ELHÚZÓDÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN FOGLALT ÁLLÁST AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA

A jogbiztonság követelményének sérelme mellett visszásságot okozott a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való jogával összefüggésben egy elhúzódó hatósági eljárás – állapította meg jelentésében az alapvető jogok biztosa. 

Az alapvető jogok biztosához forduló panaszos a kiskorú gyermeke ideiglenes hatályú elhelyezésével összefüggő gyámhatósági eljárást sérelmezte. Beadványában előadta, hogy a gyámhatóság kiemelte a gyermekét a családból, mivel a gyámhatósághoz jelzés érkezett a gyermeket érintő szexuális abúzus gyanújáról. Sérelmezte a hatósági eljárás elhúzódását, amelynek következtében a gyermeke több mint tizenhat hónapig volt ideiglenes hatályú elhelyezésben. 

Dr. Kozma Ákos az AJB-1394/2020. számú ügyben készült jelentésében a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésével kapcsolatos eljárása tekintetében rámutatott, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatalának Gyámügyi és Igazságügyi Osztálya (a továbbiakban: szolnoki gyámhatóság) két szempontból is mulasztott. Először akkor, amikor az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntésekor nem értesítette haladéktalanul az illetékes ügyészséget, emellett nem tájékozódott arról sem megfelelően a döntése idején, hogy van-e a panaszos gyermeke számára az ő átmeneti nevelésére alkalmas, azt vállaló hozzátartozója. Ezek a mulasztások hozzájárultak az eljárás elhúzódásához, nehezítették a gyermek helyzetét. A törökszentmiklósi gyámhatóságnak az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatával kapcsolatos döntése tekintetében az alapvető jogok biztosa kiemelte, hogy a gyámhatóság a törvény által megállapított 60 napos határidőn túl intézkedett, valamint további közel két hónap telt el a harmadik személynél történő elhelyezés iránti per megindításáig.

Az ombudsman jelentésében feltárta, hogy a tizenhat hónap alatt a négyéves gyermeket összesen négy alkalommal hallgatták meg: egyszer a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság pszichológusa, a többi alkalommal kirendelt igazságügyi pszichológus szakértők által.

Dr. Kozma Ákos megállapította, hogy a vizsgált helyzet a jogbiztonság követelményének sérelme mellett visszásságot okozott a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való jogával összefüggésben.

Az alapvető jogok biztosa felkérte az igazságügyi minisztert, hogy fontolja meg a jogszabály módosítását annak érdekében, hogy az igazságügyi pszichológusi szakértő eljárásakor a kiskorú személy többszöri meghallgatása elkerülhető legyen. Az ombudsman kezdeményezte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjénél, hogy a panaszügy gyámhatósági eljárásokkal kapcsolatos tanulságainak áttekintése, utánkövetése érdekében hívjon össze szakmai értekezletet. Felkérte továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Törökszentmiklósi és Szolnoki Járási Hivatalának vezetőit, hogy hívják fel a Hatósági és Gyámügyi Osztály, valamint a Hatósági Főosztály munkatársainak figyelmét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseinek teljes körű betartására.

A következő linkre kattintva elérhető a vonatkozó jelentés: AJB-1394/2020.