Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

 

Alapító Okirata

                               

az Alaptörvény 30. cikk (5) bekezdése és az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) alapján működő Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

 

A L A P Í T Ó  O K I R A T Á T

  

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet előírásaira tekintettel a következők szerint állapítom meg:

 

1. Költségvetési szerv megnevezése:

Név: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Angol elnevezése: Office of the Commissioner for Fundamental Rights

Német elnevezése: Büro des Beauftragten für Grundrechte

Francia elnevezése: Le Bureau de Commissaire des Droits Fondamentaux

Rövidített megnevezése:  AJBH

 

2. Székhelye:

1051 Budapest, Nádor u. 22.

Postafiók címe: 1387 Budapest, Pf. 40.

                   

3. Alapítója:

Magyarország Országgyűlése

Alapító székhelye: 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.

Alapítás dátuma: 2012. január 1.

 

4. Irányító szerve:

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Irányító szerv székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 22.

 

5. Az alapító jogszabály száma:

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény

 

6. Illetékessége: Magyarország területe

 

7. Gazdálkodási besorolás:

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, saját költségvetéssel, önálló gazdálkodási jogkörrel és felelősséggel. Alaptevékenységét önállóan látja el, ezen belül gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, rendelkezik pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel. IV. számon önálló fejezettel rendelkezik. A fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványait a főtitkár gyakorolja.

 

8. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jogelődje

Jogelőd szerv megnevezése: Országgyűlési Biztos Hivatala

Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 22.

Megszűnésének időpontja: 2011. december 31.

 

9. Közfeladata

Az AJBH közfeladata az alapvető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelme a vonatkozó törvényekben meghatározottak szerint.

 

10. Alaptevékenysége

Közfeladata teljesítése során alaptevékenysége keretében az AJBH a következő feladatokat látja el:

 

Az alapvető jogok biztosa - az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatásköre mellett - az Ajbtv-ben meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorol:

 

Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít

a) a gyermekek jogainak,

b) az Alaptörvény P) cikkében meghatározott értékeknek (a továbbiakban: a jövő nemzedékek érdekei),

c) az Alaptörvény XXIX. cikkében meghatározott jogoknak (a továbbiakban: a Magyarországon élő nemzetiségek jogai), valamint

d) a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak

a védelmére.

 

Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtásának segítésére, védelmére és ellenőrzésére.

 

Az alapvető jogok biztosa áttekinti és elemzi az alapvető jogok magyarországi helyzetét, és az alapvető jogokkal összefüggő, Magyarországon történt jogsértésekről statisztikai kimutatást készít. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Független Rendészeti Panasztestület, valamint az oktatási jogok biztosa az alapvető jogok biztosának megkeresése alapján a statisztikai kimutatáshoz személyes adatokat nem tartalmazó összesített adatokat szolgáltat.

 

Az alapvető jogok biztosa véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezetét, a hosszú távú fejlesztési, területrendezési és a jövő nemzedékek életminőségét egyébként közvetlenül érintő terveket és koncepciókat, valamint javaslatot tehet az alapvető jogokat érintő jogszabályok módosítására, megalkotására, illetve nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére.

 

Az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.

 

Az alapvető jogok biztosa közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő nemzetközi szerződések alapján készülő nemzeti jelentések előkészítésében, figyelemmel kíséri és értékeli e szerződések magyar joghatóság alá tartozó érvényesülését.

 

Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülését, és

a) rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól,

b) felhívja az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére,

c) az alapvető jogok biztosának hivatalbóli eljárás megindítását javasolhatja,

d) közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában,

e) javasolhatja, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz forduljon.

 

Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, és

a) rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól,

b) felhívja az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére,

c) az alapvető jogok biztosának hivatalbóli eljárás megindítását javasolhatja,

d) közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában,

e) javasolhatja, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz forduljon.

 

Az alapvető jogok biztosának a feladatával kapcsolatos ügyviteli és előkészítési teendőit az AJBH látja el.

