null A rasszizmus elleni európai hét jelentőségéről - a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet közleménye

Az UNESCO 1966-ban nyilvánította március 21-ét a rasszizmus elleni küzdelem világnapjává, megemlékezve arról, hogy 1960-ban ezen a napon a dél-afrikai Sharpeville városában brutálisan meggyilkoltak az apartheid rendszer ellen tiltakozó 69 aktivistát. A rasszizmus, az intolerancia és a diszkrimináció elleni küzdelem nemzetközi térnyerésének köszönhetően azóta e nap köré szerveződött a Rasszizmus elleni Európai Hét programsorozata. Az idén március 12-től 21-ig Európa szerte számos nem kormányzati szerv, civil közösség, iskolák, önkormányzatok és magánszemélyek fejezik ki valamilyen közvetlen cselekvéssel – legyen ez egy esemény szervezése, az ezeken való részvétel, vagy pusztán a rasszizmus elleni összefogás fontosságáról szóló üzenet megosztása minél több emberrel - , hogy elkötelezettek egy toleránsabb társadalom építése iránt.

Szalayné Sándor Erzsébet a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban, amikor egész Európában erősödni látszanak a kirekesztő és idegengyűlölő hangok, különösen aktuális a Rasszizmus elleni Európai Hét idei jelmondata: „Sokszínűségben az erő!". A növekvő bezárkózással és előítéletességgel szembeni kiállás erejét valóban a rasszizmus ellen fellépők sokszínűsége, a diszkriminációt elutasítók széles társadalmi bázisa adhatja.

A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes éppen ezért tartja fontosnak annak hangsúlyozását, hogy az ombudsmani intézmény több mint két évtizedes magyarországi gyakorlata során elkötelezetten kiállt és ma is síkra száll a közös európai értékek, az emberi jogok védelme, az emberi méltóság és a diszkriminációmentes bánásmód biztosítása mellett. A rasszizmus elleni világnap és az akcióhét jelentőségének elismerése mellett hangsúlyozni kell azt is, hogy a faji megkülönböztetés és a diszkrimináció valamennyi formája elleni küzdelemnek át kell hatnia minden felelősen gondolkodó szervezet és ember mindennapi gyakorlatát. Nem elég felemelni a hangunkat a világ egyes pontjain ma is sajnálatosan tapasztalható brutális és véres jogtiprások ellen, ugyanilyen fontos az is, hogy észrevegyük a közvetlen környezetünkben – vagy akár saját viselkedésünkben – megvalósuló, talán rejtettebb, de ugyanilyen káros előítéletes gondolkodást, kirekesztést vagy intoleranciát. Szalayné Sándor Erzsébet ombudsmanhelyettes korábbi gyakorlatához töretlenül ragaszkodva, törvény által biztosított hatáskörét továbbra is a fentiek szellemében eljárva kívánja gyakorolni.