null Az átmeneti rendelkezések felülvizsgálatára tett indítvány fenntartásáról

Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló indítvány fenntartásáról

AJB-2302/2012

 

Szabó Máté ombudsman szerint az Alaptörvény első módosítása nem adott választ minden olyan kérdésre, amely miatt korábban az Átmeneti rendelkezések megsemmisítését kezdeményezte. A módosítás következtében az alapjogi biztos csak a régi és az új alkotmány közötti átmenethez szükséges rendelkezéseket tartja alaptörvényi szintűnek, más szabályokat nem.

Az ombudsman 2012. március 13-án kezdeményezte az Alkotmánybíróságon az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését. Indítványában hivatkozott arra, hogy „Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései" – elnevezésével ellentétben – nem csak átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, valamint arra is, hogy az Átmeneti rendelkezések nem alaptörvényi szintű, mivel ezt az Alaptörvény kifejezetten nem mondta ki.

Az ombudsmani indítványt követően az Országgyűlés 2012. június 18-án először módosította az Alaptörvényt. A módosítás következtében már az Alaptörvény tartalmazza, hogy az Átmeneti rendelkezések annak részét képezi, az Alkotmánybíróság pedig felhívta az ombudsmant, hogy nyilatkozzon, fenntartja-e indítványát.

Az Alkotmánybíróság megkeresésére Szabó Máté válaszlevelében kifejtette, hogy az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, miszerint az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezi, nem önmagában, hanem az Alaptörvény egészének kontextusában kell értelmezni. Az ombudsman álláspontja szerint nem fogadható el az az értelmezés, miszerint az Átmeneti rendelkezések felülírhatnák az Alaptörvényt, vagy kivételt tehetnének a rendelkezései alól.

Az Alaptörvény R) cikke értelmében a jogrendszernek az Alaptörvény az alapja, és nem az Átmeneti rendelkezések. Az Alaptörvény – mint minden alkotmány – feltétlen érvényesülést kíván a jogrendszerben, olyan mérce, amihez minden jogszabályt viszonyítani kell. Ha az Átmeneti rendelkezések eltérhetnének az Alaptörvénytől, azzal maga a mérce relativizálódna és az Alaptörvény alkotmányi státusa kérdőjeleződne meg.

Az Alaptörvény a Záró rendelkezések között szükségessé tette, hogy a parlament fogadjon el átmeneti rendelkezéseket. Ennek célja az új és a régi alkotmány közötti átmenet biztosítása, az új Alaptörvény hatályba lépésének és alkalmazásának előkészítése. Emellett azonban az Átmeneti rendelkezések rendelkezést tartalmaznak:

– a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és nyugdíjának csökkenthetőségéről;

– egyedi ügyben bíróság kijelöléséről;

– az egyházak elismeréséről;

– az alkotmányjogi panasz meghatározásáról;

– az Alkotmánybíróság hatásköre korlátozásának kiterjesztéséről;

– a kormányhivatal jogköréről;

– az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának döntéseiből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséről; valamint

– az „Alaptörvény napjáról".

E szabályok tekintetében az alapvető jogok biztosa az indítványát fenntartja, és kéri e rendelkezések megsemmisítését.

 

Az indítvány fenntartásáról szóló AB-i beadvány a /documents/10180/143994/201202302AiF.rtf/94c7646d-3189-4dd5-aff5-5001bb9bcd6a oldalon olvasható.