A BKK új jegyellenőrzési tervéről
null A BKK új jegyellenőrzési tervéről
A BKK új jegyellenőrzési tervéről
AJB-1312/2012
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tervezett új jegyellenőrzési módszere – a leszállás utáni ellenőrzés és a bliccelő utasok visszatartásának joga – nem felelne meg az Alkotmánybíróság által is kimondott szükségesség-arányosság követelményének, sértheti a személyi szabadsághoz fűződő jogot – hívta fel az illetékesek figyelmét az alapvető jogok biztosa.
A BKK tesztelt egy új jegyellenőrzési módot, amelynek során a közösségi közlekedési eszközökről a végállomáson leszálló utasoktól kérik az érvényes bérletet vagy menetjegyet. Egy panaszos ezt a módszert kifogásolta, mert tapasztalata szerint a kordont állító jegyellenőrök és az őket segítő közterület-felügyelők nem tudták egyértelműen megállapítani, ki volt az utas és ki az arra haladó járókelő. A panaszos emellett nehezményezte a jegyellenőrök és a közterület-felügyelők fellépését, és azt is, hogy nem kapott választ a jegyellenőrzési móddal kapcsolatos levelére.
Az alapjogi biztos vizsgálatában úgy találta, hogy a leszállás utáni jegyellenőrzés feltételeit az üzletszabályzat nem határozza meg kellő pontossággal, ami sértheti a jogbiztonság követelményét. A BKK az ombudsmannak megküldött válaszában kifejtette, hogy a leszállás utáni jegyellenőrzést akkor fogják alkalmazni, ha tisztázódik a jogszabályi háttere, teljesen egyértelmű lesz az ellenőrzés feltételeinek meghatározása, valamint ha mindenki számára megnyugtató módon meg lehet állapítani, ki a leszálló utas és ki a járókelő.
Szabó Máté korábban is hangsúlyozta, hogy a jegy nélkül utazók számának csökkentése alkotmányosan elfogadható és méltányolható cél, fel kell lépni a blicceléssel szemben, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az alkalmazott eszközök a lehető legenyhébbek legyenek, ne sérüljön az arányosság követelménye.
A BKV Zrt. korábban jelentős bevételtől esett el a bliccelők miatt. A közterület-felügyelők bevonásával, valamint a BKV Zrt. és a BKK intézkedései révén nagyságrendekkel nőttek a tömegközlekedés bevételei. Az ombudsman kiemelte, hogy nem felelne meg az Alkotmánybíróság által is kimondott szükségesség-arányosság követelményének és sérthetné a személyi szabadsághoz fűződő jogot, ha a leszállás utáni jegyellenőrzés – és az utasok visszatartásának joga – a pótdíjazás hatékonyságát szolgálná, nem pedig azt, hogy a tömegközlekedési eszközöket igénybe vevőket eltántorítsa a blicceléstől.
Az alapjogi biztos felkérte a BKK vezérigazgatóját az üzletszabályzatok egységesítésére, és arra, hogy elsősorban a járműre való felszállás előtti ellenőrzést alkalmazzák. A leszállás utáni jegyellenőrzés bevezetése előtt tisztázni kell a jogszabályi hátteret, az utazóközönséget pedig megfelelően tájékoztatni kell az új jegyellenőrzési módról.
A jelentés a /documents/10180/143994/201201312.rtf/065c0172-4160-4c94-96b5-2af48ba54ea0 oldalon olvasható.