Asset Publisher

null Erkölcs és jog szakmai konferencia – a Kúria tanácskozásán vett részt az Alapvető Jogok Biztosa és két helyettese

Erkölcs és jog szakmai konferencia – a Kúria tanácskozásán vett részt az Alapvető Jogok Biztosa és két helyettese

Erkölcs és jog címmel rendezett szakmai konferenciát a Kúria a 2020-as budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan 2019. október 2-án.

Erkölcs és jog címmel rendezett szakmai konferenciát a Kúria a 2020-as budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan 2019. október 2-án.

A tanácskozáson részt vett dr. Kozma Ákos, az Alapvető Jogok Biztosa, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, valamint dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes.

A konferenciát dr. Darák Péter, a Kúria elnöke nyitotta meg, ezután elsőként Az erkölcs és a jog kapcsolatának elméleti alapjai című szekció keretében dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és prof. dr. Harmathy Attila, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa, az MTA köztestületi tagjának előadásait hallgathatták meg a vendégek. Ezt követően A jogalkotás erkölcsi megalapozottsága címmel dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és prof. dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára, majd Az erkölcs szerepe a jogalkalmazásban címet viselő szekcióban Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija és prof. dr. habil. Miskolczi Bodnár Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja beszélt. A konferenciát összegzés zárta.

Ajánló

Asset Publisher

Az alapvető jogok biztosának közleménye az emberi jogok napja alkalmából
December 10-én a nemzetközi közösség az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadására emlékezik, arra a történelmi pillanatra, amikor a második világháború tragikus tapasztalataiból kiindulva a nemzetközi közösség országai egységesen elismerték, hogy minden ember veleszületett, elidegeníthetetlen és egyenlő méltósággal rendelkezik. A Nyilatkozatban lefektetett elvek, azóta számos nemzetközi egyezményben, regionális jogi normában és nemzeti alkotmányban nyertek kötelező erőt, megerősítve, hogy az emberi jogok védelme nem választás kérdése, hanem jogállami kötelezettség.
Az alapvető jogok biztosának üzenete a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából
A fogyatékossággal élők képességeinek kibontakoztatásához, az emberi jogi alapelvek érvényesítése érdekében kidolgozott jogi keretek mellett, a társadalom egészének befogadó szemlélete is szükséges.