null Az alapvető jogok biztosának üzenete a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából

Egy társadalomban a kommunikáció, egymás megértése, jól értése önmagában jogosultság, és további jogok gyakorlásának előfeltétele – emlékeztet az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos szerint a fogyatékossággal élő emberek álláspontjának értő meghallgatása, számukra a magán- és közéleti kommunikációs terek biztosítása, hozzáférhetősége alapvető feladat. Az ombudsman egyúttal arra hívja fel a figyelmet, hogy mindennek fontosságát még tovább erősítik a jelenlegi világjárvány erőteljes kihívásai.

AZ ENSZ 1992-ben nyilvánította december 3-át a fogyatékossággal élő emberek nemzetközi napjává. A világon közel 650 millió a fogyatékossággal élő emberek száma, Magyarországon csaknem 600 ezren élnek tartós egészségkárosodással vagy fogyatékossággal. A Föld fogyatékossággal élő emberei számára óriási előrelépés volt, hogy 2006. december 13-án az ENSZ elfogadta a majdnem tíz esztendőn át formálódó Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt (CRPD), amelyhez hazánk az elsők között csatlakozott, így az már 2008. május 3-án hatályba lépett. A CRPD és az általa életre hívott emberi jogi alapú szemléletváltás mérföldkő a hazai fogyatékosságügy történetében – az egyenlő bánásmód követelménye és az önálló életvitel előmozdítása, az észszerű alkalmazkodás mind e körbe sorolható.

A mindenkori magyarországi ombudsmanok kötelező feladata a fogyatékossággal élő emberek ügyének figyelemmel kísérése, az egyedi és átfogó vizsgálatok folytonossága, az őket ellátó intézmények felkeresése, a civil szervezetek jelzéseinek nyomon követése, továbbá az alapjogi jogvédelem mélyítése érdekében szükséges jogalkotási, jogalkalmazói lépések kezdeményezése. Az ombudsman ugyanakkor nemcsak a specifikusan fogyatékosságügyi panaszok és jelzések, hanem számos más terület – például az oktatás, az egészségügy és a gyermekvédelem – vizsgálata során is közvetlenül szembesül e sérülékeny társadalmi csoport fontosabb problémáival. Köztük például azzal, hogy a fogyatékossággal élő gyermekeknek és családjaiknak a szolgáltatásokhoz való hozzáférés során szemléletbeli és erőforrásbeli akadályokkal kell megküzdeniük.

2021-ben dr. Kozma Ákos több, fogyatékossággal élő embereket ellátó intézményt is vizsgált átfogó módon, konkrét és rendszerszintű ajánlásokat megfogalmazva, emellett országos látogatássorozata keretében monitorozta a járványhelyzettel kapcsolatos intézkedéseket, azok hatását a gyakorlatban.

Miként azt az alapvető jogok biztosa jelentéseiben, megszólalásaiban is rendszeresen hangsúlyozza, a fogyatékossággal élő emberek valós szükségleteinek felismeréséhez és az ezeket biztosító, az emberi méltósághoz való jog érvényesülésén alapuló jogi szabályozás és gyakorlat kialakításához nélkülözhetetlen a megfelelő tudás és ismeretszerzés egyénileg, közösségi és társadalmi szinten egyaránt. Az ombudsman álláspontja szerint emellett kulcsfontosságú az országos, a regionális és a világszintű együttműködési fórumok megteremtése az állandó emberi jogi párbeszéd fenntartása érdekében.

Dr. Kozma Ákos az idei világnap alkalmából emlékeztet arra, hogy a fogyatékossággal élő emberek álláspontjának értő meghallgatása, számukra a magán- és közéleti kommunikációs terek biztosítása, hozzáférhetősége alapvető feladat, egyúttal arra hívja fel a figyelmet, hogy mindennek fontosságát a jelenlegi világjárvány erőteljes kihívásai még tovább erősítik.