A környezetvédelmi igazgatás válságjelenségeiről
null A környezetvédelmi igazgatás válságjelenségeiről
A környezetvédelmi igazgatás válságjelenségeiről
AJB-3069/2012
A környezetvédelem önálló minisztériumi szintjének megszűnése, a hatáskörök szétdarabolása, a vízügyi szervezet átalakítása, az Egyszerű Állam és a Magyary Programban szereplő, részben már megvalósított, a környezetvédelmet súlyosan érintő célkitűzések, az ágazat anyagi és személyi forráshiánya, valamint az ezekből eredő anomáliák összességében az egészséges környezethez való jog sérelmét idézik elő és a környezet állapotának érdemi romlását jósolják – állapította meg Szabó Máté ombudsman „A válság vesztesei – a paragrafusok fogságában" című projektjének vizsgálatsorozatában.
A „Válság vesztesei – a paragrafusok fogságában " elnevezésű projektben az alapvető jogok biztosa hivatalból vizsgálta, hogy a közvetlenül vagy közvetve a válság hatására tett állami intézkedések miként befolyásolták a környezetvédelmi intézményrendszert és annak hatékony működését. A vízügyi ágazat 2012. január 1-jén hatályba lépett szervezeti átalakításával kapcsolatban megállapította, hogy a vízügyi szervek szakmai és igazgatási felügyeletének – ennek megfelelően a feladatok és felelősségi körök a Belügy- és a Vidékfejlesztési Minisztérium közötti – megosztása kétségessé teszi a vízügy áttekinthetőségét, a hatékony és a költségtakarékos feladatellátást és ebből következően az egészséges környezethez való jog érvényesülését. Az ombudsman álláspontja szerint a szektorban súlyos működési zavarok keletkezhetnek, ha az érintett szervek közötti megfelelő koordináció és kooperáció belátható időn belül nem alakul ki.
Az ombudsman jelentésében rögzítette, hogy az önálló környezetvédelmi minisztériumi szint megszűnése, a hatáskörök szétdarabolása, a vízügyi szervezet átalakítása, az Egyszerű Állam és a Magyary Programban szereplő, részben már megvalósított, a környezetvédelmet súlyosan érintő célkitűzések, az ágazat anyagi és személyi forráshiánya, valamint az ezekből eredő anomáliák összességében az egészséges környezethez való jog sérelmét idézik elő és a környezet állapotának érdemi romlását jósolják.
Szabó Máté felhívta a Kormány figyelmét arra, hogy intézkedései nem vezethetnek a környezetügy alárendeltségéhez, a környezetvédelem teljesítőképességének csökkenéséhez. A környezetvédelemnek nagy kormányzati súllyal kell rendelkeznie, a mindenkori kormánynak pedig biztosítania kell, hogy a környezeti érdekek beépüljenek az ágazati politikákba, az alágazatok között hatékony koordináció, a szervek között megfelelő együttműködési rendszer alakuljon ki. Elegendő költségvetési forrással gazdálkodó és megfelelő presztízsű környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi intézmények nélkül elképzelhetetlen a jövő generációk érdekeinek figyelembe vétele és kiüresedik az egészséges környezethez való jog tartalma.
A biztos a jelentésében feltárt visszásságok orvoslására a Kormány intézkedéseit arra emlékeztetve is sürgette, hogy környezetvédelmi feladatokat és az Európai Uniós tagságból eredő kötelezettségeket az elért objektív védelmi szintet biztosítva – a többi között a kialakított intézményrendszeren keresztül – társadalmi, gazdasági körülményektől függetlenül teljesíteni köteles.
A jelentés a /documents/10180/143994/201203069.rtf/aff60d70-8824-4afb-9e37-b49026094d44 oldalon olvasható.