null A hajléktalan-ellátó rendszer működéséről

A hajléktalan-ellátó rendszer működéséről

 

Vizsgálatot indít az ombudsman a hajléktalan-ellátásról, ezúttal Budapest mellett két vidéki nagyvárosban, Győrött és Kaposváron is. Az alapvető jogok biztosa 2008 óta évente felmérte a hajléktalan emberek ellátásának helyzetét a fővárosban és másutt. Szabó Máté arra figyelmeztet, hogy akik „életszerűséget" kérnek számon az Alkotmánybíróság döntésén, azok ezzel a jogszerűtlenségre, és a joggal való visszaélésre, az Alkotmánybíróság határozatának megkerülésére keresik az utat.

Először 2008-ban térképezte fel az ombudsman a hajléktalanná válás okait és az utcai lét alapjogi visszásságait, a kivezető megoldások lehetséges formáit. A civil szervezetek, a főváros és intézményei, a rendőrség, a mentőszolgálat szakemberei együttműködtek a biztossal. 2009-ben és 2010-ben egyebek között a szociális juttatások és a lakcímnyilvántartás hajléktalanokat érintő témáit, 2011-ben egészségügyi projektjének részeként a hajléktalan emberek egészségügyi ellátását, 2012-ben munkajogi projektjében a hajléktalan emberek foglalkoztatását vizsgálta. Többször kritizálta a hajléktalan emberekkel szembeni hatósági fellépések körülményeit, jogi hátterét, egyes hajléktalantelepek önkényes, felhatalmazás nélküli felszámolását Budapesten.

2009-ben az ombudsman és munkatársai tevékenységét a Hajléktalanokért Közalapítvány a Hajléktalan Emberért díjjal ismerte el. 2009-2010-ben Szabó Máté részt vett az Európai Unió hajléktalanpolitikájának alapelveit kidolgozó munkacsoportban.

2011-es jelentésében a biztos kiemelte, hogy a „zéró-toleranciás" rendcsinálási politika következtében az utcai hajléktalanság problémája egyre inkább rendészeti kérdéssé vált. Ezért 2011 decemberében, majd 2012 májusában az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult indítványaival, a testület pedig 2012 áprilisában, majd 2012 novemberében megsemmisítette a közterületen való lét és a guberálás büntetésére lehetőséget adó jogszabályokat. Szabó Máté szerint a „rendpárti" megoldások utat nyitnak mindenféle szociális megkülönböztetés „jogossá" tételéhez, ez pedig akár a jogállamiság eróziójához vezethet. Akik több „életszerűséget" kérnek számon az AB döntésén, azok a jogszerűtlenségre, és a joggal való visszaélésre, az Alkotmánybíróság döntésének megkerülésére keresik az utat – figyelmeztetett az ombudsman.

A 2013 elején indult vizsgálatsorozatban az alapjogi biztos munkatársai ismét felkeresik a főváros fontosabb közlekedési csomópontjait, különösen a metróállomásokat és az aluljárókat, de a hajléktalanszállásokat is. Információkat kérnek a város, valamint kerületeinek vezetőitől a hajléktalan-ellátás fejlesztéséről és kiegyensúlyozott jellegéről. A mostani vizsgálat kiemelten foglalkozik a hajléktalanná vált emberekkel szembeni hatósági eljárások, intézkedések gyakorlatával. A rendőrségtől a különféle rendészeti és szociális intézkedések összehangolásáról és a rendőri intézkedések hatékonyságáról is remél választ a biztos. A budapesti vizsgálatokat Győr és Kaposvár hajléktalan-ellátásának áttekintése egészíti ki. 2010-ben a biztos beadványa alapján az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kaposvári önkormányzat guberálást tiltó rendeletét. Győrből korábban sajtóhírek érkeztek a hajléktalan-ellátás problémáiról, a közelmúltban pedig az ellátórendszer átalakításáról.

Szabó Máté meg kíván győződni arról, hogy vajon alkalmas-e a közterületek rendjének fenntartására az ismert hatósági intézkedések gyakorlata, valamint hogy az ellátórendszer valóban alkalmas-e az összes lehetséges rászoruló befogadására. Az ombudsman kiemelt hajléktalanügyi projektjének kiadványa és a hajléktalanság témájában 2008 óta közzétett közleményei a www.ajbh.hu oldalon olvashatók.