik pedig, hogy a napi politikai vitákban ne az ombudsmantól várjuk a megoldást. " Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló tárgyalásán részt vett dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, valamint dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is.

Dr. Kozma Ákos, ombudsman az Országgyűlés szerdai ülésén az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről számolt be. Az alapvető jogok biztosa zárszavában együttműködést kért az Országgyűléstől: „Tisztelt Országgyűlés, legyünk partnerek, dolgozzunk együtt! Közösen őrizzük meg az ombudsmani intézmény méltóságát ott és azon a szinten, ahol annak egy jogállami struktúrán belül a helye van. - Ennek az együttműködésnek két pillére van: az egyik, hogy az ombudsman javaslatait illik meghallgatni, a másik pedig, hogy a napi politikai vitákban ne az ombudsmantól várjuk a megoldást. - " Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló tárgyalásán részt vett dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, valamint dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is. 

Dr. Kozma Ákos a 2019-es tevékenységéről szóló beszámolójának szóbeli kiegészítése során felidézte: „Az ombudsmani intézmény a modern jogállam, a modern demokrácia finomhangolása. Nem klasszikus hatalmi ág, hanem egy új, egy modern jogállami intézmény, amely feltételezi a jogállamiság magas szinten történő működését. A beszámolónk az őszinteség jegyében készült, tartalmazza a jót és a rosszat is, bemutatja az általunk elért eredményeket, ugyanakkor felhívja a figyelmet azon problémákra is, ahol a jövőben még csiszolnunk kell az állami vagy akár a közszolgáltatói működést egyes elemein."

Dr. Kozma Ákos kitért arra is, hogy az Ombudsmani Hivatal 57 jelentést adott ki, amelyek közül 19 jogalkotási javaslatot tartalmazott, 16 pedig gyermekjogi tárgyú volt. Tavaly 108 jogszabályt küldött előzetes véleményezésre az Országgyűlés a hivatalnak. Az ombudsman kitért arra is: az elektronikus közérdekű bejelentési rendszeren keresztül 368 beadvány érkezett a hivatalhoz, ami 20 százalékkal több, mint 2018-ban. A Nemzeti Megelőző Mechanizmus keretében tízszer tettek előre nem bejelentett látogatást büntetés-végrehajtási intézményekben, 3167 ember fogvatartási körülményeit ellenőrizték.

forrás:MTI

forrás:MTI

Ajánló

Asset Publisher

Az alapvető jogok biztosának közleménye az emberi jogok napja alkalmából
December 10-én a nemzetközi közösség az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadására emlékezik, arra a történelmi pillanatra, amikor a második világháború tragikus tapasztalataiból kiindulva a nemzetközi közösség országai egységesen elismerték, hogy minden ember veleszületett, elidegeníthetetlen és egyenlő méltósággal rendelkezik. A Nyilatkozatban lefektetett elvek, azóta számos nemzetközi egyezményben, regionális jogi normában és nemzeti alkotmányban nyertek kötelező erőt, megerősítve, hogy az emberi jogok védelme nem választás kérdése, hanem jogállami kötelezettség.
Az alapvető jogok biztosának üzenete a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából
A fogyatékossággal élők képességeinek kibontakoztatásához, az emberi jogi alapelvek érvényesítése érdekében kidolgozott jogi keretek mellett, a társadalom egészének befogadó szemlélete is szükséges.