null Az Alkotmánybíróság döntéséről

Az Alkotmánybíróság határozatáról

 

Szabó Máté ombudsman a kiszolgáltatott helyzetben lévő érintett emberek jogainak érvényesülése és általában a magyar alapjogvédelem szempontjából példaértékűnek tartja az Alkotmánybíróság november 12-i határozatát. Az Alkotmánybíróság az alapjogi biztos indítványa alapján alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát, és megsemmisítette azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására.

Az alapvető jogok biztosa szerint a döntés azt üzeni, hogy Magyarországon az emberi méltóságnak és a jogállamnak létező garanciái vannak, az állam büntetőhatalma pedig továbbra is csak megfelelő korlátok között érvényesülhet. Szabó Máté üdvözli és pozitívnak tartja a döntést, amely nyitott volt az indítvány alkotmányjogi érveire, szimbolizálva az ombudsman és az Alkotmánybíróság együttműködését az alapjogvédelemben. A biztos a határozat kapcsán emlékeztet arra is, hogy mindez nem előzmény nélküli, 2011 decemberében az Alkotmánybíróság ugyanis megsemmisítette a guberálást szankcionáló önkormányzati rendeletet. Az ombudsman visszaigazolva látja a határozatban azt az álláspontját, hogy csak akkor beszélhetünk jogállamiságról és egyenlő méltóságról, ha világosan elválik, hogy mi az, ami a közterületen jogi értelemben tilos és szankcionált, valamint ha nem lehet pusztán valakit a kilátástalan szociális helyzete, hajléktalansága miatt üldözni és büntetni.

Az ombudsman a határozat kapcsán kiemeli, hogy lehet és kell is vitatkozni a hajléktalanság és ehhez kapcsolódóan a mélyszegénység, mint társadalmi jelenség, probléma elleni küzdelem módjáról és eszközeiről, különösen pedig a hajléktalanná válás megelőzésével kapcsolatos állami tevékenység kereteiről és határairól. Ombudsmani működése alatt már számos jelentésben és 2008-ban külön projekt keretében foglalkozott a kérdéssel és több ízben tett mind jogalkotási, mind jogalkalmazási jellegű javaslatokat, ajánlásokat. Az alkotmánybírósági határozat is megerősíti: a rendészeti eszközök alkalmazását indokolatlanul és parttalanul széles körben lehetővé tevő, a hajléktalanság jelenségét kriminalizáló rendelkezések nem egyeztetők össze a magyar alkotmányos szabályokkal.

A biztos továbbra is kiemelt figyelmet szentel a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek jogainak védelmére, és következetesen, minden rendelkezésére álló eszközzel fel fog lépni az álláspontja szerint alapjogokat sértő hatósági gyakorlattal, illetve az alkotmányosan aggályos szabályokkal szemben. Az ombudsman ugyanakkor bízik abban, hogy nem kell minden esetben végső jogi eszközével élnie és az Alkotmánybíróságig elmennie annak érdekében, hogy az általa feltárt alapjogi visszásságokat orvosoltatni tudja.