Az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos visszásságot okozott a szederkényi önkormányzat a helyi kábelkötegelő üzem területének fokozatos növekedéséhez szükséges településrendezési eljárásai által – állapította meg az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese. Dr. Kozma Ákos és Dr. Bándi Gyula ezért egyebek mellett arra kérték fel a község polgármesterét, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az üzem környezetében élők életkörülményeinek javítása érdekében és ebbe a folyamatba vonja be a hatóságokat, valamint az érintett lakosságot is.

Szederkény település központjában – a korábban 20-30 főt foglalkoztató növényvédő állomás helyén – egy 500 főt foglalkoztató kábelkötegelő üzem jött létre 1995-ben, amely három műszakos munkarendben működik. Az üzem környezetében lakó panaszos beadványában sérelmezte a kamionforgalom okozta fokozott zajterhelést, a szennyvízszállítás gyakoriságát, a késő esti és kora hajnali műszakváltásokkal járó zajongást.

Dr. Kozma Ákos és Dr. Bándi Gyula az AJBH-642/2020. számú ügyben készült közös jelentésében rámutatott, hogy a település polgármestere az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényben (Ajbt.) rögzített együttműködési kötelezettségét nem teljesítette, a teljes körű vizsgálat lefolytatását akadályozta, így a jogállamisággal, illetve a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okozott.

A közös vizsgálat szerint az önkormányzat már az első bővítések idején is értesült a kábelkötegelő üzem lakosságra gyakorolt hatásáról, ennek ellenére növelte a Gksz.-övezet területét. A Gksz.-övezet egy falusias övezeten belül alakult ki, így az is szükségszerű következménye volt a bővítésnek, hogy az üzem működésének externális hatásait ráterhelte a környezetében – falusias lakóövezetben – lakókra. Az ombudsman és a Jövő Nemzedékek Szószólója közös jelentésében egyetértett az illetékes kormányhivatal korábbi álláspontjával, és kifejtette, hogy a települési önkormányzatnak nemcsak a településrendezési eljárások formai lefolytatása a feladata, hanem ezen keresztül annak tartalmi biztosítása is, hogy a településen élők a lakókörnyezetükhöz illeszkedő funkciók által meghatározott körülmények között élhessenek, és lakókörnyezetük – amennyiben ez szükséges – a helyükhöz illeszkedő, fenntartható módon változzon az idők során. Mivel az önkormányzat a településrendezési eljárásai által ennek a követelménynek nem tett eleget, az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos visszásságot okozott.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese felhívta a figyelmet arra a korábbi ombudsmani álláspontra, amely szerint sérti a fenntartható fejlődés és a megelőzés elvét az, ha a környezeti javakat, elemeket ingyenesként kezelve, azok terhelését a beruházási, fejlesztési döntéseknél figyelmen kívül hagyják. Közös jelentésük szerint a panaszolt beruházások a fenti kijelentések körébe esnek.

Dr. Kozma Ákos és Dr. Bándi Gyula a megállapított visszásságok orvoslása érdekében felkérte az önkormányzatot, hogy a soron következő testületi ülésen ismertesse közös jelentésüket a képviselő-testület tagjaival, továbbá – az érintett hatóságok bevonásával – dolgozzon ki intézkedési tervet az üzem környezetében élők életkörülményeinek javítása érdekében. Ennek során biztosítson lehetőséget az üzem externális hatásait viselő lakosok számára véleményük kifejtésére, és ezek figyelembevételével hozza meg döntését, illetve a kidolgozott intézkedési tervről tájékoztassa az érintett lakosságot. Felkérték továbbá a polgármestert, hogy az Ajbt.-ben előírt együttműködési kötelezettségét a jövőben a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően lássa el.

A jelentés ide kattintva érhető el.