A mai napon, december 10-én világszerte az emberi jogok napját, az emberi méltóság tiszteletén, a párbeszéden alapuló gondolkodást ünnepeljük. Az emberi jogok tartalma felett ugyan ma is számos fontos vita zajlik, de ebben a zajban sem szabad megfeledkeznünk közös értékeinkről, a példamutatás és a közösségek szerepéről. A jogvédelem minden esetben a jogtudatosságon alapuló felelősségvállalással kezdődik.

Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, e napot pedig 1950 óta az emberi jogok napjaként ünnepeljük világszerte. E nap ma is egy korszakhatárt jelez, az idén immár 71 éves Nyilatkozat sok tekintetben úttörő jelentőségű volt a modernkori történelemben. A Nyilatkozat egy olyan közös eszmény, amelyet minden nemzetnek el kellene érnie, szem előtt kellene tartania.  A nemzetek feladata akkor is és most is az, hogy a Nyilatkozatban – és az azt követő nagy emberi jogi egyezményekben – foglalt jogok és szabadságok tiszteletben tartását a nevelés és az oktatás útján biztosítsa. A Nyilatkozat szerint ugyanis az oktatás és nevelés egyik fő célja az emberi személyiség teljes kibontakoztatása, az emberi jogok tiszteletben tartásának megerősítése.

A Nyilatkozat és az erre épülő emberi jogi gondolkodás, szemlélet azt üzeni ma is mindenkinek, hogy nem létezhetnek jogok jogismeret és felelősségvállalás nélkül. Egyéni felelősségvállalás pedig nem létezhet a méltóság és autonómia tisztelete, a bizalom és a megtartó közösségek nélkül. Látható, hogy az emberi jogok léte és érvényessége a kisebb és nagyobb közösségeken múlik, főként a példamutatáson, a személyes szerepvállaláson, hitelességen, formálódó jó gyakorlatokon.

Az, hogy ténylegesen érvényesülnek-e, illetve, hogy hogyan érvényesülnek az emberi jogok a hétköznapokban, az iskolában, az óvodában, a munkahelyeken és otthon dől el. A méltóság tisztelete, a tolerancia, az odafigyelés, a másik véleményének meghallgatása, az autonóm és kritikus gondolkodás segítése a hétköznapi jogvédelem. Ha mindenki, a felnőttek és gyermekek is ismerik a jogaikat, azok valós tartalmát és határait, akkor ez magában hordozza mások jogainak a tiszteletét is. 

A magyar ombudsman jogvédő intézmény a hét minden napján, nemcsak ünnepnapokon. Feladata, hogy a közhatalom működését, a polgárok által jelzett alapjogi jogsértéseket vizsgálja. A nyilvánosság erejével, a pártpolitikai, aktuálpolitikai zörejeket kiszűrve, alapjogi frekvencián fel kell hangosítania ezeket a problémákat, lehetséges megoldásukat. A visszásságokkal szembenézve, különösen a sérülékeny csoportok jogainak védelmében ajánlást tehet, párbeszédet indíthat.

Az emberi jogok keretei között zajló párbeszéd, a közösség és a kitartó és bátor példamutatás szerepe volt a meghatározó az alapvető jogok biztosa és helyettesei által tegnap átadott 2019-es Justitia Regnorum Fundamentum díjak odaítélésénél is. A három idei díjazott esetében közös, hogy az általuk képviselt közösséggel együtt kapták az elismerést. Juhász-Laczik Albin atya, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója mellett az iskola és a bencés közösség példaértékű gyermekjogi programja érdemelte ki a díjat. Hasonlóan Hollerné Racskó Erzsébet jelenlegi elnök személyében az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Egyesületének közösségépítő szakmai munkáját díjazták. Farkas István társelnök révén pedig a Magyar Természetvédők Szövetségének több évtizedes kimagasló tevékenysége részesült elismerésben.