Beszámoló 2021. a Nemzetiségek Bizottságában

Az alapvető jogok biztosa és helyetteseinek 2021. évi tevékenységéről szóló beszámoló tárgyalása az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában

A Biztos és a Nemzetiségi Biztoshelyettes a Bizottság megalakulása óta elvi és gyakorlati okokból egyaránt kiemelten fontosnak tartják, hogy tevékenységükről – akár egyes szakmai dokumentumokról, akár az egész éves munkáról – közvetlenül is tájékoztassák a testületet.

A Bizottság beszámolóval kapcsolatos feladatait, különösen a Nemzetiségi Biztoshelyettes éves munkájával kapcsolatban kialakított állásfoglalásának jelentőségét az Országgyűlésről szóló 2011. évi XXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése is megerősíti. A beszámoló megtárgyalására sajnos az Országgyűlés 2022. évi tavaszi ülésszakában nem kerülhetett sor. A Biztos és a Biztoshelyettes fontosnak és észszerűnek tartották azonban, hogy a dokumentum megvitatása az őszi ülésszakban, lehetőség szerint még az általános vita megkezdése előtt megtörténhessen.

A meghallgatásra a Bizottság első idei ülésén, szeptember 26-án került sor.

Az ülés kezdetén a jelenlévők megemlékeztek a Bizottság korábbi elnökéről, az Országgyűlés első szlovák nemzetiségi szószólójáról, Fuzik Jánosról, akit 2022. szeptember 22-én helyeztek végső nyugalomra Szegeden.

A Beszámoló tárgyalása keretében Dr. Kozma Ákos a hivatal tevékenységét és a nemzetiségi jogterülettel kapcsolatos általános észrevételeit fogalmazta meg, majd Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet részletesen is elemezte az elmúlt év tevékenységét és szakmai dokumentumait.

2021-ben a nemzetiségi érintettségű ügyek – panaszbeadványok és hivatalból észlelt visszásságok – száma 391 volt, ami 11%-os növekedést jelent a 2020-as adatokhoz képest. Ez látványos jele volt a világjárványt követő normalizálódó viszonyoknak és a visszarendeződésnek. Az ügyintézés intenzitását jelzi a megnövekedett levélforgalom is: a 2021. év során 2.213 darab papír alapú vagy elektronikus dokumentumot kezeltek a Nemzetiségi Biztoshelyettes Titkárságának munkatársai, ezek közül 1.000 bejövő (pl. beadvány, megkeresett szervek válaszai, szakértői anyagok) és 1.213 kimenő (pl. megkeresések, szakmai állásfoglalások, ügyzáró dokumentumok) levél volt.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2021-ben is a teljes ügyforgalom közel felét kitevő, a roma nemzetiségű állampolgárokat érintő ügyek száma volt a legmagasabb: a Biztoshelyettes 193 esetben foglalkozott a roma nemzetiségi közösség beadványaival. Emellett kiemelkedően magas volt a német nemzetiségi közösségtől érkezett beadványok száma (86 darab). 2021-ben tovább növekedett a több, illetve valamennyi nemzetiségi közösséget érintő, átfogó nemzetiségi jogi visszásságokat jelző ügyek száma (14, illetve 59 darab).

A nemzetiségi jogterületen összesen tizenhat kiemelt jelentőségű szakmai dokumentum került kiadásra, ebből:

- négy közös jelentés;

- öt elvi állásfoglalás;

- hét jogalkalmazási javaslatot tartalmazó zárólevél készült.

A kiemelt témák az alábbiak voltak:

- nemzetiségi, illetve az egyenlő bánásmód követelményét érintő nevelés-oktatással és gyermeki jogokkal összefüggő ügyek;

- nemzetiségi felsőoktatás;

- egyetértési jog gyakorlása és együttműködés a települési nemzetiségi és a helyi önkormányzatok között;

- nemzetiségi egyéni és közösségi névhasználat;

- nemzetiségi önkormányzatok működésével, jogaik gyakorlásával összefüggő ügyek;

- gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet motiválta cselekményekkel kapcsolatos ügyek;

- súlyos szociális életkörülményekkel, lakhatási problémákkal összefüggő ügyek;

- büntető-, szabálysértési és rendőri eljárást érintő ügyek.

- büntetés-végrehajtási ügyek.

A Beszámolót a Bizottság egyhangúan elfogadta, így hamarosan sor kerülhet annak plenáris tárgyalására. A Bizottság álláspontját Giricz Vera ruszin, és Kissné Köles Erika szlovén szószóló képviselik majd az Országgyűlés előtt.