null Adózói jogok érvényesüléséről

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának közleménye

a betéti társaság beltagja adózói jogainak érvényesüléséről

(OBH 1565/2006)

 

A panaszos által irányított betéti társaság – amelynek a panaszos volt a beltagja – felszámolási eljárás alá került. Ezzel összefüggésben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal átfogó adóellenőrzést indított a társaságnál, amely alapján jelentősebb összegű adóhiányt állapított meg. Az adóhatóság az ellenőrzést lezáró, adóhiányt megállapító jegyzőkönyvet megküldte a társaság felszámolójának, aki arra észrevételt nem tett. Az adóhatóság ismertette a jegyzőkönyv tartalmát a panaszossal, mint a társaság beltagjával is, ő azonban a jegyzőkönyvre szintén nem tett észrevételt. Ez követően az adóhatóság határozatában a felszámolás alatt lévő betéti társaságot jelentős összegű adótartozás, késedelmi pótlék és adóbírság megfizetésére kötelezte. A panaszos a határozatot nem kapta kézhez, a felszámoló pedig lemondott a fellebbezés jogáról, így a határozat jogerőssé vált. A felszámolási eljárás jogerős befejezését követően az adóhatóság előbb első, majd másodfokon is a panaszost, mint a felszámolással megszűnt betéti társaság helytállni köteles volt beltagját a betéti társaság fennmaradt 4.288.378 Ft összegű adótartozásának megfizetésére kötelezte.

Az Alkotmánybíróság számos határozatban bontotta ki a jogorvoslathoz való jog tartalmát. E határozataiban kifejtette, hogy az Alkotmánynak a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról, a bírósághoz fordulás jogáról és a jogorvoslathoz való jogról szóló, egymással összefüggő rendelkezései – a jogállamiság elvével összhangban – milyen követelményeket támasztanak a jogszabályokkal szemben. Az Alkotmány 57. § (5) bekezdésének első mondata szerint „A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti."

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 6. § (1) bekezdése szerint adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy maga az Art. írja elő. Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy (35. § (2) bek.). A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja a törvény szerint az adózót megillető jogokat. Az Art. 35. § (2) bekezdés f) pontja szerint ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető – többek között – a gazdasági társaság adótartozásáért a rá vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag.

Az Art. hivatkozott rendelkezéseiből egyértelműen következik, hogy a betéti társaság beltagja, mint a társaság adó- és egyéb tartozásaiért helytállni köteles tag a szóban forgó esetben adó megfizetésére kötelezett személynek minősül, aki számára a felszámoló képviseleti jogosítványaitól függetlenül a törvényi rendelkezések alapján – „saját jogon" – biztosítani kell az adózót megillető jogokat, így a jogorvoslathoz való jogot is.

Mindezek alapján megállapítottam, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a jogorvoslathoz való joggal összefüggő visszásságot okozott azzal, hogy a panaszos, mint a betéti társaság helytállni köteles tagja számára az adótartozást megállapító határozat meghozatala során nem biztosította a jogorvoslathoz való jog, a fellebbezés lehetőségét.

A visszásság jövőbeni elkerülése érdekében az Obtv. 20. § (1) bekezdése alapján felkérem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét intézkedjen, hogy az adóhatóság vegye fel a kapcsolatot a panaszossal, kérje ki a szóban forgó határozatban foglaltakkal kapcsolatos nyilatkozatát (kifogásait), és amennyiben a panaszos nyilatkozatában foglaltakat megalapozottnak találja vizsgálja felül a határozatát.

 

Budapest, 2007. november 30.

 

Dr. Szabó Máté