null A kaposvári zsidó temető feldúlásáról és jogalkotási javaslatairól

Az ombudsman a kaposvári zsidó temető feldúlásáról és jogalkotási javaslatairól

 

Az alapvető jogok biztosa elítéli a kaposvári zsidó temető meggyalázását. Szabó Máté egyúttal megismétli azt a javaslatát, hogy a Büntető Törvénykönyv a jelenleginél pontosabban határozza meg és szigorúbban szankcionálja a gyűlölet-bűncselekmények közösségellenes megnyilvánulásait.

 

Az ombudsman legutóbb a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépésről a hivatalában rendezett konferencián, idén júniusban beszélt annak szükségességéről, hogy amikor a hatóság minősíti a bűncselekményeket, az emberölés, a zaklatás és a rongálás eseteiben – ha van - tüntesse fel indítékként a gyűlöletmotívumot. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy nem csak a személyekkel szemben elkövetett, hanem a közösségek kollektív emlékhelyei és vagyontárgyai elleni bűncselekményeknek is lehet gyűlölet-jellege. Akkor a dunaparti mártír-emlékmű gyalázkodó tartalmú összefirkálása, és a nagykanizsai romaellenes feliratok híre, most a kaposvári zsidó temető feldúlása erősítette meg az ombudsmanban a javaslatának sajnálatos időszerűségét.

 

Az új Büntető Törvénykönyv szövegezése során a jogalkotó figyelembe vette a biztos több módosító ajánlását, például azt, hogy a gyűlölet-bűncselekmények előkészülete is legyen büntethető. Az ombudsman javaslata ellenére sem tüntette fel a jogalkotó minősítő körülményként az elkövetés speciális, előítélet-motivált indokát  az emberölés, a zaklatás és a rongálás tényállásai tekintetében. Az alapvető jogok biztosa attól tart, hogy a  jogi szabályozás hiányosságai következtében a büntető-jogalkalmazási gyakorlat  egyes bűncselekmények esetében nem mutatja ki önálló tényállás formájában, teljes valójában a gyűlölet motívumot, elfedve ezáltal az ilyen indíttatású bűncselekmények társadalmi veszélyességének legfontosabb vetületét.