A nemzetiségi biztoshelyettes figyelemfelhívása a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény gyakorlati alkalmazásával összefüggésben

A települési önkormányzatok által alkotott rendeletekben megjelenő, sokszor önkényes és megbélyegző feltételek sértik az emberi méltósághoz való jogot és a jogbiztonság követelményét, korlátozzák a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, valamint a tulajdonhoz való jogot. E szabályok számos esetben alkalmasak arra, hogy a roma közösségek tagjaival szemben közvetett hátrányos megkülönböztetést valósítsanak meg.

Álláspontom szerint a helyi önazonosság védelmére hivatkozva elindult gyakorlati jogalkalmazás alkalmas arra, hogy a helyi társadalmi békét fenyegesse, mert hozzájárulhat az etnikai, vallási vagy más törésvonalak mentén kialakuló feszültségek fokozódásához. Ezen gyakorlatok felerősíthetik a társadalomban már egyébként is meglévő ellenérzéseket a hátrányos és kiszolgáltatott helyzetben élő személyek ellen, akik között nagy számban találhatóak a roma nemzetiség tagjai, ezáltal a különböző társadalmi csoportok közti ellentétek mélyülhetnek. 

A társadalmat érintő kihívásokra a be- és elzárkózás soha nem lehet sem rövid, sem hosszú távon megoldás. Ideális esetben, vagyis együttműködő, összetartó társadalomban egy közösségen belül tapasztalható jelenségek kezelése elsősorban az oktatási, szociális és kulturális környezet hosszú távú alakításának függvénye. Meggyőződésem, hogy az érintett önkormányzatoknak – akár már meglévő kihívásaik, akár fenyegetőnek vélt jelenségek kapcsán – elsősorban ezeken a területeken szükséges intézkedéseket tenniük, joggal elvárva természetesen a kormányzat anyagi, szakpolitikai és stratégiai segítségét is.

Kötelességem felhívni arra is az érintett országos és helyi politikai vezetők figyelmét, hogy az emberi élet és méltóság védelme a közszereplők kiemelt felelőssége, hiszen a közvéleményhez intézett megszólalásaikkal a meglévő társadalmi folyamatokat bármilyen irányban felerősíthetik, személyes példájukkal, megnyilvánulásaikkal hozzájárulhatnak a közbeszéd színvonalának emeléséhez, de a negatív tendenciák felerősödéséhez is. 

Nemzetiségi biztoshelyettesként hangsúlyozom: a jogállamiság elve és a diszkrimináció tilalma megköveteli, hogy a jogalkotó és a jogalkalmazók a nemzetiségi közösségek jogait kiemelt védelmet élvező alkotmányos értékként kezeljék. Elfogadhatatlan, hogy a helyi önazonosság védelme, mint hivatkozási alap a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjainak kirekesztéséhez vezessen. A szabályozás jelen formájában közvetett diszkriminációt és súlyos alapjogi visszásságokat eredményezhet, amelyek nemcsak a roma közösségeket, hanem szélesebb társadalmi rétegeket is hátrányosan érintenek.

Felhívom a jogalkotó és az illetékes állami szervek figyelmét arra, hogy az alapjogok sérelmének veszélyét hordozó szabályozási és önkormányzati gyakorlatok mielőbbi korrekciója elengedhetetlen a jogállamiság, az egyenlő bánásmód és a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében, ezért javaslom a hivatkozott szabályozás soron kívül történő alapjogi felülvizsgálatát és módosítását, szükség esetén hatályon kívül helyezését.

A figyelemfelhívás teljes szövege itt olvasható.