 

Államháztartási szakágazati besorolása: 841101 Államhatalmi szervek tevékenysége

Kormányzati funkció: 011110

 

 

11.  A Hivatal vezetőjének kinevezési rendje:

 

A Hivatalt az alapvető jogok biztosa irányítja, és a főtitkár vezeti.

 

Az alapvető jogok biztosának személyére a Köztársasági elnök tesz javaslatot, és az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja meg. Az alapvető jogok biztosa egyszer újraválasztható.

 

Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosának javaslatára, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre választja meg az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesét, valamint az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesét.

Az alapvető jogok biztosának helyettesei felett a munkáltatói jogot – a megbízatás létrejöttének és megszüntetésének kivételével – az alapvető jogok biztosa gyakorolja. 

 

A főtitkárt az alapvető jogok biztosa nevezi ki. 

A főtitkár felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja. 

 

 

12. Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony

 

Az AJBH-a munkatársainak foglalkoztatási jogviszonyaira a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), illetve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései vonatkoznak. Az AJBH-nál foglalkoztatott köztisztviselőket és munkavállalókat az alapvető jogok biztosa (kivéve az SZMSZ-ben meghatározott köztisztviselők esetében, ahol az alapvető jogok biztosának helyettesei) nevezi ki és menti fel. A munkáltatói jogokat egyebekben a főtitkár gyakorolja felettük.

 

 

13. Szervezeti és Működési Szabályzat

 

Az AJBH Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ) az alapvető jogok biztosa állapítja meg. Az SZMSZ-ben meg kell határozni azon köztisztviselők létszámkeretét, akik az alapvető jogok biztosa helyetteseinek irányítása alá tartoznak.   

AZ SZMSZ rendelkezik továbbá az AJBH képviseletéről, a kiadmányozás és helyettesítés rendjéről.

 

 14. Záró rendelkezés

 

Jelen Alapító Okirat 2012. január 1-jén lép hatályba.

 

A jelen Alapító Okirat aláírására és kiadására a költségvetési szervek alapítására és megszüntetésére vonatkozó okiratok kiadásáról rendelkező az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 88. § (2) bekezdés és 96. § (4) bekezdés alapján, továbbá az Áht. 96. § (7) bekezdésben és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm.rendelet 11. §. (1) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesíthetőségére tekintettel az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbtv.) 45. §. (1)-(2) bekezdés és (4) bekezdés alapján kerül sor annak érdekében, hogy az Országgyűlési Biztos Hivatalának 2011. december 31. napjával a törvény erejénél fogva történő megszűnése mellett az Ajbtv. által a jogutód szervezetként megjelölt Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a működését 2012. január 1-jével az Ajbtv. által előírt módon megkezdhesse.

 

 

 Budapest, 2011. december 13. 

 

 

               

Dr. Szabó Máté sk.

                                                               az állampolgári jogok országgyűlési biztosa

 

 

Hírek Hírek

Vissza

Erőforrásokat a megelőzésre és az alapellátásra - az ombudsman a gyermekek családból való, elsődlegesen anyagi okból történő kiemelések gyakorlatáról

A korábbi vizsgálatok óta nem történt kedvező változás: a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek közül minden harmadikat most is anyagi helyzete miatt emelik ki a családjából. Székely László ombudsman szerint ezt az aggasztó, a gyermekek jogait sértő intézkedést megelőzéssel, a gyermekjóléti alapellátás és az átmeneti gondozás megerősítésével, valamint az ezeket kísérő szociálpolitikai intézkedésekkel lehetne kezelni. Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszteréhez fordult ajánlásaival.                                                                          

A biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot annak a feltárására, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba vétellel kapcsolatos hatósági eljárások során miként érvényesülnek a Gyermekjogi Egyezményben foglalt garanciák, illetve a gyermekvédelmi törvényben meghatározott gyermeki jogok, az arányosság és a fokozatosság követelménye. A vizsgálat a fővárosra, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére terjedt ki. Azt már korábbi ombudsmani vizsgálatok is megállapították, a statisztikai hivatal és civil-szakmai szervezetek is megerősítették, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek közül minden harmadikat anyagi helyzetük miatt emelik ki a családjukból. Ez annak ellenére történik, hogy a gyermekvédelmi törvény értelmében a gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad elválasztani a családjától. Székely László ombudsman megállapította, hogy ez a gyakorlat nem egyeztethető össze a Gyermekjogi Egyezményben rögzített kötelezettségekkel, és súlyosan sérti az érintett és kiszolgáltatott gyermekek családban való nevelkedéshez, védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát.

