Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az alapvető jogok érvényesüléséről a Terrorelhárítási Központ munkájában

AJB-727/2012

Kiválóak az elhelyezés és munkavégzés körülményei – tapasztalták az alapvető jogok biztosának munkatársai a Terrorelhárítási Központban. Az ombudsman megállapítása mellett felhívta a figyelmet annak jelentőségére, hogy a jog uralma a titkosszolgálatok működése során is érvényesüljön, vagyis megfelelő szabályozással minimalizálni kell az önkényes jogalkalmazás lehetőségét. Ide tartozik az is, hogy megfelelő jogorvoslati lehetőség legyen a Központ egyes intézkedéseivel szemben.

Az ombudsmanok 1995 óta visszatérően elemzik a rendvédelmi szervek állományának élet- és munkakörülményeit. A közelmúltban az alapvető jogok biztosának munkatársai a Terrorelhárítási Központban helyszíni ellenőrzésen vizsgálták, miként érvényesülnek az alapvető jogok a Központ eljárásában, melyek az egyes intézkedésekkel szemben előterjeszthető panasz lehetőségei, miként biztosítják a különös védelmet élvező csoportok (gyermekek, idősek, fogyatékossággal élők) jogainak érvényesülését, és hogy milyenek a szervezet hivatásos állományának munkafeltételei.

Az ombudsman jelentése megállapította, hogy az állomány elhelyezési körülményei más rendvédelmi szerv lehetőségeit messze meghaladóan jók. A helyiségek bútorzata új, illetve újszerű, nem jellemző a zsúfoltság. Az egészségügyi osztály felszereltsége modern, a pszichológiai vizsgálatokhoz is megfelelő laboratórium és terápiás helyiség áll rendelkezésre. Az egy orvosra jutó betegszám alacsonyabb a rendőrségi átlagnál. Az osztály a prevenciós medicina elvei szerint foglalkozik az állománnyal, vagyis az elsődleges cél, hogy minél későbbre tolódjanak a foglalkozással összefüggő és a foglalkozási megbetegedések. A rehabilitációs lehetőségek jók. Jó kapcsolatot alakítottak ki és tartanak fenn a Sportkórházzal. Az állomány fogorvosi ellátását azonban a szervezeten belül még nem valósították meg.

A biztos rámutatott arra is, hogy a TEK megalakulásakor a Központ eljárásával érintett személyek számára a jogszabály még nem biztosított differenciált és hatékony jogorvoslati rendszert. Erre csak 2011. január 1-jétől a rendőrségről szóló törvény alapján van lehetőség. 2012 januárjától a Terrorelhárítási Központ titokban információt gyűjthet, amire a nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó törvény ad felhatalmazást. Ez a törvény azonban – szemben a rendőrségről szólóval – nem tartalmaz hatékony jogorvoslati rendszert, pedig az Európa Tanács ajánlása szerint az állampolgárok számára biztosítani kellene, hogy betekinthessenek a szolgálatok által összegyűjtött és tárolt információkba, kivéve, ha az a törvény által pontosan körülhatárolt szempontok alapján nemzetbiztonsági érdeket sértene. Ezért a biztos rámutatott arra, hogy a jog uralmának a titkosszolgálatok működése során is érvényesülnie kell, vagyis megfelelő szabályozással minimalizálni kell az önkényes jogalkalmazás lehetőségét.

Célszerű lenne normatív módon meghatározni azt a szempontrendszert, amelynek alapján el lehet dönteni, hogy egy adott tényállás megalapozza-e a szolgálatok eljárását. Az ilyen szempontok hiányában ugyanis sérül a jogorvoslathoz való jog a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó, titkos információgyűjtéssel is foglalkozó szervek – közöttük a Terrorelhárítási Központ – eljárásában. Az ombudsman felkérte a nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős belügyminisztert, hogy a jelentésében rögzített szempontok figyelembevételével kezdeményezze a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény olyan módosítását, amely biztosítja a hatékony jogorvoslatot – a többi között – a Terrorelhárítási Központ által végzett titkos információgyűjtés eljárásával szemben.

A jelentés a /documents/10180/143994/201200727.rtf/c6c3693c-29b5-4ce7-b2e1-0cde450add67 oldalon olvasható.