Közlemény a budapesti gettó felszabadulásának 72. évfordulójára emlékezve

A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes közleménye a budapesti gettó felszabadulásának 72. évfordulójára emlékezve

Ma hetvenkét éve, 1945. január 18-án szabadult fel a budapesti gettó. A gettót 1944. november végén alakították ki a nyilas hatóságok, hogy ott gyűjtsék össze a város területén élő zsidó lakosságot. A Budapesten élő, sárga csillag viselésére kötelezett zsidóknak a Pest belvárosában körülkerített, kb. 0,3 km²-es területre kellett költözniük. 1945 januárjában már közel hetvenezren éltek itt, emberhez nem méltó körülmények között, jó részük gyermek, asszony és idős volt. A gettóban az élelmiszerellátás és az egészségügyi viszonyok kritikusak voltak, az emberek tömegesen haltak meg, megfosztva maradék emberi méltóságuktól is. 1945. január 18-án a Vörös Hadsereg közeledtére a nyilas őrség eltűnt, a kerítés deszkapalánkjait az emberek eltüzelték. A gettó felszabadulásakor csak a Klauzál téren több mint háromezer temetetlen holttestet találtak. A második világháború alatt több mint félmillió zsidó honfitársunk esett az önkény áldozatául.

A korábbi kisebbségi ombudsmanok, majd az átalakult alapjogvédelmi rendszerben az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes a holokauszt kapcsán következetesen és határozottan képviselték hármas meggyőződésüket. Megemlékeztek a holokauszt zsidó, roma, fogyatékossággal élő, és LMBT közösségekhez tartozó áldozatairól, tovább emlékeztettek a holokauszthoz vezető emberi és társadalmi bűnökre, és figyelmeztettek arra, hogy az antiszemitizmus, rasszizmus, homofóbia és xenofóbia jelenléte veszélyezteti társadalmunk megfelelő működését. A kirekesztő, megbélyegző, emberi méltóságot sértő magatartások ellen mindannyiunknak kötelességünk fellépni. A fentiek folytatása nem pusztán hivatali hagyomány, de erkölcsi kötelezettség és emberi meggyőződés is számomra.

Kiemelten fontosnak tartom, hogy a holokauszt áldozataira való emlékezéssel, a történtek pontos dokumentálásával, és az események emberi jogi megközelítésű oktatásával a fiatalabb generációknak olyan értékrendet közvetítsünk, amelyben központi szerepet játszik a tolerancia, az alapvető jogok és a demokratikus értékek tisztelete. Feladatunk megerősíteni a felnövő generációk elköteleződését aziránt, hogy soha ne ismétlődhessenek meg a második világháború embertelen és tragikus eseményei.

Szalayné Sándor Erzsébet Prof. HC
egyetemi tanár, ombudsmanhelyettes