A vizsgálat arra az összefüggésre is rámutatott, hogy ahol lehetőség van a szociális törvényben meghatározott természetbeni, illetve pénzbeli támogatások körének bővítésére, és a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók is tudják a rászoruló családokat segíteni, ott anyagi okból kevesebb gyermeket kell szakellátásba venni. Az ombudsman megkeresésére válaszoló szakemberek ugyanakkor arra is rámutattak, hogy csupán anyagi támogatással nem előzhetők meg a kiemelések: komoly jelentősége van a családok együttműködési készségének és a települési önkormányzatok segítségének. Az alapellátásban dolgozók fontosnak tartják ezen túl például azt is, hogy a család felnőtt tagjai segítséget kapjanak piacképes szakma elsajátításához, hogy munkahelyek létesüljenek, a családok pedig életvezetési tanácsokat kapjanak.

A gyermekvédelmi törvény szerint az átmeneti gondozást a szülő kérheti, illetve a gyermek elhelyezése a szülő beleegyezésével történhet. Az átmeneti gondozás keretében a gyermek helyettes szülőnél, vagy gyermekek átmeneti otthonában – legfeljebb 12 hónapig – tartózkodhat. Székely László ombudsman megállapította, hogy korábbi vizsgálatait követően nem történt valódi előrelépés, pozitív változás a gyermekek átmeneti gondozása területén. A gyermekvédelmi törvény előírja ugyan, hogy az átmeneti gondozást elsősorban helyettes szülőnél kell biztosítani, az alapjogi biztos kérdéseire válaszoló szakemberek azonban súlyos problémaként említették, hogy a szükségeshez képest elenyésző számban vannak az ilyen, átmeneti gondozást nyújtó helyettes szülők. További problémák forrása az önkormányzati és szociális bérlakások hiánya. A szabály itt is megvan: az otthontalanná váló szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és a szülője. A mindennapok tapasztalata szerint viszont aggályos, hogy a meglévő csekély lehetőségek, az intézményi férőhelyek területi eloszlása egyenetlen, nagy a zsúfoltság, hosszú a várakozási idő.

Az ombudsman mindebből arra a következtetésre jutott, hogy pusztán a gyermekjóléti alapellátás eszközeivel, illetve csak a pénzbeli támogatások növelésével nem előzhető meg a gyermekek elsődlegesen vagy kizárólag anyagi okból történő kiemelése. A problémát önmagában az átmeneti gondozást nyújtó férőhelyek bővítése és az igényekhez igazodó területi elosztása sem tudja megoldani. Összehangolt szociálpolitikai intézkedésekkel lehet érvényesíteni a gyermek legjobb érdekét képviselő eljárás elvét, a saját családban nevelkedéshez való jogot, és csak így lehet érvényesíteni azt az előírást, hogy anyagi veszélyeztetettség miatt nem szabad kiemelni a gyermeket a családjából.

A biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a jelentés nyomán megyénként mérjék fel az intézményi hiányosságokat. Ezt követően tegyenek lépéseket az átmeneti gondozást nyújtó helyettes szülők számának és a családok átmeneti otthonai férőhelyeinek növelése, a hozzáférhetőbb, az ellátási terület igényeihez igazodó megoldás alkalmazása érdekében. Emellett szükséges, hogy a gyermekjóléti alapellátás szolgáltatásai elegendő támogatást nyújtsanak az érintett családoknak, lehetőség szerint így megelőzve a gyermekek kiemelését elsődlegesen vagy kizárólag anyagi veszélyeztetettség miatt. Székely László ombudsman végül azt kérte a szaktárcától, vizsgálják meg olyan szakmai munkacsoport felállításának lehetőségét, amely meghatározhatja, miként előzhető meg vagy orvosolható ez a probléma szociálpolitikai eszközökkel.